Ilyen az, amikor épületek a fizika törvényeivel dacolnak

Konkáv formák, optikai csalódások, futurisztikus építmények, véletlenszerűen egymáson sorakozó geometrikus elemek. Lakások, irodák, múzeumok, melyek mind az építészet és a fizika törvényeivel szálltak szembe, hogy városok ikonikus épületeivé váljanak.

A modernkori építészet legnagyobb értéke az a gyermeki, szabad, kreatív energia, aminek köszönhetően egy családi ház már nem kell, hogy piros tetőcserepes négy fal legyen, és egy irodaháznak vagy sportközpontnak sem kell ragaszkodnia a sztenderdekhez.

A Jövő Múzeuma – Rio de Janeiro, Brazília

A 2004-es Athéni Olimpia stadionját is jegyző katalán építész, Santiago Calatrava álmodta meg a Rio de Janeiro kikötőjénél álló Jövő Múzeumát, mely elsőre leginkább egy dinoszaurusz és egy óriási légkondicionáló társításából született lényre hasonlít.

Az épület népszerűségét bizonyítja, hogy 2015-ös nyitása óta 1,4 millió látogatót fogadott, ezzel beírva magát Brazília leglátogatottabb múzeumai közé. Az egy évtizede még a város legszegényebb, bűnözéstől hangos negyedében mára új épületek vették át az uralmat. Ennek a rehabilitációnak a részeként épült meg a Jövő Múzeuma is, mely nevében is előre tekint: a jövő közelebb van, mint gondolnánk, és csak attól függ, mit teszünk érte ma.

Ez az elv pedig nem csak a névben, hanem az épületben is visszaköszön: a riói botanikus kertekben található broméliák inspirálta épületet a fenntarthatóság jegyében alakították ki: egy áltagos épülethez képest a napelemeknek köszönhetően negyven százalékkal kevesebb energiát használ, a belső hűtőrendszerhez pedig a vizet közeli Guanabara öböl biztosítja.

Kocka házak – Rotterdam, Hollandia

A Holland építész, Piet Blom által először az 1970-es években Helmondban, majd az 1980-as években Rotterdamban megálmodott kocka házak a gyerekkori építőkockák világát idézik, ahol az elemeket szabadon rakosgatva, a megszokott szabályoktól elrugaszkodva építhettük meg álmaink otthonát. A harmincnyolc otthont magában foglaló épületsor egy városon belüli városnak készült, melynek különleges formavilága túlmutat a meghökkentő látványon: az elforgatott kockák a belső terek méretének optimalizálását szolgálják.

Blom szerint a háromszög tetők absztrakt fákként olvadnak egybe, épületerdőt alkotva Rotterdam városában. Ez a szokatlan megközelítés néhány évtizeddel később Ben Kutner és Jeff Brown építészeket is megihlette, akik 1996-ban Torontóban építettek egy ugyancsak egyedülálló, de szerkezetében megtévesztésig hasonló kocka házat.

Odeillo napkemence – Font-Romeu-Odeillo-Via, Franciaország

Szikrázó diszkógömb a Pireneusok hegyvonulatai között? A távolból – főleg éjszaka – aligha tudnánk elsőre azonosítani ezt az óriási, több ezer tükörből épített homorú felületet, kicsit közelebbről megnézve viszont már látszik, hogy ez az Odeillo napkemence, mely a világ legnagyobbjaként több mint 2500 órányi napsütés energiáját gyűjti össze.


Egyensúlyozó istálló – Thorington, Anglia

A képeken elsőre optikai csalódásnak tűnő látvány nagyon is valódi: idilli, angol vidéki környezet és zöld mezők veszik körbe a Thoringtonban található, egyensúlyozó istálló névre keresztelt nyaralót, mely egyszerre nyújtja egy vidéki ház és egy fára épített kuckó élvezetét – bármilyen fa vagy lépcső megmászása nélkül.

A holland építészcsapat, az MVRDV által tervezett épület az azt körülvevő környezetre reflektál, egy kis csavarral: a hagyományos istálló formát modern fémborítás töri meg, közelebb hozva a vidéki élethez is a kortárs építészetet. Az épület pár napos vakációra kialakított belső terében akár nyolcan is kényelmesen elférnek, és egy biztos: az épület és a természet között egyszerre jelen lévő összhang és ellentmondás maradandó élményt nyújt akár néhány nap alatt is.

NORD/LB Bank – Hannover, Németország

Elsőre valószínűleg senki nem találná ki, mit takar ez a különös és izgalmas építmény Hannoverben. Az egymás hegyén-hátán sorakozó, dobozszerű alakzatokból álló ház játékos külseje komoly lakót rejt: Németország egyik legnagyobb bankjának, a NORD/LB banknak ad otthont.

A mindennapok komolyságát az épület külseje mellett a bank tulajdonosai belülről is igyekeznek feloldani: az épület falait az intézmény széleskörű műgyűjteménye díszíti, mely olyan háború utáni művészek munkáit sorakoztatja fel, mint Georg Baselitz, Gerhard Richter, Sol LeWitt, Jeff Koons és Jannis Kounellis.

A Behnisch, Behnisch & Partners által tervezett és 2002-ben átadott épületbe valószínűleg izgalmasabb dolgozni járni, mint egy szokványos banképületbe.

Heydar Aliyev Központ – Baku, Azerbajdzsán

A kiállításoknak, koncerteknek és egyéb kulturális eseményeknek otthont adó épület a hires brit-iraki építész, Zaha Hadid munkája. Az ívek királynőjeként is emlegetett Hadid egyedi stílusa üde színfoltja az egykori szovjet fennhatóság nyomait örző bakui építészetnek.

A londoni Design Múzum által 2014-ben az Év dizájnja címmel kitüntetett épület Azerbajdzsán 1991-es függetlenedését követő modernizációs törekvéseinek kiemelkedő példája: míg a Heydar Aliyev Központ nevében Azerbajdzsán volt elnöke előtt tiszteleg, a hullámzó formavilág optimistán tekint a jövőbe, felpuhítva a város múltját jelképező szovjet építészet merev, tekintélyelvű stílusát.

Takasugi-an – a túl magasra épített teaház

A japánok szeretik a földtől elrugaszkodó, fa tetejére épült házakat – és ez alól a Chino városában egy gesztenyefa tetejére megálmodott Takasugi-an sem kivétel. A mára itthon is egyre népszerűbb japán teakultúrát valószínűleg senkinek sem kell bemutatni, a szokatlanul kicsi, egyszemélyes teaházak azonban talán már kevésbé ismert kiegészítői ennek a közegnek.

Terunobu Fujimori építész a családja saját tulajdonú földjén építette meg teaházát, melynek tervezését és építését, az ősi japán teamesterekhez hasonlóan teljesen a saját kontrollja alatt tartotta. A kicsi, mindössze 2,7 négyzetéméteres teaház méretében is a hagyományokhoz nyúl vissza: a test meghosszabbításaként is értelmezett, szinte csupasz, egyszerű tér a teázás valódi szentélye.

Ez is érdekelhet:

Az épületeivel átírta a dizájntörténelmet, itthon mégsem tervezhetett egyet sem

Az egész világon elismert, nálunk viszont egyetlen épület sem őrzi emlékét. Portré Breuer Marcellról, a 20. század talán legnagyobb hatású tervezőjéről, akinek munkássága nélkül máshogy néznének ki a mindennapjaink.

(Fotók: Getty Images)

épület | Anglia | Jövő Múzeuma | gravitáció | Baku

FOLYTASD EZZEL

Ezzel a tíz fantasztikus dizájntárggyal a legmenőbb hellyé teheted az otthonod

10+1 ikonikus és gyönyörű lámpa, ami garantáltan feldobja az otthonod

Rendeld meg a Roadster magazin 14. számát!

Beköszöntött a tél, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 14. száma. Mit találunk benne? Kajakkal bejárjuk Grönland izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik leghíresebb párterapeutájával, Esther Perellel, és a Netflix által világhírűvé vált dél-koreai séffel, Jeong Kwannal, motorral részt veszünk a Balkan Rallyn, és beszélgetünk Kelecsényi Milán férfiruha-készítővel is. A Dél-afrikai Köztársaságban teszteljük, milyen az új AUDI Q8, és elbeszélgetünk a zoknik Rolls Royce-át gyártó Iszató Nisigucsival is. Elmegyünk egészen Kenyáig, hogy elefántokat nézzünk, az Őrségben kipróbáljuk, milyen a régió legújabb kabinháza, a Kástu, bemutatjuk a Déryné Kenyeret, a város új pékségét, teszteltjük az új elektromos KIÁt, ezen kívül pedig találkozunk még Berki Blanka topmodellel, Áron Eszter divattervezővel és sokan másokkal. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.

Megnézem, mert érdekel!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom