Konkáv formák, optikai csalódások, futurisztikus építmények, véletlenszerűen egymáson sorakozó geometrikus elemek. Lakások, irodák, múzeumok, melyek mind az építészet és a fizika törvényeivel szálltak szembe, hogy városok ikonikus épületeivé váljanak.
A modernkori építészet legnagyobb értéke az a gyermeki, szabad, kreatív energia, aminek köszönhetően egy családi ház már nem kell, hogy piros tetőcserepes négy fal legyen, és egy irodaháznak vagy sportközpontnak sem kell ragaszkodnia a sztenderdekhez.
A Jövő Múzeuma – Rio de Janeiro, Brazília
A 2004-es Athéni Olimpia stadionját is jegyző katalán építész, Santiago Calatrava álmodta meg a Rio de Janeiro kikötőjénél álló Jövő Múzeumát, mely elsőre leginkább egy dinoszaurusz és egy óriási légkondicionáló társításából született lényre hasonlít.
Az épület népszerűségét bizonyítja, hogy 2015-ös nyitása óta 1,4 millió látogatót fogadott, ezzel beírva magát Brazília leglátogatottabb múzeumai közé. Az egy évtizede még a város legszegényebb, bűnözéstől hangos negyedében mára új épületek vették át az uralmat. Ennek a rehabilitációnak a részeként épült meg a Jövő Múzeuma is, mely nevében is előre tekint: a jövő közelebb van, mint gondolnánk, és csak attól függ, mit teszünk érte ma.
Ez az elv pedig nem csak a névben, hanem az épületben is visszaköszön: a riói botanikus kertekben található broméliák inspirálta épületet a fenntarthatóság jegyében alakították ki: egy áltagos épülethez képest a napelemeknek köszönhetően negyven százalékkal kevesebb energiát használ, a belső hűtőrendszerhez pedig a vizet közeli Guanabara öböl biztosítja.
Kocka házak – Rotterdam, Hollandia
A Holland építész, Piet Blom által először az 1970-es években Helmondban, majd az 1980-as években Rotterdamban megálmodott kocka házak a gyerekkori építőkockák világát idézik, ahol az elemeket szabadon rakosgatva, a megszokott szabályoktól elrugaszkodva építhettük meg álmaink otthonát. A harmincnyolc otthont magában foglaló épületsor egy városon belüli városnak készült, melynek különleges formavilága túlmutat a meghökkentő látványon: az elforgatott kockák a belső terek méretének optimalizálását szolgálják.
Blom szerint a háromszög tetők absztrakt fákként olvadnak egybe, épületerdőt alkotva Rotterdam városában. Ez a szokatlan megközelítés néhány évtizeddel később Ben Kutner és Jeff Brown építészeket is megihlette, akik 1996-ban Torontóban építettek egy ugyancsak egyedülálló, de szerkezetében megtévesztésig hasonló kocka házat.
Odeillo napkemence – Font-Romeu-Odeillo-Via, Franciaország
Szikrázó diszkógömb a Pireneusok hegyvonulatai között? A távolból – főleg éjszaka – aligha tudnánk elsőre azonosítani ezt az óriási, több ezer tükörből épített homorú felületet, kicsit közelebbről megnézve viszont már látszik, hogy ez az Odeillo napkemence, mely a világ legnagyobbjaként több mint 2500 órányi napsütés energiáját gyűjti össze.
Egyensúlyozó istálló – Thorington, Anglia
A képeken elsőre optikai csalódásnak tűnő látvány nagyon is valódi: idilli, angol vidéki környezet és zöld mezők veszik körbe a Thoringtonban található, egyensúlyozó istálló névre keresztelt nyaralót, mely egyszerre nyújtja egy vidéki ház és egy fára épített kuckó élvezetét – bármilyen fa vagy lépcső megmászása nélkül.
A holland építészcsapat, az MVRDV által tervezett épület az azt körülvevő környezetre reflektál, egy kis csavarral: a hagyományos istálló formát modern fémborítás töri meg, közelebb hozva a vidéki élethez is a kortárs építészetet. Az épület pár napos vakációra kialakított belső terében akár nyolcan is kényelmesen elférnek, és egy biztos: az épület és a természet között egyszerre jelen lévő összhang és ellentmondás maradandó élményt nyújt akár néhány nap alatt is.
NORD/LB Bank – Hannover, Németország
Elsőre valószínűleg senki nem találná ki, mit takar ez a különös és izgalmas építmény Hannoverben. Az egymás hegyén-hátán sorakozó, dobozszerű alakzatokból álló ház játékos külseje komoly lakót rejt: Németország egyik legnagyobb bankjának, a NORD/LB banknak ad otthont.
A mindennapok komolyságát az épület külseje mellett a bank tulajdonosai belülről is igyekeznek feloldani: az épület falait az intézmény széleskörű műgyűjteménye díszíti, mely olyan háború utáni művészek munkáit sorakoztatja fel, mint Georg Baselitz, Gerhard Richter, Sol LeWitt, Jeff Koons és Jannis Kounellis.
A Behnisch, Behnisch & Partners által tervezett és 2002-ben átadott épületbe valószínűleg izgalmasabb dolgozni járni, mint egy szokványos banképületbe.
Heydar Aliyev Központ – Baku, Azerbajdzsán
A kiállításoknak, koncerteknek és egyéb kulturális eseményeknek otthont adó épület a hires brit-iraki építész, Zaha Hadid munkája. Az ívek királynőjeként is emlegetett Hadid egyedi stílusa üde színfoltja az egykori szovjet fennhatóság nyomait örző bakui építészetnek.
A londoni Design Múzum által 2014-ben az Év dizájnja címmel kitüntetett épület Azerbajdzsán 1991-es függetlenedését követő modernizációs törekvéseinek kiemelkedő példája: míg a Heydar Aliyev Központ nevében Azerbajdzsán volt elnöke előtt tiszteleg, a hullámzó formavilág optimistán tekint a jövőbe, felpuhítva a város múltját jelképező szovjet építészet merev, tekintélyelvű stílusát.
Takasugi-an – a túl magasra épített teaház
A japánok szeretik a földtől elrugaszkodó, fa tetejére épült házakat – és ez alól a Chino városában egy gesztenyefa tetejére megálmodott Takasugi-an sem kivétel. A mára itthon is egyre népszerűbb japán teakultúrát valószínűleg senkinek sem kell bemutatni, a szokatlanul kicsi, egyszemélyes teaházak azonban talán már kevésbé ismert kiegészítői ennek a közegnek.
Terunobu Fujimori építész a családja saját tulajdonú földjén építette meg teaházát, melynek tervezését és építését, az ősi japán teamesterekhez hasonlóan teljesen a saját kontrollja alatt tartotta. A kicsi, mindössze 2,7 négyzetéméteres teaház méretében is a hagyományokhoz nyúl vissza: a test meghosszabbításaként is értelmezett, szinte csupasz, egyszerű tér a teázás valódi szentélye.
Ez is érdekelhet:
Az egész világon elismert, nálunk viszont egyetlen épület sem őrzi emlékét. Portré Breuer Marcellról, a 20. század talán legnagyobb hatású tervezőjéről, akinek munkássága nélkül máshogy néznének ki a mindennapjaink.
(Fotók: Getty Images)
fizika | Németország | Jövő Múzeuma | gravitáció | bank | épület
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Egy jó tervhez is kellhet több perspektíva
–
Sulciová Silvia interjú
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!