Hiába fedik le a Föld felületének 70,8%-át, mindennél kevesebbet tudunk az óceánokról. Ép ésszel felfoghatatlan sötétség és mélység jellemzi a bolygó óceánjainak nagy részét. Összegyűjtöttünk néhány érdekességet a titokzatos, végtelen víztömegről.
- A Hold felszínéről is több a tudósok, kutatók információja, mint az óceánok világáról. A Holdon már több ember is megfordult, a Csendes-óceáni Mariana-árokban mindössze hárman jártak. A világ legmélyebb pontja több mint tizenegy kilométerre fekszik a tengerszint alatt.
- Az UNESCO szerint jelenleg körülbelül hárommillió hajóroncs lehet az óceánok, tengerek mélyén, beleértve a Titanicot, vagy Kolombusz Kristóf Santa Maria nevű hajóját is. Ebből egyenesen következik, hogy az óceánok mélyén több leletet és kincset találni, mint a világ múzeumaiban.
- 1997-ben rögzítették egy úgynevezett hirdofonnal a Nagy Bluggy (Big Bloop) hangot. Hiába gondolnánk, hogy a mélységben csend honol, ez cseppet sincs így: földrengések, víz alatti vulkánkitörések, állatok, sőt tengeralattjárók zajai adják össze az óceánok hangjait. A Nagy Bluggy sosem ismétlődött meg, és a mai napig nem tudják, mi adhatta ki magából az egymástól ötezer kilométerrel lévő hidrofonok által is ugyanolyan hangosan rögzített zajt. Ez a valaha rögzített leghangosabb óceáni jelenség, melynek eredete mai napig ismeretlen, csupán találgatni lehet. Hogy vajon egy jéghegytől, földrengéstől, vagy egy, a bálnáknál is hatalmasabb, ismeretlen tengeri élőlénytől származik, még kérdéses.
- Elég mulatságos, de a világ óceánjaira igazi kommentáradat érkezik, ugyanis van rá fórum, értékelhető a Google-on keresztül is. Vannak, akik Aquamant és a dögös sziréneket hiányolják, mások szerint traktorhangja van az óceánoknak, amelyek 4,6-os értékelést kaptak, közel tizenegyezer vélemény alapján.
- A világ leghosszabb hegyvonulatát sem a felszínen kell keresnünk. A Közép-Atlanti-hátság az amerikai kettős kontinens, illetve Európa és Afrika között húzódik, és tízszer olyan hosszú, mint az Andok. Nagyon kevés helyen emelkedik ki a víztömegből, de Izland például egy ilyen hely, azt a szakaszt Reykjanesi hátságnak nevezzük. A rejtélyesség erre a lemeztektonikai képződményre is igaz: a Marsról vagy a Vénuszról is több az információnk.
- Mi történik, ha a hideg és a meleg áramlatok összeütköznek? Kialakulhatnak például gigantikus, tenger alatti vízesések. Közülük a legnagyobb – és így megelőzi a felszíni társait is – a Dánia-szoros (Denmark Strait Cataract) zuhatagja. A Grönlandi-tenger és a Golf-áramlat ütközik össze, és majdnem négyezer métert száll alá a jeges víztömeg. Sajnos mindez láthatatlan, de nagyon fontos szerepet játszik az óceáni ökoszisztémában.
- Annak ellenére, hogy a tengervíz emberi fogyasztásra alkalmatlan, sőt, halálos lehet, a fagyott víz kiolvadás után ihatóvá válik.
- Csak néhány éve bizonyították be, hogy az úgynevezett gyilkos hullám, vagy kóbor hullám mítosza mégis igaz. Ezek a hirtelen felbukkanó, az átlagos hullámoknál kétszer is magasabb és erősebb, vízoszlop-szerű jelenségek nyílt tengeri viharok esetében alakulhatnak ki, és pusztítóak lehetnek. Bár előfordulásuk igen ritka, az ötemeletes ház magasságát is meghaladó hullámoktól a tengerészek, hajóskapitányok sokkal jobban félnek, mint az óceánok csúcsragadozóitól.
- Nem azért kékek a tengerek, mert visszatükröződik bennük az ég – alapvetően kék a tengervizek színe. A víz a napfény színkomponensei közül a kékből veri vissza a legtöbbet, a többit pedig elnyeli. A vörös és narancs hullámhosszát a vízfelszín alatti első tizenöt méter víz nyeli el, ezért a fény kékebb megjelenést kap. Mélyebben a sárga hullámhosszok is kiszűrődnek, végül a zöld színkép is eltűnik, maradnak a lilák és kékek. Ezzel együtt a planktonok is befolyásolják a színét.
- Nemo-pontnak nevezik azt a területet, amely a legtávolabb helyezkedik bármely szárazföldtől. Ezen a misztikus helyen négyezer méter mély az óceán, és egy valóságos űreszköz-temetőt találni odalent. Mivel azon a környékén a legkisebb az esélye az ütközésnek, sok feleslegessé vált vagy veszélyes űreszközt irányítanak oda. Ott nyugszik a MIR űrállomás is.
Ez is érdekelhet:
Ha a műanyagevő enzim nem működik, még mindig bízhatunk a The Ocean Cleanup csapatában, hogy megmentik a bolygót.
(Fotók: Unsplash)
föld | óceán | érdekességek | geológia | az óceánok világnapja | tenger
Liverpool után az otthonodban találkozhat a csúcsteljesítmény és a prémium életmód
A Leica-kamerás csúcstelefon, ami az utazók legújabb kedvence lesz
A frissen őrölt kávé nem csak a ráérős reggelek kiváltsága
Erdőterápia a zuhany alatt, avagy ilyen a stílusos lelassulás a Balatonnál
Dráma a Ryanair gépén: felszállás után betört az ablak, egy utas feje pedig beszorult a nyílásba - videóval
Több mint 38 ezer forintot kérnek egyetlen strandtörölközőért a magyarok egyik kedvenc nyaralóhelyén
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!