Close
Ez az ország őrzi a világ legeredetibb húsvéti hagyományát

Ez az ország őrzi a világ legeredetibb húsvéti hagyományát

Norvégia bebizonyította, hogy sosem késő a hagyományteremtéshez, még ha olyan, évezredes ünnepről is van szó, mint a húsvét.

Míg nekünk többnyire a nyúl, a piros tojás vagy a feltámadás ugrik be a húsvét hallatán, a norvégoknak a síelés – és a krimi. Igen, a krimi, pontosabban a húsvéti krimi, vagyis påskekrim.

A történet 1923 februárjában kezdődött, amikor két huszonéves és pénzszűkében lévő fiatalember, a később haditudósítóként és ellentmondásos közéleti személyiségként ismertté vált Nordahl Grieg költő, és a pár év múlva tévésként elhíresült Nils Lie megváltó ötlettel állt elő: úgy döntöttek, írnak egy bestsellert. Azt gondolhatnánk, az ilyesmit könnyebb kitalálni, mint megvalósítani, de a két szerző szerencsével járt.

Az első skandináv clickbait

Felváltva írták meg a fejezeteket, és minden délután találkoztak egy hegdehaugsveieni kávézóban, hogy felolvassák egymásnak a szövegeiket. A regényt végül közös álnéven, Jonatan Jervként adták ki Tegnap éjjel kifosztották a bergeni vonatot (Bergenstoget plyndret i natt) címmel. A publikációban nem mellesleg nagy szerep jutott Nordahl testvérének, aki éppen akkoriban kezdett a Gyldendal kiadónál dolgozni, és a cég formabontó hirdetési eszközeinek.

A kiadó ugyanis virágvasárnapon főcímként jelentette meg a hirdetést az újságokban, mintha valódi hír lenne,

az emberek pedig lecsaptak rá. Többek között azok az aggódó rokonok is elolvasták a reklámot, akiknek a szerettei az előző nap a bergeni vonaton utaztak. Végül hogy, hogy nem, a könyv is kelendőnek bizonyult, a siker pedig megalapozta a húsvétra szánt bűnügyi történetek virágzó hagyományát.

Egy ízig-vérig húsvéti történet

Az emblematikus művet eddig nem fordították le sem angolra, sem magyarra, tehát nincs könnyű dolga annak, aki el akarja olvasni, de 1928-ban forgattak belőle egy némafilmet. A kiadó szerint a regény sikeréhez az is hozzájárult, hogy ízig-vérig húsvéti történetről van szó, melyben a regény két főszereplője, két fiatal diák sítalpakon járja a norvég hegyeket hegyi házról hegyi házra – ahogyan a norvégok szokták ilyenkor, amikor

egy ország kerekedik fel, hogy a hosszú szabadság alatt elvonuljon a magaslati kunyhókba vagy a tengerpartra néhány Kvikk Lunsj-csoki, narancs és krimi társaságában.

Hogy a bűnügyek mennyire összefonódtak húsvétkor, azt többek között az is bizonyítja, hogy tavasszal minden évben krimiíró-fesztiválokat rendeznek, húsvéti krimiválogatásokat jelentetnek meg, és ilyenkorra időzítik a nagyobb krimik megjelenését is, valamint a tejesdobozokról sem hiányozhat egy-egy ártatlanabb, gyerekek által is megfejthető bűnügyi feladvány. Ha norvég szellemben, krimiolvasással töltenénk a szabadnapjainkat, igazán gazdag kínálatból választhatunk, kezdve mindjárt az északi szerzőkkel.

Jo Nesbø

A borús és társadalmilag felelős skandináv krimi egyik legismertebb arca Jo Nesbo, aki huszonötévvel ezelőtt, a Denevéremberben mutatta be a bűntények mellett lelki és alkoholproblémákkal is küzdő nyomozóját, Harry Hole-t, aki

nemcsak a lehetséges tettesekről és indítékokról, de az élet nagy kérdéseiről is elgondolkodtatja az olvasókat.

Az író legnépszerűbb regénye máig a Hóember, amelyből film is készült, de szintén közönségkedvenc a Police, amelyben egy rendőrökre vadászó gyilkos járja Oslo utcáit, miközben az egyik városi kórházban egy kómában fekvő embert igyekeznek életben tartani, akinek kórtermét rendőrök őrzik, kiléte pedig szigorú titok. Sokan szerették a Szomjúságot is, melyben Mikael Bellman rendőrfőkapitány kéri a visszavonult Harry segítségét, amikor egy fiatal nőt brutálisan meggyilkolnak a fővárosban.

Karin Fossum

A krimi norvég királynőjeként emlegetett szerző költőként kezdte a pályáját, de hamar otthonra talált a bűnügyek világában, és megalkotta Konrad Sejer felügyelő karakterét. Regényeiben

a világtól elzártan élő északi vidék atmoszféráját és baljós-misztikus légkörét ragadja meg,

ahol a látszólagos béke alatt félelmetes indulatok és titkok lappanganak. Leghíresebb regénye a Ne nézz vissza, melyben holtan találnak egy tizenöt éves lányt, a helyi kézilabdacsapat egykori sztárját.

Jørn Lier Horst

Jorn Lier Horst a pályáját tényleg nyomozóként kezdte, többek között ettől is olyan érdekesek és hitelesek a történetei. Az, hogy

mi mindent árul el a bűnügyek kivizsgálásáról, és hogyan értékeli a tapasztalatait társadalmi-politikai szempontból.

Első könyve, a Koronatanú (Nøkkelvitnet) valós történetet dolgoz fel, de ez nem jelent meg sem magyarul, sem angolul, elolvashatjuk viszont William Wisting főfelügyelő kalandjait a Vadászkutyákban, melyben egy gazdag családból származó tinilány, Cecilia Linde elrablásának és meggyilkolásának körülményei tárulnak fel, a Fekete napban, ahol a télre készülődő nyaralótulajdonos tesz szörnyű felfedezést, és A barlanglakóban, ahol a nyomozó saját szomszédját, a visszavonultan élő Viggo Hansent találja holtan a nappalijában, ahol négy hónapja ül a bekapcsolt tévé előtt.

Anne Holt

Szintén részben múltbéli tapasztalatai miatt örvend nagy népszerűségnek Anne Holt, aki

ügyvéd és igazságügyi miniszter is volt.

Legismertebb regénye a magyarra is lefordított 1222, mely a krimihagyományokhoz visszanyúlva szintén az Oslo-Bergen expresszen játszódik. A vonat 1222 méteres tengerszint feletti magasságon akad el a hóviharban, a 269 utas pedig egy több száz éves hegyi szállón keres menedéket, ahol az Agatha Christie-s hagyományokat idézően gyilkosság történik. Az ügy felgöngyölítését egy női nyomozónak, Hanne Wilhelmsennek kell elvégeznie.

Kondor Vilmos

És hogy a társadalmi témákat is felvonultató

történelmi noir műfajának hazai megteremtőjéről

se feledkezzünk meg, jöjjön a végére Kondor Vilmos Bűnös Budapest-sorozata, amely a harmincas évek közepétől bontja ki az ország társadalmi-politikai látképét Gordon Zsigmond bűnügyi zsurnaliszta nyomozásain keresztül.

Ezek közül a legismertebb a sorozatnyitó, 2008-as Budapest noir, ahol egy meggyilkolt lány ügyében vezetnek a szálak egyszerre felfelé és lefelé. A néhány évvel később, már a háború kitörésekor játszódó Bűnös Budapest hátterét egy valós kábítószercsempészeti ügy adja, a Budapesti kémben pedig a főhős rájön, hogy kém rejtőzik a legmagasabb kormánykörökben.

Ha norvég mintára húsvétozunk, biztosan nem fogunk unatkozni, de ha lazításképpen ki is mozdulnánk, akkor is csodálatos programokat találunk ebben a néhány napban. Ha még hátravan némi sütés-főzés, ezekkel a pazar receptekkel garantáltan meglephetjük a társaságot.

(Források: Visit Norway, Wikipédia, Bookline, Goodreads, képek: Getty Images, Unsplash)

 

nagy sztori | krimi | ünnep | húsvét | olvasás

FOLYTASD EZZEL

Ebben az egyszerű, de imádnivaló látványban már két éve nem volt részünk

Több mint 55 milliárd forintnyi műkincset foglaltak le Putyin kedvenc építészétől

Rendeld meg a Roadster magazin 8. számát!
Friss, 200 oldalas lapszámunkat ezúttal egy színes és izgalmas melléklettel egészítettük ki, amelyben 33 kihagyhatatlan hazai élményt ajánlunk a nyárra. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet. Megnézem, mert érdekel!
Close
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom