Close
Helló, Lagom! – Itt van Svédország válasza a hyggére

Helló, Lagom! – Itt van Svédország válasza a hyggére

A skandináv dizájn után a skandináv életfilozófia is meghódítja a világot? Bemutatjuk a lélek IKEA-bútorát, a lagomot.

Hogy megértsük a címet, el kell magyaráznunk, mi is az a hygge. A tavalyi évben minden a dán életvezetési stílusról szólt, ami azt jelenti, hogy a női/dizájn/életmód magazinoktól kezdve a lakberendezési üzletekig az életünk megannyi aspektusában egyik pillanatról a másikra megjelent, uralta a trendérzékeny harmincas-negyvenes korosztály közbeszédét, és az Instagramon jelentősen megemelkedett a #hygge hashtagek száma (a cikk megírásának pillanatában 2 477 006-nál tart).

De mi ez a hygge? A dán kifejezés nagyjából jólétet jelent, ám sokkal több egy szimpla szónál: kulturális és szociális koncepció, amelynek lényege egy olyan élettér kialakítása, amely kényelmes és amelyben jó létezni. Ha csak az Instagramon a #hygge hastag alatt megjelenő képeket nézzük, akár azt is gondolhatjuk, hogy egy IKEA-katalógusba csöppentünk, és a dán életfilozófia nem más, mint puha párnák, illatos gyertyák, vastag kötött pulóverek, fotogén ételek felhalmozása, holott a lényeg sokkal mélyebb, és legjobb pillanataiban arról szól, hogy a mindennapi pörgésről megfeledkezve, a telefont lerakva emberek megnyugtató, pozitív környezetben egymásra hangolódnak.

A hygge tavaly minden volt, Angliában például a Collins English Dictionary a Brexit utána 2016-os év második legfontosabb szavának választotta. (Érdemes bepötyögni a Google-ba, hogy milyen képeket ad ki, ha rákeresünk a szóra. Soha ennyi kandalló előtt bundazokniban ülő embert nem láthattunk még.) A hatása nem állt meg északon, a leágazásai még Budapestig is elértek: a Bálnában például van Hygge nevű üzlet, tele skandináv brandek termékeivel, és talán még sosem történtek komolyabb kísérletek arra, hogy a világ egyéb részei utolérjék a gyertyaégetésben évi hat kilóval toronymagasan vezető dánokat.

Szóval dióhéjban ennyi a hygge, de mivel az információs korszak embere nagykanállal zabálja a trendeket, és hét másodpercenként újabb és újabb inputokra van szüksége, ezért a hygge helyett máris itt van egy újabb skandináv életszemlélet, a lagom.

A lagom röviden Svédország válasza a hyggére, de ez úgy hangzik, mintha tegnap találták volna ki egy göteborgi új hullámos kávézóban, holott nem. A lagom már bő egy évszázada a svédek uralkodó életszemlélete, ez az ő konfucianizmusuk, egy láthatatlan, mégis létező erő, amely a társadalom teljes egészét áthatja a mindennapi interakcióktól kezdve a nyelven át a bútorok és épületek dizájnjáig. Ahogyan a hyggét, úgy a lagomot is hiábavaló próbálkozás rövid definíciókkal elmagyarázni, egy-két mondatban képtelenség igazságot tenni, óhatatlanul csorbul majd a jelenség komplexitása, sokszínűsége.

Stockholm, a lagomfőváros

Etimológiailag a szó az óészaki „törvény” szóból ered, svéd nyelven ez „csapatot” is jelent. Kulturális értelemben véve a viking törzsközösségek idejébe nyúlik vissza, amikor egy-egy munkával telt kemény nap után körbeülték a tüzet, és egy mézsörrel telt szarvat adtak körbe. Mindenkinek csak egy kortyot volt szabad innia, hogy másoknak is jusson. A „laget om” (együtt ülni) kifejezés rövidült le az évszázadok során lagomra.

Manapság ott tartunk, hogy a lagom kifejezés annyit tesz: se nem kevés, se nem sok, pont elég. Tartsunk mértéket, ne legyünk telhetetlenek, legyen szó a társas viselkedésről, táplálkozásról, vásárlási szokásainkról. Visszafogottság, udvarias viselkedés, a szélsőséges viselkedésformák kerülése, mértéktartás, fenntarthatóság. Lagomnak lenni azt jelenti, hogy az ember moderáltan viselkedik, öltözködik, fogyaszt, moderált nézetei vannak politikában, és egyébként is mentes mindenféle extremitástól.

A lagom tehát semmiképpen sem olyasmi, ami lefedhető tárgykultúrával, vastag takarókkal, illatos gyertyákkal, sokkal nehezebben marketingesíthető, mert a lagom inkább belülről fakad, és nem kívülről indul. Ha belül nem vagyunk lagomok, nincs az a svéd lakberendező, aki átadja nekünk, miről szól valójában ez az életérzést. Bár az Instagramon még sehol sem tart a hyggéhez képest (36 ezer hashtag), a BBC szerint a Google-találatok száma az egekbe szökött, ugyanis az elmúlt három hónapban 31 ezer tweetben jelent meg. Az IKEA már 2014-ben Live Lagom néven indított kampányt, azóta pedig márkák tucatjai azonosították termékeiket a svéd életfilozófiával.

A lagom mindset eredetét tekintve skandináv, de globalizálható, nem meglepő, hogy már nálunk is megjelent. Decemberben érkezik egy Live Lagom című kalauz a Libri kiadásában, az életérzésnek már hazai nagykövete is van Nagy Réka személyében.

– Mindig megpróbáltam a mértékletességet követni, és tudatosan élni az életemet – mondja a modellként, színésznőként is dolgozó műsorvezető. – A tudatosság nem feltétlenül szól arról, hogy nem fér bele a szórakozás, és a lazítás. Sok mindenki negatív jelzőkkel illeti, a tudatos életmódot követő embereket, pedig egy hosszan tartó boldogsághoz vezethet. Én nagyon időszerűnek gondolom a lagom megjelenését, más kultúrákban is. Merjünk magunkkal foglalkozni, törődni, mindenfajta rossz érzés nélkül. Nem szabad ezt önzésként megélni, hiszen ha mi rendben vagyunk, akkor máshogyan fogunk hozzáállni a napi kihívásokhoz, az akadályokat is jobban fogjuk venni, nem utolsósorban pedig az emberi kapcsolataink is jobbá válhatnak, hiszen egy önmagában egyensúlyban lévő ember, harmonikusabb környezet tud teremteni. Élvezzük az életet, de ne feltétlenül szélsőségekben gondolkodjunk, hiszen ez csak ideiglenes megoldásokhoz vezethet, amik időszakosan boldoggá tehetnek, de igazán nem tarthatunk fenn ezzel harmonikus, kiegyensúlyozott mindennapokat.

Egy trend erejét jól mutatja, hogy mennyien támadják, a lagom pedig ott tart, hogy már ellenzői is akadnak. A Guardian újságírója odáig ment, hogy a lagomot egyenesen lutheránus önmegtartóztatásnak nevezte, amely az elmúlt húsz évben már egyre inkább mítosznak számít, és főleg a fiatalabb generáció kérdőjelezi meg a fontosságát. A BBC szerint a tehetségkutató műsorok arra nevelik a fiatalokat, hogy feltűnően viselkedjenek, aminek semmi köze nincs a valósághoz,és sokat elmond az is, hogy az a Zlatan Ibrahimovic tudott példaképpé válni az országban, akinek a viselkedése a lagomskála ellentétes oldalán helyezkedik el. A #nomorelagom mozgalom olyan szlogenekkel operál, mint hogy „a szabadság abban rejlik, ha önmagad tudsz lenni”, vagy hogy „légy önmagad – légy cool!”

Teljesen egyértelmű, hogy a dánoknak és svédeknek teljesen mást jelent a hygge és a lagom, mint a világ egyéb részein élőknek. Fontos azonban megvizsgálni miért is váltak népszerűvé ezek a trendek, és miért éppen mostanában. A hygge befelé és barátok, családtagok felé fordulása, az intim pillanatok megélésének hangsúlyozása válasz arra, hogy a ránk zúduló információcunami nyomása alatt egyre felületesebbé válunk, és ezzel párhuzamosan az emberi kapcsolataink is egyre üresebbé válnak.

A hygge azt mondja, fedezzük fel újra a barátságok, a meghitt beszélgetések erejét, lassuljunk le, és tanuljuk meg élvezni az élet nyújtotta apró örömöket. A lagom népszerűségének oka az lehet, hogy választ ad egy másik problémára: túl sokat fogyasztunk, mert a fogyasztói társadalom erre kondicionál bennünket. Mindkét mozgalom üzenete az, hogy ha csak rövid időre is, próbáljunk kiszakadni a mátrixból, tanúsítsunk józanságot, fókuszáljunk a fontos dolgokra. Ha ez sikerül, tulajdonképpen mindegy is, mennyire van köze az eredeti koncepcióhoz.

És hogy mi lesz a következő év nagy trendje? Talán a norvég skoselig, ami majdnem ugyanaz, mint a lagom, de mégis kicsit más, vagy talán a német gemütlichkeit, vagy a holland gezelligheid, esetleg az ikigai, ami Japán válasza a hyggére, de ne rohanjunk ennyire előre, mert még 2017-et írunk, és ez az év a lagomé. Bárki láthatja, aki instagramozik.

Close