Ez az ország őrzi a világ legeredetibb húsvéti hagyományát

Norvégia bebizonyította, hogy sosem késő a hagyományteremtéshez, még ha olyan, évezredes ünnepről is van szó, mint a húsvét.

Míg nekünk többnyire a nyúl, a piros tojás vagy a feltámadás ugrik be a húsvét hallatán, a norvégoknak a síelés – és a krimi. Igen, a krimi, pontosabban a húsvéti krimi, vagyis påskekrim.

A történet 1923 februárjában kezdődött, amikor két huszonéves és pénzszűkében lévő fiatalember, a később haditudósítóként és ellentmondásos közéleti személyiségként ismertté vált Nordahl Grieg költő, és a pár év múlva tévésként elhíresült Nils Lie megváltó ötlettel állt elő: úgy döntöttek, írnak egy bestsellert. Azt gondolhatnánk, az ilyesmit könnyebb kitalálni, mint megvalósítani, de a két szerző szerencsével járt.

Az első skandináv clickbait

Felváltva írták meg a fejezeteket, és minden délután találkoztak egy hegdehaugsveieni kávézóban, hogy felolvassák egymásnak a szövegeiket. A regényt végül közös álnéven, Jonatan Jervként adták ki Tegnap éjjel kifosztották a bergeni vonatot (Bergenstoget plyndret i natt) címmel. A publikációban nem mellesleg nagy szerep jutott Nordahl testvérének, aki éppen akkoriban kezdett a Gyldendal kiadónál dolgozni, és a cég formabontó hirdetési eszközeinek.

A kiadó ugyanis virágvasárnapon főcímként jelentette meg a hirdetést az újságokban, mintha valódi hír lenne,

az emberek pedig lecsaptak rá. Többek között azok az aggódó rokonok is elolvasták a reklámot, akiknek a szerettei az előző nap a bergeni vonaton utaztak. Végül hogy, hogy nem, a könyv is kelendőnek bizonyult, a siker pedig megalapozta a húsvétra szánt bűnügyi történetek virágzó hagyományát.

Egy ízig-vérig húsvéti történet

Az emblematikus művet eddig nem fordították le sem angolra, sem magyarra, tehát nincs könnyű dolga annak, aki el akarja olvasni, de 1928-ban forgattak belőle egy némafilmet. A kiadó szerint a regény sikeréhez az is hozzájárult, hogy ízig-vérig húsvéti történetről van szó, melyben a regény két főszereplője, két fiatal diák sítalpakon járja a norvég hegyeket hegyi házról hegyi házra – ahogyan a norvégok szokták ilyenkor, amikor

egy ország kerekedik fel, hogy a hosszú szabadság alatt elvonuljon a magaslati kunyhókba vagy a tengerpartra néhány Kvikk Lunsj-csoki, narancs és krimi társaságában.

Hogy a bűnügyek mennyire összefonódtak húsvétkor, azt többek között az is bizonyítja, hogy tavasszal minden évben krimiíró-fesztiválokat rendeznek, húsvéti krimiválogatásokat jelentetnek meg, és ilyenkorra időzítik a nagyobb krimik megjelenését is, valamint a tejesdobozokról sem hiányozhat egy-egy ártatlanabb, gyerekek által is megfejthető bűnügyi feladvány. Ha norvég szellemben, krimiolvasással töltenénk a szabadnapjainkat, igazán gazdag kínálatból választhatunk, kezdve mindjárt az északi szerzőkkel.

Jo Nesbø

A borús és társadalmilag felelős skandináv krimi egyik legismertebb arca Jo Nesbo, aki huszonötévvel ezelőtt, a Denevéremberben mutatta be a bűntények mellett lelki és alkoholproblémákkal is küzdő nyomozóját, Harry Hole-t, aki

nemcsak a lehetséges tettesekről és indítékokról, de az élet nagy kérdéseiről is elgondolkodtatja az olvasókat.

Az író legnépszerűbb regénye máig a Hóember, amelyből film is készült, de szintén közönségkedvenc a Police, amelyben egy rendőrökre vadászó gyilkos járja Oslo utcáit, miközben az egyik városi kórházban egy kómában fekvő embert igyekeznek életben tartani, akinek kórtermét rendőrök őrzik, kiléte pedig szigorú titok. Sokan szerették a Szomjúságot is, melyben Mikael Bellman rendőrfőkapitány kéri a visszavonult Harry segítségét, amikor egy fiatal nőt brutálisan meggyilkolnak a fővárosban.

Karin Fossum

A krimi norvég királynőjeként emlegetett szerző költőként kezdte a pályáját, de hamar otthonra talált a bűnügyek világában, és megalkotta Konrad Sejer felügyelő karakterét. Regényeiben

a világtól elzártan élő északi vidék atmoszféráját és baljós-misztikus légkörét ragadja meg,

ahol a látszólagos béke alatt félelmetes indulatok és titkok lappanganak. Leghíresebb regénye a Ne nézz vissza, melyben holtan találnak egy tizenöt éves lányt, a helyi kézilabdacsapat egykori sztárját.

Jørn Lier Horst

Jorn Lier Horst a pályáját tényleg nyomozóként kezdte, többek között ettől is olyan érdekesek és hitelesek a történetei. Az, hogy

mi mindent árul el a bűnügyek kivizsgálásáról, és hogyan értékeli a tapasztalatait társadalmi-politikai szempontból.

Első könyve, a Koronatanú (Nøkkelvitnet) valós történetet dolgoz fel, de ez nem jelent meg sem magyarul, sem angolul, elolvashatjuk viszont William Wisting főfelügyelő kalandjait a Vadászkutyákban, melyben egy gazdag családból származó tinilány, Cecilia Linde elrablásának és meggyilkolásának körülményei tárulnak fel, a Fekete napban, ahol a télre készülődő nyaralótulajdonos tesz szörnyű felfedezést, és A barlanglakóban, ahol a nyomozó saját szomszédját, a visszavonultan élő Viggo Hansent találja holtan a nappalijában, ahol négy hónapja ül a bekapcsolt tévé előtt.

Anne Holt

Szintén részben múltbéli tapasztalatai miatt örvend nagy népszerűségnek Anne Holt, aki

ügyvéd és igazságügyi miniszter is volt.

Legismertebb regénye a magyarra is lefordított 1222, mely a krimihagyományokhoz visszanyúlva szintén az Oslo-Bergen expresszen játszódik. A vonat 1222 méteres tengerszint feletti magasságon akad el a hóviharban, a 269 utas pedig egy több száz éves hegyi szállón keres menedéket, ahol az Agatha Christie-s hagyományokat idézően gyilkosság történik. Az ügy felgöngyölítését egy női nyomozónak, Hanne Wilhelmsennek kell elvégeznie.

Kondor Vilmos

És hogy a társadalmi témákat is felvonultató

történelmi noir műfajának hazai megteremtőjéről

se feledkezzünk meg, jöjjön a végére Kondor Vilmos Bűnös Budapest-sorozata, amely a harmincas évek közepétől bontja ki az ország társadalmi-politikai látképét Gordon Zsigmond bűnügyi zsurnaliszta nyomozásain keresztül.

Ezek közül a legismertebb a sorozatnyitó, 2008-as Budapest noir, ahol egy meggyilkolt lány ügyében vezetnek a szálak egyszerre felfelé és lefelé. A néhány évvel később, már a háború kitörésekor játszódó Bűnös Budapest hátterét egy valós kábítószercsempészeti ügy adja, a Budapesti kémben pedig a főhős rájön, hogy kém rejtőzik a legmagasabb kormánykörökben.

Ha norvég mintára húsvétozunk, biztosan nem fogunk unatkozni, de ha lazításképpen ki is mozdulnánk, akkor is csodálatos programokat találunk ebben a néhány napban. Ha még hátravan némi sütés-főzés, ezekkel a pazar receptekkel garantáltan meglephetjük a társaságot.

(Források: Visit Norway, Wikipédia, Bookline, Goodreads, képek: Getty Images, Unsplash)

húsvét | ünnep | norvégia | krimi | olvasás | könyv

Rendeld meg a Roadster magazin 18. számát!

Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.

Megnézem, mert érdekel!