A piaci-fogyasztói kultúra által szült, súlyos környezeti problémákra keres megoldásokat a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum Lassú élet – Radikális hétköznapok címmel szerdától látható kiállítása.
Az 1980-as években indult slow forradalom kezdetben a gyorséttermek elleni tiltakozásban nyilvánult meg, és az egészséges, helyi alapanyagokat használó, minőségi étkezés fontosságára hívta fel a figyelmet.
Carlo Petrini gasztronómus kezdeményezése az elmúlt évtizedek során globális mozgalommá duzzadt, és számos területen hódít a munkától az utazáson és a dizájnon át a médiafogyasztásig – idézte fel a kiállítás keddi sajtóbemutatóján a Ludwig Múzeum igazgatója. Fabényi Julia hozzátette azonban, hogy a kiállítás nem a ma divatos slow living mozgalmakból indul ki, amelyek egy része újabb eladható termékeket és szolgáltatásokat kínál, sokkal inkább olyan alternatív gyakorlatokat, szelíd vagy radikális megközelítéseket vonultat fel, amelyek kiutat mutatnak a fogyasztói spirálból, a rohanó életmód helyett a pillanat valós megélésére épülő életszemléletet képviselnek.
Mint megjegyezte, a Ludwig Múzeum nemzetközi csoportos kiállítása az eredeti tervek szerint 2020 tavaszán nyílt volna meg, ha a járvány első hulláma nem írja át az eseményeket, a pandémia által uralt, utóbbi bő egy év azonban csak még erősebben ráirányította a figyelmet a tárlat által felvetett kérdésekre.
Jan Elantkowski, Készman József és Üveges Krisztina kurátorok elmondták: a széles műfaji spektrumot átfogó alkotások egy része kritikai állásfoglalás, mások a jövő kihívásaira kínálnak utópikus modelleket, némelyek pedig a művészetfogyasztási szokások, érzékelési és befogadási rutinok megváltoztatására késztetnek.
Kaszás Tamás Eszképista történet című videómunkája például a kivonulásról szól: azt mutatja meg, hogyan lehetséges berendezkedni az önfenntartó életre, Erdei Krisztina pedig Riseset, Victory of the Sun címmel annak az időszaknak a tapasztalatait összegzi, amikor Törökországban egy elhagyatott falvak újraindítását célzó projektben vett részt kecskepásztorként. Más menekülési utat kínál fel Koronczi Endre, aki Extrém alvás című videóprojektjében arra a kérdésre keresi a választ, lehet-e bárhol, bármikor szándékosan aludni. Anca Benera és Arnold Estefán több installációval is rész vesz a kiállításban. A természet egészének motorja című munkájuk például két egykori vészjelző bóját alkot újra a látogatók által is kipróbálható hangszerként, a több mint egy tonna szaharai homokot felhasználó, A világot tápláló sivatagi kőzet című installáció pedig a nyugat-szaharai természeti kincsek kizsákmányolására hívja fel a figyelmet.
Benczúr Emese az egyik legszennyezőbb iparágként számon tartott ruhaiparhoz kapcsolódó problémákra világít rá Használati utasítás/Cut Before Use című installációjával, amelyhez fast fashion ruhadarabokból kivágott cetliket használt.
Lakner Antal hosszú évek óta foglalkozik használati tárgyak újraértelmezésével; ezúttal a Casa Activa műtárgycsoportjának két darabjával, az alvás közben rögzített agyhullámokat egyfajta masszázsággyá alakító REM beddel és a száraz fürdést cseresznyemagok segítségével lehetővé tevő Dry Spával vesz részt a kiállításban.
A Ludwig Múzeum Csizek Petra, Jan Elantkowski, Készman József, Petró Zsuzska, Popovics Viktória és Üveges Krisztina által rendezett tárlata szeptember 5-ig lesz látogatható.
(Forrás: MTI, fotók: Ludwig Múzeum, Ludwig Múzeum Facebook-oldala)
kiállítás | lassú élet | ludwig muzeum | ajánló | globális túlfogyasztásRitmus, ha elkap – Ezeken a kihagyhatatlan Bartók Tavasz-programokon el fog
Szabad szemmel is elképesztően látványos bolygóegyüttállás lesz a jövő héten

Mi a közös Rio de Janeiróban, egy alig ismert horvát luxus menedékben, és egy hotellé alakított New York-i reptéri terminálban? Mindet bemutatjuk a Roadster legfrissebb számában! Ezeken kívül találkozunk a világ egyik legnevesebb dizájnerével, Jaime Hayonnal, bemutatunk hat remek hazai kabinházat és kiderítjük, hol lehet jó vermutot inni Magyarországon. Ezzel még nincs vége, ugyanis elmentünk Provence-ba és kipróbáltuk az új 7-es BMW-t, Svédországban pedog a Toyota RAV4-et. Egy asztalhoz ültettük Péterfy Bori rocksztárt, Gerendai Károly kultmogult, Szabó Simon színészt, Molnár S. Szonja kurátort és Tombor Zoltán fotográfust, és kifaggattuk őket Budapesthez fűződő érzelmeikről. Elmeséljük milyen Marokkó egyik feltörekvő szörfmekkája, Taghazout, és benézünk a főváros új dizájnhoteljébe, a Verno House-ba is. Megszólaltatjuk még Kertész Attila képzőművészt, Sivák Zsófit, a Heves-megyei kocsmák Robert Capáját, és még Puzsér Róbert is tollat ragadott a kedvünkért. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!