Bevalljuk, az elmúlt néhány évben Horvátországba csak nyaralni, esetleg kézilabda-meccset nézni mentünk. Pedig délnyugati szomszédunk sokkal többről szól, mint egy nyári úti cél, vagy néhány, sziklákkal tűzdelt gyönyörű partszakasz. Horvátország több városa külön is megér egy szezonon kívüli turnét: elég, ha Dubrovnikra, Splitre vagy a fővárosra, Zágrábra gondolunk. Most utóbbit fedeztük fel, és meglepődtünk, mennyire él tél végén is.
A Száva által kettészelt város méretét tekintve fele akkora, mint a három-négy órányi autóútra található Budapest, mégis mindent magában rejt, ami egy igazán élhető és izgalmas városhoz kell: mi a sport, a gasztronómia, a szórakozás, a kultúra és a céltalan városi séták mixébe kóstoltunk bele. 
Bár sokkal előbb vesszük az irányt Ausztria vagy Szlovénia felé, ha síelésről van szó, a téli-kora tavaszi időszakban simán megéri betenni néhány pár sílécet a csomagtartóba, ha Zágráb felé tartunk: a város központjától kb. 15 percre, a Medvednica hegységben található Sljeme az egyetlen profi sípálya, ami európai fővárosban található.
Az oda vezető hegyi út már önmagában felér egy városnézéssel: ha nem ködös időben érkezünk, a kacskaringós aszfalton haladva balra végig a városi panorámába, jobbra a hóval borított erdőségbe ütközik a szemünk. A parkolóktól felsétálva egy kis síparadicsomban találjuk magunkat: a helyi büféből faszénen sült hús illata árad, szól a zene, feljebb sétálva pedig a régi tévétoronyba botlunk, ami az égbe magasodva vagy épp sejtelmesen a ködbe veszve már-már futurisztikus élmény.
Innen húzólifttel vagy felvonóval könnyedén eljuthatunk a négy kilométeres pályaszakaszhoz, ahol ugyan nem egy osztrák gleccsersíelést kapunk, de egy instant téli programot, közvetlenül a város mellett. Ráadásul a Sljeme a hóolvadás után is legalább ennyire izgalmas: tavasszal és nyáron a túrázók és a bringások veszik át a terepet, a kilátás pedig számos pontjáról egyenesen pazar.
A síelés után a várost akár gyalog, vagy – a jól kiépített hálózatnak köszönhetően –villamossal is bevehetjük. Ugyan Zágráb kedvelt turistacélpont, mégsem kell óriási tömegekre számítanunk – sőt, egy téli hétvégén talán kicsit túl üresnek is érezhetjük a belvárosi utcákat.
Ha a városi sétára a pályaudvartól indulunk, akkor a híres zágrábi karácsonyi vásár útvonalán járhatjuk végig Zágráb belvárosát. Rögtön itt található az Art Pavilion előtt elterülő Tomislav tér, ami néhány héttel ezelőtt még igazi élménypark volt. Innen alig pár perc alatt jutunk el a Jelacic térre, Zágráb főterére, ami többek között az 1930-as évek óta a Felső- és Alsóváros határán működő Dolac Market, azaz a termelői piac helyszíne is. A déligyümölcsök, friss zöldségek, sajtok, halak és sonkák egyből csempésznek egy kis mediterrán életérzést az ottjártunkkor még fagyos városba.
A főtéren található a székesegyház mellett tovább sétálva a Vincek cukrászda az egyik legjobb hely, ahol lazulhatunk és tovább folytathatjuk a gasztrokalandozást. Innen pedig már csak pár lépés a világ legrövidebb siklója, ami az alacsony dombra épült zágrábi várba visz. Akár siklóval, akár a mellette haladó lépcsőn érkezünk fel, a Szent Márk templom horvát címeres tetőcserepei szinte biztos, hogy elsőként ragadják meg a tekintetünk.
A vár macskaköves utcáin – akárcsak Budán – folyton boltokba, kávézókba, éttermekbe és pubokba botlunk, na meg a második világháború alatt épült, bombatámadások elleni védelemre szolgáló Tunel Gricbe. A Mesnička és Radićeva utcákat összekötő alagút mára gyalogosátjáróként, illetve kiállítások és kulturális események helyszíneként szolgál, és régi funkcióját hátrahagyva totálisan beépült a városképbe.
Ha az igazi balkáni gasztronómiába is belekóstolnánk, a pljeskavica vagy csevapcsicsi kihagyhatatlan: a helyiek által is kedvelt Batak Grillben a húsokat télen-nyáron faszénen sütik, de kóstolhatunk gulyásleves ízvilágát idéző szláv pörköltet is. A Bataknál egy fokkal szofisztikáltabban mutatja meg a horvát ízeket a belvárosi, Michelin-csillagos Agava étterem – jó tengeri ételeket, olaszos beütésű specialitásokat találtunk, giccs nélkül.
Egy tengerparti kisvároshoz képest Zágrábban tényleg sok a látnivaló – és nem csak gasztronómiai szempontból. A már említett Art Pavilionban például folyamatosak a kiállítások, a Meštrović Atelier-ben Horvátország legismertebb művészének, a 20. század első felében alkotó szobrász, festő és építész, Ivan Meštrović munkásságát ismerhetjük meg, az Illúzió Múzeum logikai és optikai útvesztőiben semmi sem az, aminek látszik, de akár a horvát születésű fizikus-feltaláló Nikola Tesla életéről is többet megtudhatunk a Nikola Tesla Technikai Múzeumban (Tehnički muzej Nikola Tesla).
Ha Párizs megért egy misét, Zágráb bőven megér egy kirándulást: a város ezer arca egy téli hétvége alatt felfedezhető, de a Jarun városrész óriási, eredetileg csónakázásra kialakított mesterséges tavával a melegebb időszakra is tartogat programot, ráadásul mindezért alig néhány órát kell autóznunk.
Ez is érdekelhet:
(Fotók: Gyana Dániel, Getty Images)
székesegyház | nagy sztori | város | Zágráb | fővárosIdén nem nyit ki az ország egyik legjobb síterepe
Elképesztő, mennyire befolyásolja még mindig az utazásunkat a koronavírus
