Close
Otthagyta a Harvardot, aztán világhírű lett – Frank Gehry-portré

Otthagyta a Harvardot, aztán világhírű lett – Frank Gehry-portré

Néhány héttel ezelőtt egy cseh barátunk mutatta büszkén a prágai “Dancing House”-t, azaz a táncoló házat: “…nagy volt a felháborodás, amikor megépült, most már sokan csak emiatt jönnek a környékre” – mesélte. A stílus összetéveszthetetlen volt, a felismerés villámcsapás-szerű: ezt csak Frank Gehry tervezhette. Nem is kellett több inspiráció, hogy utánajárjunk a 20. század egyik legsikeresebb építészének.

Fiatalkorában otthagyta a Harvardot, ma mégis a világ egyik legelismertebb építésze, aki a különleges anyagok és hullámzó formák mágusa. Dióhéjban ő Frank Gehry, a művész, aki mesterien egyensúlyoz az alkotói önkifejezés és a fizika szigorú törvényeinek határvonala között. 

A híres “Dancing House” Prágában

A kanadai születésű Frank Owen Gehry már kiskorában a nagyapja hardware-boltjában található tárgyakból képzeletbeli épületeket és városokat épített. Hiába voltak ezek csak gyermeki próbálkozások, a szokatlan formavilág és anyagválasztás Gehry munkásságának a legjellegzetesebb ismérvei.

Gehry húszévesen, 1949-ben Kanadából Los Angelesbe költözött építészetet tanulni, a diploma megszerzése után pedig pár évig Massachusettsben élt és a Harvardon tanult. A neves egyetemet végül mégis ott hagyta, és visszatért Kaliforniába. Városok és építészirodák között vándorolva az áttörő szakmai siker sokáig váratott magára: Gehry hiába alapította meg saját vállalkozását 1962-ben, neve először negyvenéves korában, 1969-ben robbant be a köztudatba. Ekkor jelent meg ugyanis a könnyű, hullámpapír rétegekből készült Easy Edges bútorkollekciója, mely elindította Gehryt a hírnévhez vezető úton.

Az Easy Edges sikere ellenére Gehry fantáziáját sokkal inkább az épületek mozgatták, így a bútorkollekcióból szerzett vagyont a Santa Monicában található otthona átalakítására fordította. A felújítás pedig olyannyira jól sikerült, hogy Gehry azonnal az építész szakma figyelmének középpontjába került, és az 1980-as évektől kezdve számos dél-kaliforniai otthon megtervezésére kérték fel.

Frank Gehry otthonának étkezője

Tehetsége azonban nem merült ki a lakóépületeknél: szokatlan anyagválasztásának, a már védjegyének számító konvex és konkáv síkidomainak köszönhetően épületei nem csupán egy adott célt szolgáló építmények, hanem művészeti alkotások is egyben.

“Művészként néha korlátokba ütközöm, és a gravitáció is egyike ezeknek… de mindezen korlátok között van 15 százaléknyi szabadságom, hogy megvalósíthassam a saját művészeti elképzelésem.”

A clevelandi Lou Ruvo Center

Gehryről az Oscar-díjas amerikai filmrendező és egyben régi jó barátja, Sydney Pollack 2006-ban dokumentumfilmet is készített. A Sketches of Frank Gehry Pollack halála előtti utolsó filmjeként szokatlan, mégis méltó lezárása volt a rendező munkásságának:

„Számomra ez egy önző kísérlet volt, hogy megértsem, mi zajlik Frank fejében, amikor valami olyan fantasztikusat alkot, mint amilyen a Guggenheim múzeum épülete is Bilbaóban. A forgatás során pedig megerősítést nyert bennem az az állítás, miszerint minden kreatív folyamat iszonyatosan függ attól, hogy mennyire tudjuk életben tartani a bennünk lakozó gyermeket.”

A Guggenheim múzeum a Nervión folyó mellett, Bilbaóban

Hullámzó formák, fémes csillogás, monumentalizmus – Gehry épületei megragadják a figyelmet, legyen szó múzeumról, koncertteremről vagy épp a Facebook több ezer dolgozójának szilícium-völgyi központjáról.

Nehéz lenne néhány példát kiemelni Gehry munkásságból, neve leginkább mégis a bilbaói Guggenheim múzeum, a Fondation Louis Vuitton párizsi múzeuma és a Walt Disney Koncertterem kapcsán merül fel a legtöbbször.

A Guggenheim múzeum elképesztő belső tere

Az amerikai építész, Philip Johnson által “korunk legfantasztikusabb épületeként” emlegetett Guggenheim múzeum már akkor is megér egy utat, ha épp nem a múzeum aktuális kiállítása miatt érkezünk Bilbaóba. A kőből, üvegből és titániumból épült múzeum első ránézésre különböző geometriai formák véletlenszerűen egymásra pakolt rendszerének tűnik, az elrendezés azonban nagyon is tudatos: az 1997-ben átadott épület szokatlan struktúrája azontúl, hogy körvonalaiban a Bilbao városát átszelő Nervión folyóra reflektál, a múzeum kiállítótereinek megsokszorozását is lehetővé tette. Nem utolsósorban pedig Gehryt végérvényesen a sztárépítészek sorába emelte.

A Los Angeles-i Filharmonikusok új koncerttermének tervei 1988-tól vártak a megvalósításra, ami végül csak a 2000-es évek elején jött el. De megérte a várakozást: a 2003-ban megnyílt monumentális Walt Disney Koncertterem acéllemezei vitorlaként hullámoznak a Grand Avenue felett, kifejezve Gehry hajózás iránti szenvedélyét.

A Gehryben tomboló lelkes matróz a Fondation Louis Vuitton 2014-ben átadott párizsi múzeumában is visszaköszön: a hajóra emlékeztető épület betonborítású galériája fölé tervezett tizenkét üvegvitorla már madártávlatból is igazi ikonként ragyog Párizs határán.

A kilencvenéves Gehry a mai napig fáradhatatlan. Építészeti munkái mellett olyan egyetemeken tanított, mint a Columbia University, a Yale és a Dél-Kaliforniai Egyetem, 2017-ben pedig a MasterClass oldalán elérhetővé vált tizenöt előadásból álló dizájn- és építészeti kurzusa, melynek már a bevezető videója is magával ragad – egy magunkfajta laikus, építészet iránt rajongó nézőt legalábbis mindenképp.

(Fotók: Getty Images, Unsplash)

Megjelent a legújabb Roadster magazin!
Ismét egy magazin azoknak, akik szerint nem arra születtünk, hogy a négy fal között üljünk, akik szerint az élet olyasmi, amit nagykanállal kell fogyasztani és amiből sosem lehet elég. 170 oldalnyi friss, színes és energiával teli kontent felfedezőknek, kalandoroknak, inspirációt keresőknek mindarról, ami miatt érdemes nekivágni a világnak. Ha velünk tartanál ezen az utazáson, ezen a linken megrendelheted a magazint.
Close

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom