Close
Így születtek katonai egyenruhákból exkluzív öltönyök – A Hugo Boss-sztori

Így születtek katonai egyenruhákból exkluzív öltönyök – A Hugo Boss-sztori

A Hugo Boss márka története a 20. század elején indult, azonban csak hosszú évtizedek után vált azzá, ami ma: az elegáns, kifinomult férfiak kedvelt márkájává. De hogyan is indultak az első, sötét évtizedek, és hogyan jutott el mára a Boss a nemzetközi divatházakig?

Hugo Ferdinand Boss 1885-ben fehérneműt és textilt árusító bolttulajdonos családba született a német Metzingenben. A boltot a család egyetlen fiú gyermekeként ő vette át még az első világháború előtt, majd a két háború között, 1924-ben megnyitotta saját ruhagyárát, ahol a pólóktól a német lódenkabátokig mindenféle ruhadarabot gyártottak.

A gyár első komoly megrendelése egy Rudolf Born nevű textilkereskedőtől érkezett, ami többek között a Nemzetiszocialista Párt számára készülő barna ingeket is magában foglalta – Hugo F. Boss valószínűleg ekkor még nem sejtette, hogy a német rohamosztag barnaingeseinek egyenruháját gyártja épp.

Az 1929-ben beköszöntött nagy világgazdasági válság a textilipart sem kímélte: Boss vállalata 1931-re a csőd szélére került, és csak a hitelezőinek köszönhetően folytatódhatott tovább a termelés – na meg azért, mert Boss ugyanabban az évben belépett a Nemzetiszocialista Pártba, mely innentől egyenesen tőle rendelte az egyenruhákat.

A textilipar a Harmadik Birodalom idején újra erőre kapott – még úgy is, hogy az export korlátozásával és a szintetikus anyagok kötelező használatával igencsak megnehezítették az ipar fejlődését. A második világháború alatt a ruhagyártás szinte kizárólag csak az egyen- és munkaruhákra korlátozódott – és ezekre nyilvánvalóan a szigorú szabályozások sem voltak érvényesek.

A Boss csillagai szerencsésen álltak: bár egy ideig még többféle ruhadarabot gyártottak, hogy talpon tudjanak maradni a nehéz időkben, az 1938-as állami megbízás a hadsereg egyenruhájának gyártására ugrásszerűen megnövelte a vállalat bevételeit.

A növekedés egészen 1942-ig folytatódott, a Boss az egyenruhagyártás piacán mégsem jutott vezető szerephez, csupán több kis- és középvállalkozással együtt elégítették ki a világháború alatt megnövekedett egyenruhaigényt.

Ennek ellenére a Boss-gyárat még ma is sok támadás éri múltja miatt: arra vonatkozóan ugyan nincsenek írásos bizonyítékok, hogy a vállalat az egyenruhák gyártása mellett azok tervezésében is részt vett volna, a vádak másik fele, miszerint a második világháború alatt kényszermunkások dolgoztak a gyárban, többszörösen bizonyosságot nyert.

Metzingen városát 1945-ben foglalták el a szövetséges hatalmak, és hamarosan francia fennhatóság alá került. Hugo F. Bosst a háború alatt betöltött szerepéért, a nemzetiszocializmusból való anyagi nyerészkedésért, és a Nemzetiszocialista munkáspárt támogatásáért százezer német birodalmi márka megfizetésére kötelezték.

A háború után a Boss-gyár nem zárt be: továbbra is egyenruhákat gyártottak, akkor már a francia katonák és a Vöröskereszt számára. Hugo F. Boss 1948-as halála után a vállalat irányítását lányának férje, Eugen Holy vette át.

A termelés egészen az 1960-as évek végéig növekedett, 1953-ban pedig az egyenruhák mellett legyártották az első öltönyt is. A gyár ennek ellenére anyagi problémákkal küzdött, megint a csőd szélére került, így 1969-ben Boss unokái, Jochen és Uwe Holy vették át az irányítást, ami egy teljesen új korszak kezdetét jelentette a vállalat történetében: ekkor indult el a Hugo Boss márka a nemzetközi hírnév felé.

A fivéreknek köszönhetően az 1970-es években a gyár fókusza az egyenruhákról fokozatosan a stílusos férfiöltönyök és a sportruházat gyártására helyeződött át – a tudatos profilváltásnak köszönhetően az 1980-as évekre a Boss belépett a nemzetközi divatházak világába, a termékkínálatban megjelentek a férfikölnik, pólók, illetve a bőr- és kötött termékek is. A Boss hamarosan a juppik (a nyolcvanas évek jól kereső, stílusos fickóinak) kedvelt márkájává vált.

1993-ban a vállalat és a Boss család útjai szétváltak, ezzel ismét egy új fejezetet nyitva a márka történetében, mely az olasz Mazzotto S.p.A. tulajdonába került. A tulajdonosváltás stratégiaváltást is hozott: az egyre bővülő termékkínálat szétválasztására több almárkát hoztak létre.

A klasszikus öltönykínálatot a Boss Hugo Boss, míg a fiatalabb, divatra érzékeny célcsoportnak szóló termékeket a Hugo márkanév alatt kezdték el forgalmazni. Azóta már megjelentek a piacon a Boss Orange és Boss Green almárkák, valamint az olasz vállalat vezető dizájnere után elnevezett Baldessarini és a kifinomult, stílusos üzletasszonyokat megcélzó Boss Woman is.

A funkcionalitást, letisztult vonalakat és részleteket szem előtt tartó márka neve – a múlt árnyéka ellenére – máig elismert a férfiruházat piacán, mely folyamatosan lépést tart a nemzetközi trendekkel, és mára talán végleg leszámolt a nem éppen példaértékű múltjával. A Boss ma már a kifinomult öltönyökről, az igényes ruházatról, parfümökről és kiegészítőkről szól.

Megjelent a legújabb Roadster magazin!
Ismét egy magazin azoknak, akik szerint nem arra születtünk, hogy a négy fal között üljünk, akik szerint az élet olyasmi, amit nagykanállal kell fogyasztani és amiből sosem lehet elég. 170 oldalnyi friss, színes és energiával teli kontent felfedezőknek, kalandoroknak, inspirációt keresőknek mindarról, ami miatt érdemes nekivágni a világnak. Ha velünk tartanál ezen az utazáson, ezen a linken megrendelheted a magazint.
Close

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom