Lehet, hogy decembertől megnő a budapesti utcákon sétáló úriemberek száma

Misszióra indul(t) a budapesti Galamb Szabóság. Minél több kifogástalan megjelenésű öltönyös férfit szeretnének látni Budapesten, a nemes célért pedig új szolgáltatás indításával próbálnak tenni.

Aligha mondunk újat azzal, hogy kiveszettnek tűnik a kultúránkból a nagypolgári eseményeken való állandó részvétel, melyekhez a múlt században még minden úriember gardróbjában ott pihent a szmoking, a frakk vagy a zsakett. Napjainkban az elegáns megjelenés kis túlzással kimerül egy előkelő vacsorához bekészített navy blue öltönyben, és sokan az évi egy bálhoz is letudják az outfitet annyival, hogy inkább bérelnek egy szmokingot vagy vesznek egy átlagos darabot valamelyik áruházban.

A Galamb Szabóság személyes küldetésként tekint rá, hogy változtasson ezen a helyzeten, ezért a méretre készített öltönyök (bespoke) mellé behozza az ún. semi-bespoke vonalat, ami röviden annyit jelent, hogy gépesített technológiát is bevet.

Mostantól az egyes munkafolyamatokat (belső vászon kidolgozása, zsebek) gép végzi majd, tehát a méretre szabott öltönyök innentől kezdve fele annyi idő alatt készülnek el és kevesebbe kerülnek, ezáltal elérhetőbbé válnak – tudtuk meg a Galamb Szabóság szerdai sajtóeseményén Baranyi Csaba alapító-tulajdonostól, aki persze sietve hozzátette, hogy mindez természetesen nem jár minőségromlással.

Az ötödik születésnapját ünneplő Zoltán utcai családi vállalkozás eddig évente nagyjából száz darab öltönyt álmodott meg méretre, kizárólag kézzel készített technológiával, brit és olasz alapanyagokból, olasz mesterszabó vezetésével. Egy bespoke öltöny elkészítése úgy nyolcvan-nyolcvanöt munkaórájukba került. A méretvételtől kezdve a szabásminta szerkesztésén át minden a Parlamenthez közeli bérház pincéjében történt és történik, amely valaha a Széchenyi könyvtár fölös példányainak adott otthont, napjainkban pedig igazi művészek serénykednek benne.

A szabóság két alapítója, Baranyi Zsolt és Baranyi Csaba mérnökök, mérnökcsaládban nőttek fel, és saját elmondásuk szerint nem tudnak varrni, ennek ellenére sikerre vittek egy meglehetősen niche piacot kiszolgáló vállalkozást Budapestről a nagy gazdasági világválság hajnalán indulva. Ma már évi közel száz öltönyt gyártanak nagyjából 2500-3500 euró közötti áron, és egyedi forgalmazói a világ három legjobb szövetgyára közé tartozó angol Scabalnak, és hozzájuk tartozik a Solbiati és a Loro Piana is.

Baranyi Csaba véleménye szerint az aktuális bespoke kultúrának két nagy irányvonala van, az angol és az olasz. Az olasz vonalon három nagy iskola működik: a firenzei, a milánói és a nápolyi, ez három teljesen különböző öltönyt jelent.

Az angol tradicionálisabb, az olasz jobban követi a trendeket.

A bespoke szó egyébként az angol bespeak igéből származik, ennek jelentése: megrendel, lefoglal. Szabósági értelemben véve tehát olyan öltönyről van szó, amit valaki szóban megrendel. Ezen az univerzumon belül is léteznek nagy különbségek. A made to measure szabóságokban egy konfekció szabásmintát igazítanak a vevőre, azaz egy meglévő sablont módosítanak. A bespoke szint azt jelenti, hogy a kuncsaft lemért méretei alapján szerkesztenek egy vevőre passzoló egyedi szabásmintát. Lényeges különbség, hogy minden kézi öltéssel készül – egy öltöny esetében nagyjából négy millióval –, és nem használnak ragasztást, ami a konfekcióban kötelező technológiai eljárás, mivel lényegesen gyorsítja a ruhák előállítását.

A szabósági kultúrájuk részeként a zakók elejét továbbra is egybe szabják. Ilyet a nagyobb konfekciógyárak nem csinálnak, a Galambnál viszont az öltönyönként 1800 eurót kóstáló semi-bespoke vonalnál is megtartották ezt a metódust, mint ahogy a méretvétel és a próbák sem vesztek ki a vevő és a szabó feladatköréből. Ha már próbák: a mini műhelylátogatáson megtudtuk, hogy minden próba után szétszedik a zakót, elvégzik a megfelelő módosításokat, majd ismét összerakják, a feladatokat pedig szétosztják az alkalmazottak között. Mindenki azt csinálja, amiben a legjobb, legyen az a zakó eleje, vagy gallérja, netán a szabásmintával szöszölés (apropó szabásminta: a második próba után véglegesítik, tehát onnantól kezdve nem árt, ha nem hízunk vagy fogyunk jelentőset), de ha ne adj’ isten, be kell ugrani, akkor sem nyomják meg a pánikgombot, mert mindegyikük tudja az összes munkafolyamatot.

Ahogy Baranyi Csaba elmondta, mostanság puhább, kényelmesebb viseletre vágynak inkább a férfiak, ezért olyan megoldást választottak, ami egyrészt elegáns és jól áll, másrészt laza és kényelmes viselet.

Igyekszik néha ösztönözni a vevőt, hogy ne csak a vacsorára elfogadott sötétkék színárnyalatú öltönyben gondolkodjon, hanem válasszon nyugodtan világosabb, casual outfitet, amit napközben is fel tud venni, bár őszintén bevallotta, nehéz az emberek ízlését formálni. Azért megpróbálja.

A decemberben induló szolgáltatáshoz egyébként a Kickass Factory csapatának jóvoltából készült egy fashion film is, amely itthon a ritkán látott műfajok közé tartozik.

Ez is érdekelhet:

(Fotók: Horváth Miklós)

bespoke | egyedi | galamb tailoring | öltöny | nagy sztori