Close
Nem csak a világ legszebb naplementéjét találjuk a szomszédban

Nem csak a világ legszebb naplementéjét találjuk a szomszédban

Mindössze néhány órás gázpedál-taposással elérhetőek már a horvát partok, úgyhogy kocsiba pattantunk és felfedeztük az ország jól ismert, valamint kicsit talán kevésbé köztudott helyeit, hogy rájöjjünk: micsoda kincseket rejt. 

Kitűnő állapotú utakon keresztül haladva Budapestről már öt-hat óra alatt “lent” lehetünk, alkalmanként csupán a kissé oldschool állapotú pályakapus rendszer zavarhat be, ami néhol várakozásra kényszerít. Sebaj, addig is gyönyörködhetünk a tájban, legfőképp akkor, ha letérünk az autópályáról és átadjuk magunkat az országútnak, amely képes egészen szép helyek felé terelni.

Szépséges paloták kontra szocreál remekek – Rijeka

Horvátország legnagyobb kikötője és egyben harmadik legnépesebb városa Fiume, avagy Rijeka, melyet újkori történelmében igen nehéz sorssal áldott meg az élet; tartozott Olaszországhoz, Magyarországhoz, egy ideig városállamként működött, megszállták a nácik és természetesen része volt a nagy Jugoszláviának.

 

 

Látványos útszakaszokon át haladva juthatunk el az Isztriai-félsziget keleti részén fekvő százharminc ezres városba, ami a rengeteg kultúrtörténeti emléke ellenére valahogy kis túlzással Tatabányát vagy Dunaújvárost juttatja eszünkbe.

Hiába akadnak itt szépséges paloták, nemesi grófok adományaiból épült kolostorok, várak és épen maradt városfalak, a gyönyörűséges épületek között fel-feltűnő szocreál monstrumok posztkommunista hangulattal itatják át a környéket, ami persze egyáltalán nem baj.

Rijeka leginkább a kikötőjéről nevezetes. Szinte az egész város egy hatalmas hajópihenőnek látszik, tehát a halászhajók, bárkák, jachtok és egyéb vizijárművek hódolói itt biztosan jól érzik magukat. Arrafelé barangolva érdemes beugrani még a halpiacra, ahol a tengerből frissen kirántott fogásokból csemegézhetünk.

A városközpontban található, sétálóutcaként funkcionáló Korzó inkább a hangulatával rántja be a vendéget, ha pedig a kötelezőket szeretnénk látni, akkor például a száznegyven méter magas dombra felhúzott Trsat kastélyát keressük. A zarándokhelynek számító Loretói Szűz Mária kegytemplomhoz ötszázegy lépcső vezet fel, minden évben zarándokok ezrei másszák meg.

A Kálvária domb mellett az 1848-ban épített Radio Rijeka székházát, illetve a két világháború közötti időszakban még működő torpedógyár megmaradt emlékeit érdemes felkutatnunk.

Strandélményért nem nagyon kell messzire mennünk, a jó húsz percnyi autózásra lévő Opatija (avagy régebbi nevén Abbázia) a századelőn a magyar elit kedvelt nyaralóhelyének számított, de a szép épületeivel, és kiváló állapotú, remekül felszerelt strandjaival ma is a legjobbak közé tartozik.

Aranyos településeket váltó kietlen pusztaság – Krk

A kimondhatatlan nevű Krk-sziget felé kanyarodva mosolygós emberekkel teli bájos falvak és kisvárosok, no meg ennek inverzeként kietlen, sziklás kirándulóhelyek várnak felfedezésre.

Ha nem a tobzódó turisták között szeretnénk eltölteni az itteni időt, a négyszázöt négyzetkilométeres sziget hegyekkel körbezárt zöld völgyével csábító déli csücskéig érdemes elhajtanunk.

Itt egy teljesen más világba csöppenünk és órákig csatangolhatunk az érintetlennek természetben úgy, hogy nem zavarnak meg.

Horvátország legnépesebb szigete ez, egy igazi nyaralóparadicsom, tele egymást váltó hol homokos, hol kavicsos strandokkal.

Ha a fotóalbumunkat szeretnénk megtölteni emelkedett pillanatokkal, a sziget legszebb városának tartott Baska, a sekély vízéről nevezetes Soline-öböl, vagy a sziklaszirtre épült, borászataival hívogató Vrbnik mindegyike kiváló választás lehet.

A világ legszebb naplementéje – Zadar

Dalmácia központjaként tündökölt egykoron a szintén viharos történelmű Zadar, ám Rijekával ellentétben a hetvenötezer lakosú kikötővárosban már nem igazán érezni a kommunizmus utolsó leheletét.

Csodás történelmi belvárosában a Szent Donát-templomtól a Szárazföldi kapiug az ókorból és a középkorból ránk maradt emlékhelyek miatt kapkodjuk a fejünket, bár felbukkannak a már jól megismert szocreál-jellegű épületek is.

Magával ragadó, rendezett és sokszínű városka az apró öbleivel és nagy kiterjedésű strandjaival, továbbá ha hihetünk Alfred Hitchcocknak, a zadari naplementénél nem találunk csodálatosabbat a világon.

Ahol tízpercenként meg kell állni – Virt-sziget

Vörös sziklák, bástya és világítótorony, gyönyörű elhagyatott öblökkel tagolt partszakaszok, no meg egy szigetet a szárazfölddel összekötő híd – ezeket kínálja a picinyke, ámde népszerű sziget Dalmácia észak-nyugati részén.

Virt nagyon sokáig tart körbeautózni azon roppant egyszerű okból, hogy folyamatosan félre kell állnunk, hogy alaposan megcsodáljuk a látnivalóit.

Égszínkék tengerével, három csúcsos kopár dombjával, a távolabbi szigetek lehengerlő panorámájával és természetvédelmi területeivel igazi vadregényes helynek mondható.

Ha pedig zsizsegésre vágyunk, a nyaranta megtelő főutcák és kikötők, az egymást érő bárok, szórakozóhelyek és kávézók megadják nekünk ezt a lehetőséget, mint ahogy mi is adjunk egyet Horvátországnak, mert megérdemli.

Ez is érdekelhet:

(Fotók: Pálfi Balázs)

Close