Magyar szakértők mondják el, milyen lesz az utazás a koronavírus idején

Merre fogunk utazni 2020 nyarán? Fogunk még idén repülni? Szálloda vagy AirBnb? Külföldre vagy belföldön? Utazási körképünk iparági szakértőkkel.

Ahogyan az az elmúlt néhány hónapban kiderült, a koronavírus-járvány megakadályozásának eddigi egyetlen hasznos módja a karantén volt, ami egyet jelentett a mozgás, a helyváltoztatás, az utazás teljes hibernációjával. Hónapokig csak az otthonunk és boltok között közlekedtünk, az engedélyezett mozgás néhány országban az otthontól számított egy kilométeres körzetben volt engedélyezett, és ugyan nálunk májusra a legtöbb korlátozást feloldották, de a világban még sok helyen most is a legszigorúbb módszerekkel védekeznek a fertőzés megállítása érdekében.

A karantén következtében a világ fokozatosan megállt, a globális turizmus szakaszonként, Ázsiából kiindulva megbénult, a turizmusra épülő iparágak a szállodáktól kezdve a légitársaságokon át a fesztiváliparig pedig minden kontinensen a klinikai halál állapotába kerültek.

Becslések szerint globálisan mintegy százmillió ember munkája került veszélybe. Az Amerikai Egyesült Államok légiforgalma kilencvenöt százalékkal csökkent, és Európában is hasonló a helyzet, miközben a légitársaságok valószínűleg háromszáz milliárd dollárral kevesebb bevételre számíthatnak majd az idei esztendőben. A szállodák kihasználtsága világszerte huszonöt százalék alá zuhant.

Noha egyes országok már elindultak a normalizálódás útján, még képtelenség megjósolni, hogyan és milyen mértékben alakítja át a koronavírus-járvány az utazási szokásainkat, a turizmusra épülő intézményrendszereket, a közlekedésünk mikéntjét. Mindenesetre megkérdeztünk a hazai turizmus különböző területein dolgozó szakembereket – legyen szó pilótákról, utazási biztosítókról, légitársaságokról, tematikus utcákról, szállodaigazgatókról, utazási irodákról –, hogy mondják el nekünk, mit gondolnak, milyen lesz az utazás jövője.

Mi lesz a légi közlekedéssel?

Az egyik legizgalmasabb kérdés az, hogy miképpen fog megváltozni a repülés. A védőtávolság betartása a repülőgépek fedélzetén szinte lehetetlen, így a légitársaságok működtetői előtt rengeteg kihívás sorakozik. A Wizz Air az egyik elsők között volt, ami újraindította járatait, európai célpontok mellett a társaság Budapest mellett Bukarestből, Kolozsvárról, Katowicéből és Szófiából is elérhetővé tette Abu-Dzabit. Megkérdeztük a céget, hogy mire számítanak az év második felében, milyen ütemben fogják az emberek a légiközlekedést választani? Lassú lesz a javulás, vagy gyorsan visszapattanunk?

"Áprilisban, a nemzetközi korlátozások által legjobban érintett időszakban a Wizz Air kapacitásainak mintegy három százaléka volt elérhető, jelenleg ez az érték mintegy tíz százalék. Folyamatosan bővül az elérhető járataink száma, növekszik a nyári útvonalak iránti kereslet. Úgy látjuk, hogy az év végére el fogjuk érni a Covid-19 előtti kapacitásunk hatvan-hetven százalékát, míg jövő nyárra a száz százalékát. A Wizz Air május elsejétől szigorított higiéniai előírásokat vezetett be, hogy gondoskodjon utasai és személyzete egészségéről. Az új protokoll része, hogy azokon a járatokon, ahol a telítettség megengedi, személyzetünk az utasok átültetésével igyekszik majd elősegíteni a távolságtartást. Repülőgépeink levegőjének tisztasága az intenzív osztályok levegőjének tisztaságával vetekszik. Bizonyítottan eddig egyetlen megbetegedés (sem utas, sem személyzet) sem történt járatainkon. Mi igent mondtunk a repülésre, és szeretettel várjuk utasainkat járatainkon.

Az újraindított járatainkon eddig az elvárásainknak megfelelően alakulnak a foglalások, bár útvonalanként változik az igény és a foglaltság is. Bizonyos járatok felülmúlják az elvárásainkat. Az áprilisi foglaltsági adatunk hetvenöt százalék, és folyamatos érdeklődést tapasztalunk az újraindított járataink iránt. Május elsejétől személyzetünknek és utasainknak is kötelező maszkban dolgozni – személyzetünk kesztyűt is hord –, ezzel is vigyázunk egymás egészségére. Eddigi tapasztalataink alapján utasaink túlnyomó többsége – minimum nyolcvan százaléka – maszkban érkezik a repülőgépre. A visszajelzések azt mutatják, hogy az utasok betartják és nagyra értékelik a Wizz Air által bevezetett óvintézkedéseket, és továbbra is teljes biztonságban érzik magukat a check-in folyamat közben, illetve a fedélzeten. Járatainkon jó a hangulat, az utazóközönség együttműködő."

Mi lesz az iparági dolgozókkal?

Az elmúlt időszakban stabilnak hitt szereplők kerültek komoly bajba, ilyen volt a Lufthansa, amely éppen a napokban kapott egy tízmilliárd eurós mentőcsomagot a német államtól. Latin-Amerika legnagyobb légitársaságai, a LatAm és az Avianca csődöt jelentettek, Hongkong legnagyobb légitársasága, a Cathay vezérigazgatója szerint hónapokra van egy hasonló lépéstől. Egy adatelemző cég szerint jelenleg a világ utasszállító repülőgépeinek hatvannégy százaléka pihen a kifutópályákon, ez 16 800 járművet jelent. Hogy milyen károkat szenvednek el a légitársaságok, azt jól demonstrálja Scott Kirby, az amerikai United elnökének nyilatkozata, miszerint a cége naponta százmillió dolláros veszteséget könyvel el.

Veigli Szabolcs 2004 óta dolgozik nagygépes pilótaként, 2012 óta pedig a kínai Hainan légitársaság alkalmazásában áll. Januárban már maszkot viselve repültek, utolsó alkalommal pedig január 27-én szállt fel, és azóta sem tudja, fog-e még repülni a kínai légitársaság alkalmazásában.

"Jelen pillanatban még nagyon nehéz megmondani, hogy mi fog történni. Van olyan magyar kollégám a Hainannál, akinek már nem akarnak új szerződést adni a kínaiak. Én sem tudom, hogy vissza kell-e még mennem Pekingbe. Annyit írtak egy hónapja, hogy legyünk türelemmel, amúgy jelenleg fizetés nélküli szabadságon vagyunk. Van egy olyan szabály, hogy kilencven napon belül meg kell lennie a három fel- és leszállásnak. Nekem ez még megvan, de május végére ez lejár. Ha kimegyek, akkor szimulátorral kell kezdenem, és oktatóval is kell majd repülnöm valószínűleg egy-két utat.

Szerintem több diszkont légitársaság is bele fog állni a földbe, vagy nagyon sok embert elbocsátanak. Rengeteg pilótát bocsátottak el eddig is mindenhonnan. Egy légitársaság nagyon költséges vállalkozás és eléggé ki is szipolyozták őket. A légitársaság fizet a repülőtereknek, az üzemanyag árára szintén nagyon érzékenyek, és már pár nap üzemkiesést is megéreznek. És ne felejtsük el: ha újraindul a légi közlekedés, akkor sem lesz annyi utas, mint korábban. Én már a 2008-as gazdasági válság idején is repültem, és a különbség szerintem annyi, hogy most egyik pillanatról a másikra állt le minden, de a végkifejletet egyébként nagyon hasonlónak látom. Talán akkor nem bocsátottak el ennyi embert."

Mi lesz a hotelekkel?

2020. áprilisában húszmillió amerikai vesztette el az állását, akiknek a fele vendéglátásban dolgozott Chip Rogers, az amerikai Szálloda- és Vendéglátóipari Szövetség elnöke szerint. Itthon hosszabb távon azok a szállodák, és dolgozóik kerülhetnek veszélybe, akik főleg külföldi turistákból éltek, nekik muszáj lesz alkalmazkodniuk az aktuális helyzethez, és itt nem csak a higiéniás intézkedések szigorítására gondolunk. A vidéki belföldi szállodák azonban akár haszonélvezői is lehetnek annak, hogy többen fogják itthon tölteni a nyarat, mint a korábbi években.

Schmidt Alexandra, a Kempinski Hotel értékesítési- és marketingigazgatója is tisztában van azzal, hogy az idei nyár más lesz, mint a többi.

"Fokozatos nyitásra készülünk, számításaink szerint a nyári időszak elsősorban a szomszédos országokból, autóval megtehető távolságból érkező vendégek fogadásával, valamint a belföldi, regionális beutazó turizmus jegyében fog telni. Szállodánk élete üzemeltetési szempontból zökkenőmentesen folyik, remélhetőleg napról napra több vendéggel. Mi a krízis alatt is folyamatosan nyitva tartottunk, még ha rendkívül alacsony foglaltsággal is. Az elmúlt időszakot kihasználva felkészültünk a várhatóan változó ügyféligényekre, a Kempinski központ által már az újranyitás előtt kiadott White Glove Service higiéniai iránymutatásai szerint. A járvány elmúltával a kihívások nem szűnnek meg egy csapásra a budapesti szállodaiparban, és a Kempinskinek sincs más lehetősége mint folytatni, amit már elkezdtünk az elmúlt hetekben: kreatív megoldásokon dolgozunk, újszerű csomagajánlatokat állítunk össze. Itthon élőként végiggondoltuk, mi vonzaná magyar vendégeket a nemrégiben teljesen megújult szálloda eleganciáján kívül, mivel lehetne számukra emlékezetessé tenni egy budapesti hétvégét. Izgalmas időszak vár mindannyiunkra."

A Hotel Azúr exkluzív szárnya 2017-ben megkapta az ötcsillagos minősítést, és így ők lettek a Balaton első ötcsillagos szállodája. A válság természetesen a siófoki szállodában is éreztette hatását, de Gombos Attila szállodaigazgató szerint már túl vannak a nehezén és készen állnak a nyárra.

"Terveink szerint a Hotel Azúr Prémiumba a pünkösdi hétvégétől várjuk a vendégeket, a Hotel Azúrba június elsejétől veszünk fel foglalásokat. Bár az érdeklődés nagyon megélénkült az elmúlt egy-két hétben, a megkezdett felújítási munkálatok miatt nem tudtunk korábbi nyitásban gondolkodni. Az üzemszünet ideje alatt olyan fejlesztéseket is elvégeztünk, amelyeknek egy rendezvényszezonban elképzelhetetlen a megvalósításuk, ilyen volt a konyhafelújítás és a burkolatcserék, de átalakul a balaton-parti szakaszunk, és több ütemben megújul a Hotel Azúr wellness részlege is.

A jelenlegi helyzet mindenkinek új, a márciusban megkezdett biztonsági intézkedéseket tovább folytatjuk és a szakmai ajánlásokat figyelembe véve még bővítettük is. Létrehoztunk munkavállalóink részére egy Covid oktatói kézikönyvet, hogy vendégeink számára biztonságos környezetet teremtsünk. Vendégeink felé is kérésekkel fordultunk és könnyítettünk lemondási feltételeinken, hiszen kiemelten fontos, hogy mindenki egészségesen érkezzen meg a nyaralás helyszínére, valamint ez távozáskor se legyen másként. Felelős szolgáltatóként nem hagyhatjuk figyelmen kívül az aktuális rendeleteket és a beltéri wellness egységeinket bizonytalan ideig nem üzemeltethetjük, de szerencsések vagyunk, hogy közvetlenül a Balaton-parton vagyunk és a külső medencénél végzett felújítási munkálatokat követően mindkét szabadtéri lehetőséget élvezhetik vendégeink.

Bízunk benne, hogy a külföldi nyaralás helyett idén népszerű úti cél lesz a Balaton, ezt igazolja a növekvő online forgalom honlapunkon és a jellemzően a júliusi augusztusi időpontokra fellendülő kereslet. Felkészülten, megújulva várjuk vendégeinket és arra törekszünk, hogy az otthon biztonságát teremtsük meg számukra szállodánkban."

AirBnb – az aranykor vége?

Áprilisban már szállodai szobákat is ki lehetett bérelni hosszú távra, illetve megjelentek azok a lakások is az ingatlanpiacon, amiket korábban AirBnb-n értékesítettek. A külföldi turisták elmaradásával ezek a lakások üresen állnak, így a tulajdonosaik albérletként kénytelenek ingatlanjaikat pénzre konvertálni. Az AirBnb jövője a turizmus fellendülése után is kérdéses lesz, mivel sokak számára sokkal fontosabb lesz az egészségügyi biztonság és a higiénia, mint az árfekvés, ez pedig a komolyabb sztenderdeket betartó szállodaipar felé terelheti az utazókat.

"Nem csupán az Airbnb-s, befektetési céllal rövid távú bérlésre vásárolt lakások tulajdonosai kerültek most nehéz helyzetbe, hanem a hosszú távú bérbeadók is – véli Máriás Áron, a Nyolcas.com hosszú távú lakáskezeléssel foglalkozó budapesti cég ügyvezetője. – Annyi Airbnb-s lakással bővült ugyanis az albérletkínálat, amennyire egyszerűen nincs elég hazai bérlő – a helyzetet pedig tovább nehezíti, hogy vidékről Budapestre dolgozni járó emberek munkahelyei szűntek meg, akik így már nem tudnak vagy akarnak lakást bérelni a fővárosban.

Habár az albérletárak mostanra olyan tizenöt százalékkal csökkentek, sok az olyan Airbnb-s tulajdonos, aki egyrészt még mindig az átlag albérletpiaci árnál jóval magasabban szeretné kiadni a lakását, másrészt csak negyedévre vagy félévre adja ki kedvezőbb havidíjjal, abban reménykedve, hogy visszatér a turizmus és újból emelt áron adhatja ki rövid távon külföldieknek az ingatlanát. A jelenlegi helyzetet elnézve szerintem 2021-nél előbb biztos nem fog visszatérni a járvány előtti szintre a turizmus; a főváros még sokáig nem fogja azokat a szolgáltatásokat kínálni, amelyek miatt annyira vonzó volt a külföldiek számára – fürdők, zenei- és gasztrofesztiválok, szabadtéri programok, satöbbi – így az Airbnb-s tulajoknak is reálisabb lenne fixen, egy évre kiadni az ingatlanjaikat. Budapesten túl viszont érdekes látni, hogy most sok magyar számára most vonzóbb ajánlat egy szállodai szoba helyett vidéki apartmant kivenni a nyaraláshoz, ahol egymáson kívül senkivel sem kell érintkezniük.”

A fesztiválok és rendezvények jövője

A védőtávolság korában már egy ötven- vagy kétszáz főnél nagyobb esemény megtartása is kockázatosnak tűnik, és akkor még nem is beszéltünk a jelenlegi körülmények között szinte obszcénnak ható fesztiválokról, amelyek több tízezres tömegeket vonzanak. Jelen pillanatban augusztus 16-ig nem lehet itthon ötszáz főnél nagyobb eseményeket megrendezni, vagyis az idei nagy fesztiválok szezonját biztosan megsemmisítette a koronavírus – kivéve talán az EFFOT-ot, amit elméletileg augusztus végén megrendeznek. Egyes becslések szerint ha az idei fesztiválok elmaradnak, akkor a magyar gazdaságból kieső jövedelem akár a GDP közel egy százalékát is elérheti.

A nagy és neves fesztiválok árnyékában azonban a klubkoncerteknek, kiállításoknak, kisebb rendezvényeknek is befellegzett. A Bartók Béla Boulevard Egyesület a XI. kerületi Bartók Béla út kulturális életét igyekszik összefogni és felpezsdíteni. A Gellért tér és a Móricz Zsigmond körtér közötti szakasz az elmúlt években nagyon fellendült, de nagyon valószínű, hogy az idei nyár csendesebb lesz. A teraszokon zajlik majd az élet, de a belső helyiségekben, galériákban nem lesznek programok.

"A Bartók Béla Boulevard üzletei sokszínűek, így az újranyitási stratégiák sem egységesek – mondta Jáki Mónika, a Bartók Béla Boulevard menedzsere. – A teraszos vendéglátóhelyek azonnal kinyitottak, azonban a galériások, akiknek a nyár amúgy sem szezon, inkább szeptemberben fognak újranyitni és legfeljebb kirakatkiállításokat szerveznek az elkövetkezendő pár hónapban. Egyébként úgy látjuk, hogy a teraszokon a baráti társaságok és családok nem tartják be a távolságtartást, a fiatalok, akik végre találkozhatnak egymással, nem feltétlenül érzik ennek a jelentőségét. Ha végignézel az utcán, olyan, mintha nem lenne itt a vírus."

"A gyakorlati teendők mellett általánosan újragondoljuk a stratégiánkat és egy egységes kommunikáció kialakításán dolgozunk – mondta Faur Zsófi, a Bartók Béla úton működő Faur Zsófi Galéria tulajdonosa. – Több projektet is elindítottunk a nyitással: jelenleg is zajlik az Elevenedés nevű programunk, valamint júniusban fut ki a HelloBBB kampányunk, a Mesél a Bartók projektünk, ahol a helyek mögötti embereket mutatjuk be, valamint most zárunk egy fotópályázatot is. Ebben a helyzetben a közösség ereje még inkább felértékelődik. Az elmúlt két hónapban megerősödtünk, még jobbak lettek az együttműködések: habár sok minden egyelőre online térben működik, most, hogy feloldották a korlátozások nagy részét, már elkezdtük szervezni a szabadtéri programokat is."

Ki menti meg az utazási irodákat?

Mivel az utazás, mint olyan, megszűnt az év első felében, az utazási irodák puszta létezése is feleslegesség vált. Utazási irodák vezetői szerint ha az idei év a négy fal között maradásról fog szólni, akkor 2021 lesz az utazás éve. Az utazni vágyó családok a biztonságot szem előtt tartva valószínűleg olyan célpontokat fognak választani, amihez nem feltétlenül kell az utazási irodák által adott plusz, ami azt jelenti, hogy az utazási korlátozások feloldása sem jelent megnyugvást az utazási irodáknak. A Robinson Tours és az Aeolus Utazási Iroda már csődöt jelentett, és a nyár folyamán várhatók még hasonló döntések. Mata Norbert, az MKeys Travel tulajdonosa azonban optimista a jövőt illetően.

"Nálunk március 13-a volt a vízválasztó, attól a naptól számítva máig nincs új beérkező foglalásunk. Sokan azt kommunikálták, hogy az utolsó pillanatig reménykedtek az indulásban, de miután a légitársaság törölte a járatokat és ingyenesen felajánlottuk a későbbi időpontot, csupán három utasunk élt ezzel a lehetőséggel, a többiek nem. Az biztos, hogy az emberek egyik csoportja addig nem fog utazni, amíg nem biztonságos és amíg köztünk van a vírus, a másik csoport pedig tűkön ülve várja, hogy nyissanak a határok és újra mehessen. Nekünk viszont sajátos a helyzetünk, mert a magyar piac nagyon árérzékeny, itt nem a kedv határozza meg az indulást, hanem a pénz és a szabadságok. Az utóbbi kettőből most már nem sok maradt az évre.

A fő profilunk egyébként Európa és többnyire menetrendszerinti járatokkal dolgozunk Wizz Air, Ryanair, Easyjet, Vueling ami az esetek kilencvenkilenc százalékában előny, most viszont óriási hátrány. Azért tudjuk piaci ár alatt tartani az utakat, mert nálunk nincs lemondás, így az alacsonyabb árral az utas vállalja a kockázatot, hogy nincs módosítás, mert amint foglal és fizet, azonnal továbbítjuk az összeget a légitársaságnak és a szállásnak. Novemberre például van már egy thaiföldi csoportunk, nagyon bízom benne, hogy addigra lesz átjárás a kontinensek között.

Elég szomorú, hogy az irodákról és a háttérkiszolgálókról senki sem beszél. Fiatal irodaként minden nyereséget a fejlesztésekre költöttünk, hogy az utasaink a legprofibb szolgáltatást, élményt kapják. Két hónapja egy fillér bevételünk sincs, az elmúlt négy-öt hónap bevételét vissza kell fizetni, és ez nagyon rossz párosítás. Az egész szakma bajban van. Viszont úgy döntöttünk, akármilyen bizonytalan is, inkább a jövőbe tekintünk. Bejegyeztük a német és az osztrák aloldalunkat és azon dolgozunk, hogy minden flottul menjen, mire lecseng a járványhelyzet. Németországban és Ausztriában is hamarabb lesz fizetőképes kereslet."

Ki fog utazási biztosítást kötni?

Világszerte rengeteg utazó terveit döntötte romba a járvány, sokakat komoly anyagi kár is ért az utazási korlátozások miatt. Éppen ezért rengetegen fordultak a biztosítóikhoz, majd jöttek rá, hogy az utazási biztosításuk semmit sem ér a járvány idején. Miközben a légitársaságok és hotelek is fogyasztóbarátabb törlési opciókkal állnak elő, a biztosítótársaságoknak is reagálniuk kell a helyzetre. Ugyanakkor a biztosítókat sem kímélte meg a járvány, a világ legnagyobb biztosítója, a londoni Lloyd’s szerint globálisan 203 milliárd dolláros veszteség fogja éri a szektort 2020-ban.

"A koronavírus-járvány által okozott változások egyike az volt, hogy több biztosító átmenetileg felfüggesztette a sztornóbiztosítások és az utasbiztosítások értékesítését is – mondta Tukacs Emánuel Dávid biztosítási szakértő. – Ilyen volumenű esemény az én karrierem során még nem történt, még sosem találkoztam olyannal, hogy egy biztosító felfüggesztette volna az utasbiztosítási termékeit egy váratlan világesemény miatt. A pandémia nem számít biztosítási eseménynek egy biztosító számára sem, és mivel ez az esemény eddig is ki volt zárva, véleményem szerint ezen nem fognak változtatni a jövőben sem. Hogy milyen más feltételmódosítások jelenhetnek meg ennek hatására, azt jelen pillanatban még mi, biztosítási alkuszok sem látjuk, de véleményem szerintem lesznek olyan biztosítók, amelyek eztán valamilyen módon kitérnek a feltételrendszerükben a járványokra vonatkozó általuk szabott feltételekre."

Mi lesz itthon?

Magyarországon és a szomszédos országokban szerencsére nem harapódzott el a Covid–19 olyan mértékben, mint például Kínában vagy Nyugat-Európában, de az utazási kedvnek nyilvánvalóan nem tett jót. A turizmust több dolog is akadályozhatja, kezdve az egyes országok intézkedéseitől egészen addig, hogy egy-egy család mennyire tartja kockázatosnak azt, hogy elinduljon ezen a nyáron, amikor tudjuk, hogy a nyitások ugyan zajlanak, de a járványnak még nincs vége. Hogy mi is történik pontosan az ágazatban, arról Guller Zoltánnal, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezetőjével beszélgettünk.

"A jövőben már nem az élménykeresés lesz az utazási döntés meghozatala során a legfontosabb szempont, hanem a biztonság – egészségi és anyagi értelemben egyaránt. A legtöbb országban a járványhelyzet miatt inkább belföldön utaznak majd az emberek, nincs ez másképp Magyarországon sem, ezt érzi a többség biztonságosabbnak. A felméréseinkből azt látjuk, hogy a magyarok több mint fele (ötvenöt százaléka) tervez ebben az évben belföldi utazást, külföldit pedig a megkérdezettek huszonnégy százaléka.

Legtöbben többnapos belföldi útra mennének, és az aktív szabadidős tevékenységek, valamint fürdőszolgáltatások a legnépszerűbbek. Az is megfigyelhető, hogy a belföldi utat tervezők több mint fele új úti célt fedezne fel következő utazása során, és a válaszadók többsége a jövőben kerülné a szervezett utakat, valamint figyelembe fogja venni utazása megtervezésekor, mely országot milyen mértékben érintett a járvány."

(Készítették: Pákozdi Nóra, Tillinger Zsófi, Csáki Csaba, Izing Róbert)

interjú | koronavírus | utasbiztosítás | körkép | belföld