Néhány héttel ezelőtt egy cseh barátunk mutatta büszkén a prágai "Dancing House"-t, azaz a táncoló házat: "...nagy volt a felháborodás, amikor megépült, most már sokan csak emiatt jönnek a környékre" – mesélte. A stílus összetéveszthetetlen volt, a felismerés villámcsapás-szerű: ezt csak Frank Gehry tervezhette. Nem is kellett több inspiráció, hogy utánajárjunk a 20. század egyik legsikeresebb építészének.
Fiatalkorában otthagyta a Harvardot, ma mégis a világ egyik legelismertebb építésze, aki a különleges anyagok és hullámzó formák mágusa. Dióhéjban ő Frank Gehry, a művész, aki mesterien egyensúlyoz az alkotói önkifejezés és a fizika szigorú törvényeinek határvonala között.
A kanadai születésű Frank Owen Gehry már kiskorában a nagyapja hardware-boltjában található tárgyakból képzeletbeli épületeket és városokat épített. Hiába voltak ezek csak gyermeki próbálkozások, a szokatlan formavilág és anyagválasztás Gehry munkásságának a legjellegzetesebb ismérvei.
Gehry húszévesen, 1949-ben Kanadából Los Angelesbe költözött építészetet tanulni, a diploma megszerzése után pedig pár évig Massachusettsben élt és a Harvardon tanult. A neves egyetemet végül mégis ott hagyta, és visszatért Kaliforniába. Városok és építészirodák között vándorolva az áttörő szakmai siker sokáig váratott magára: Gehry hiába alapította meg saját vállalkozását 1962-ben, neve először negyvenéves korában, 1969-ben robbant be a köztudatba. Ekkor jelent meg ugyanis a könnyű, hullámpapír rétegekből készült Easy Edges bútorkollekciója, mely elindította Gehryt a hírnévhez vezető úton.
Az Easy Edges sikere ellenére Gehry fantáziáját sokkal inkább az épületek mozgatták, így a bútorkollekcióból szerzett vagyont a Santa Monicában található otthona átalakítására fordította. A felújítás pedig olyannyira jól sikerült, hogy Gehry azonnal az építész szakma figyelmének középpontjába került, és az 1980-as évektől kezdve számos dél-kaliforniai otthon megtervezésére kérték fel.
Tehetsége azonban nem merült ki a lakóépületeknél: szokatlan anyagválasztásának, a már védjegyének számító konvex és konkáv síkidomainak köszönhetően épületei nem csupán egy adott célt szolgáló építmények, hanem művészeti alkotások is egyben.
“Művészként néha korlátokba ütközöm, és a gravitáció is egyike ezeknek… de mindezen korlátok között van 15 százaléknyi szabadságom, hogy megvalósíthassam a saját művészeti elképzelésem.”
Gehryről az Oscar-díjas amerikai filmrendező és egyben régi jó barátja, Sydney Pollack 2006-ban dokumentumfilmet is készített. A Sketches of Frank Gehry Pollack halála előtti utolsó filmjeként szokatlan, mégis méltó lezárása volt a rendező munkásságának:
„Számomra ez egy önző kísérlet volt, hogy megértsem, mi zajlik Frank fejében, amikor valami olyan fantasztikusat alkot, mint amilyen a Guggenheim múzeum épülete is Bilbaóban. A forgatás során pedig megerősítést nyert bennem az az állítás, miszerint minden kreatív folyamat iszonyatosan függ attól, hogy mennyire tudjuk életben tartani a bennünk lakozó gyermeket.”
Hullámzó formák, fémes csillogás, monumentalizmus – Gehry épületei megragadják a figyelmet, legyen szó múzeumról, koncertteremről vagy épp a Facebook több ezer dolgozójának szilícium-völgyi központjáról.
Nehéz lenne néhány példát kiemelni Gehry munkásságból, neve leginkább mégis a bilbaói Guggenheim múzeum, a Fondation Louis Vuitton párizsi múzeuma és a Walt Disney Koncertterem kapcsán merül fel a legtöbbször.
Az amerikai építész, Philip Johnson által "korunk legfantasztikusabb épületeként" emlegetett Guggenheim múzeum már akkor is megér egy utat, ha épp nem a múzeum aktuális kiállítása miatt érkezünk Bilbaóba. A kőből, üvegből és titániumból épült múzeum első ránézésre különböző geometriai formák véletlenszerűen egymásra pakolt rendszerének tűnik, az elrendezés azonban nagyon is tudatos: az 1997-ben átadott épület szokatlan struktúrája azontúl, hogy körvonalaiban a Bilbao városát átszelő Nervión folyóra reflektál, a múzeum kiállítótereinek megsokszorozását is lehetővé tette. Nem utolsósorban pedig Gehryt végérvényesen a sztárépítészek sorába emelte.
A Los Angeles-i Filharmonikusok új koncerttermének tervei 1988-tól vártak a megvalósításra, ami végül csak a 2000-es évek elején jött el. De megérte a várakozást: a 2003-ban megnyílt monumentális Walt Disney Koncertterem acéllemezei vitorlaként hullámoznak a Grand Avenue felett, kifejezve Gehry hajózás iránti szenvedélyét.
A Gehryben tomboló lelkes matróz a Fondation Louis Vuitton 2014-ben átadott párizsi múzeumában is visszaköszön: a hajóra emlékeztető épület betonborítású galériája fölé tervezett tizenkét üvegvitorla már madártávlatból is igazi ikonként ragyog Párizs határán.
A kilencvenéves Gehry a mai napig fáradhatatlan. Építészeti munkái mellett olyan egyetemeken tanított, mint a Columbia University, a Yale és a Dél-Kaliforniai Egyetem, 2017-ben pedig a MasterClass oldalán elérhetővé vált tizenöt előadásból álló dizájn- és építészeti kurzusa, melynek már a bevezető videója is magával ragad – egy magunkfajta laikus, építészet iránt rajongó nézőt legalábbis mindenképp.
(Fotók: Getty Images, Unsplash)
dancing house | történet | Sydney Pollack | építész | konkáv
Ezzel a tíz fantasztikus dizájntárggyal a legmenőbb hellyé teheted az otthonod
10+1 ikonikus és gyönyörű lámpa, ami garantáltan feldobja az otthonod
Beköszöntött a tél, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 14. száma. Mit találunk benne? Kajakkal bejárjuk Grönland izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik leghíresebb párterapeutájával, Esther Perellel, és a Netflix által világhírűvé vált dél-koreai séffel, Jeong Kwannal, motorral részt veszünk a Balkan Rallyn, és beszélgetünk Kelecsényi Milán férfiruha-készítővel is. A Dél-afrikai Köztársaságban teszteljük, milyen az új AUDI Q8, és elbeszélgetünk a zoknik Rolls Royce-át gyártó Iszató Nisigucsival is. Elmegyünk egészen Kenyáig, hogy elefántokat nézzünk, az Őrségben kipróbáljuk, milyen a régió legújabb kabinháza, a Kástu, bemutatjuk a Déryné Kenyeret, a város új pékségét, teszteltjük az új elektromos KIÁt, ezen kívül pedig találkozunk még Berki Blanka topmodellel, Áron Eszter divattervezővel és sokan másokkal. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!