Close
Az orrunk előtt hevernek Közép- és Dél-Európa kincsei

Az orrunk előtt hevernek Közép- és Dél-Európa kincsei

A világ egy feneketlen csoda – mind mélységben, mint idő- és térbeli kiterjedésében. Ha nagy kalandokról beszélünk, általában a messzi földek izgalmas világait tűzzük ki lehetséges célpontoknak – közben pedig könnyen szem elől tévesztjük a tágan értelmezett Közép-Európát és annak déli szomszédvidékeit, amely a maga nemében szintén egy kincsesbánya.

Krakkó

Krakkó légvonalban mindössze háromszáz kilométerre van Budapesttől, ez autóúton nagyjából száz kilométerrel több, de még mindig bőven a levezethető kategóriába esik. Krakkó nem csak kilométerben van közel hozzánk: ha valaki egyszer elmegy Lengyelország második legnagyobb városába, könnyen úgy érezheti, hogy régóta ismeri a legféltettebb titkait.

Az épületek, az emberek, a hangulat, a gesztusok, az árak. Ez mondjuk nem csoda, hiszen egyazon közép-európai térséghez tartozunk, és amellett, hogy a kommunista utópia náluk is kitombolta magát, ne feledjük: Krakkóval (tágabb értelemben) egyazon birodalmon léteztünk közel kétszáz éven át a levegőt – csak nekünk sikerült félúton kiegyeznünk az osztrákokkal. Így aztán

egyáltalán nem csoda, ha a városban sétálgatva hatalmába kerít minket az „ismerős idegen” érzés.

Krakkó Óvárosát egyszer mindenkinek látni kell. Az UNESCO közel negyven éve nyilvánította a világörökség részévé Lengyelország egykori fővárosát, nem véletlenül:

a 13. századi kereskedővárosban csodálhatjuk meg Európa legnagyobb középkori piacterét,

amely készázszor kétszázas kiterjedésű, és ahol ma is rengeteg utcai árus bolondítja meg az arra járókat a posztócsarnok körül.

Aki Krakkó Óvárosában jár, az minden bizonnyal megízlel egy szezámmagos vagy sós krakkói perecet – ez pedig pazar módon egybevág a város élénk, tradícióktól teli, lüktető hangulatával, amelyekhez az apró kávézók, a hangulatos éttermek és az ódon cukrászdák is hozzáteszik a magukét, ahogyan a történelmi házak, paloták, zsinagógák és templomok is. Krakkó legemblematikusabb látványosságai közé tartozik a Kazimierz, a zsidónegyed, amelyet gyönyörűen rendbe tettek és felújítottak a 90-es években, illetve a Wawel, amely egy mészkőkiemelkedés a Visztula bal partján, a hegy tetején pedig a királyi palota mellett bástyák és a katedrális találhatók.

Nagyvárad

Nagyvárad a monarchia egyik leggyorsabban fejlődő városa volt, pezsgő szellemi és kulturális élete miatt pedig Körös-parti Párizsként is emlegették – a Pece-parti Párizs kifejezést az alliteráló sorok miatt Ady ragasztotta rá leginkább a városra, hamar el is terjedt ez a megnevezés.

Csak úgy virágzott a kávéházi élet a bihari városban, amelynek egykori pompájáról ma is árulkodnak az impozáns szecessziós épületek a belvárosban. A város rendkívül könnyen megközelíthető: Budapesttől mindössze bő három óra autóval, ha pedig Debrecenben lakunk, lényegében egy óra alatt a partiumi városban vagyunk.

Ha Nagyváradon járunk, érdemes felkeresnünk Románia első szecessziós múzeumát, a Darvas–La Roche-házat.

A Darvas–La Roche-ház

A fontosabb nevezetességek közé tartozik a 11. században épített nagyváradi vár, amelyet megannyiszor megsebeztek, illetve leromboltak a történelem folyamán; a római katolikus székesegyház, amely Erdély és Románia legnagyobb barokk temploma; Adyék régi törzselye, az egykori EMKE-kávéház (ma Astoria Hotel) vagy a város egyik legimpozánsabb épülete, a főtéren elhelyezkedő Fekete Sas Szálloda.

Mindenképp kiemelnénk az 1955-ben megnyílt, és néhány éve felújított Ady Endre Emlékmúzeumot

– az itteni gyűjtemény alapját a Rozsnyay Kálmán által gyűjtött, és a város által 1942-ben megvásárolt Ady-ereklyetár alkotja.

Az Ady Endre Emlékmúzeum

De akár elidőzhetünk az egyik Körös-parti kávézóban, hogy magunkba szívjuk a Váradot átjáró századfordulós szenvedélyeket és energiákat,  sétálhatunk a Körös-part felújított sétányán, vagy megpihenhetünk a Petőfi-parkban. Akárhogy is, Váraddal nehéz mellélőni.

Firenze

A reneszánsz a 15. századi Firenzéből indult tért és időt átívelő világhódító útjára, itt alkottak a firenzei iskola legendás művészei is, így a város művészeti öröksége mondhatni egyedülálló a világon. A Pitti-palota képtárában Tiziano, Raffaello, Dürer, az Uffizi-képtárban pedig Botticelli, Leonardo da Vinci és Michelangelo művei is megtalálhatók a falakon, a város harmadik legjelentősebb múzeumában, a Galleria dell’Accademiában pedig Michelangelo Dávid-szobrát őrzik.

Buonarroti-házban Michelangelo további szobrait csodálhatjuk meg, a Campanile di Giotto nyugati oldalát pedig Donatello szobrai ékesítik. A városban felkereshető Dante szülőháza is, továbbá Firenzétől mindössze 26 kilométerre,

Vinciben található a történelem egyik legnagyobb polihisztorának, Leonardo da Vincinek a szülőháza, amely természetesen múzeumként üzemel.

A várost a világ egyik legjelentősebb divatfővárosának is tartják.

Itt rendezik meg 1972 óta évente kétszer az egyik legfontosabb nemzetközi férfi divatvásárt, a Pitti Immagine Uomót,

amelyet azzal a céllal indítottak útjára, hogy növelje az érdeklődést a divat, a dizájn és az esztétika iránt. A városban található a Gucci cég székhelye is – így azon kevés olasz divatvállalatok közé tartozik, amelyek nem Milánót választották „otthonul”.

És ha Firenzéről beszélünk, akkor nem mehetünk el a nagyrégió, Toszkána mellett. Az Appennin-hegység völgyében elterülő vidék védve van a kemény északi szelektől, ráadásul a Tirrén-tenger közelsége a vidéknek kellemes, (fél)mediterrán éghajlatot biztosít, a domborzat fokozatos emelkedése révén mégis változatos mikroklíma jellemző a környékre – így már talán lehet sejteni, miért van oly sok, kiváló minőségű bor e vidéken.

A legjelentősebb borok közé sorolhatjuk a Carmignanót, a Vernaccia di San Gimignanót, illetve a Montepulcianót, de említsük meg a Chiantit, amely Olaszország leghíresebb vörösbora

– a Chianti Classico területe egyébként a második legnagyobb szőlőtermesztő vidék és bortermelő hely a világon, Bordeaux után.

A Braies-tó

A Braies-tó (vagy a német elnevezés után: Pragsi-tó) a Dolomitok északi részén terül el Dél-Tirolban mintegy 1,5 kilométeres tengerszint feletti magasságban. A tavat hegycsúcsok övezik három oldalról is, így a káprázatos látványért sok turista hajlandó útra keni az alpesi vadonba.

Az 1,2 kilométer hosszú, mintegy 100 méter széles tavat nagyjából egy óra alatt lehet körbejárni:

mivel a vize kristálytiszta, a Croda del Becco világos sziklafalát láthatjuk tükröződni benne.

Ha egy csendes, nyugodt, gyönyörű helyre vágyunk, akkor nem is találhatnánk ennél megfelelőbb célpontot. A hely télen és nyáron, ősszel és tavasszal is fenségesen fest.

De akár síelhetünk, csónakázhatunk, kerékpározhatunk és horgászhatunk a környéken, valamint gyalogtúrákat is szerveznek az aktívabb turistáknak – bár utóbbiaknak érdemes nem télen nekivágni, ugyanis a lavinaveszély miatt gyakran lezárják a tavat övező gyalogút keleti oldalát, cserébe viszont sétálhatunk a tó befagyott jegén.

Ez is érdekelhet:

(Fotók: Getty Images, Casa Darvas-La Roche, Ady Endre Emlékmúzeum)

krakkó | románia | nagy sztori | olaszország | Firenze

FOLYTASD EZZEL

Meghitt hangulatban veszik fel a versenyt a villanyszámlával ezek a brit pubok

Tanulmány készült arról, volt-e értelme a Covid-korlátozásoknak

Rendeld meg a Roadster magazin 9. számát!
Friss, 220 oldalas lapszámunkat ezúttal egy színes és izgalmas, 20 oldalas melléklettel egészítettük ki, amelyben a prémium spiritek szédítő univerzumába merülünk el. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet. Megnézem, mert érdekel!
Close
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom