Close
Megtaláltuk a legjobb skót whiskyt, ötször is

Megtaláltuk a legjobb skót whiskyt, ötször is

Skócia az a whiskynek, ami Batmannek a denevérbarlang, Hugh Hefnernek a Playboy Mansion, Thornak Walhalla: a hely, ahol minden elkezdődött és ahol minden befejeződik.

Ezzel az állítással csak és kizárólag néhány millió ír nem értene egyet, az igazi whisky eredetével kapcsolatban ugyanis a két nemzet tagjai erőteljesen ellentétes véleménnyel vannak.

Mivel azonban ez a cikk skót whiskykkel foglalkozik, így 5000 karakter erejéig a whisky-k szülőhazája Skócia lesz és pont.

Ha whiskykről szeretnénk minél többet megtudni, a Whiskynet, és főhadiszállásuk a Goodspirit Bar mindig jó célpont. szakértőjük, Magyar Balázs szívesen ült le nekünk és mutatta be öt olyan single malt italukat, amelyek szerintük kiválóan képviselik a skót nemzeti whiskykultúrát.

Glengoyne, 12 éves, 43%

Skóciában hat whiskyrégióból áll, első versenyzőnk, a Glengoyle a felföldi whiskyk közé tartozik. A régióra jellemző, hogy lassú lepárlási technológiával dolgoznak, éppen a forráspont fölött tartják az alkoholt, így a párlat hosszan érintkezik a rézzel, ez hozza elő a puhább, selymesebb hangulatot.

A Macallanen kívül a Glengoyle használ egyedül Golden Promise árpafajtát, aminek az az oka, hogy nagyon alacsony a termésátlaga, egy tonna gabonából mindössze 4-500 liter whisky-t lehet készíteni.

Mondanunk sem kell, hogy ez a gyenge hozam sok gyártót elijeszt ettől az egyébként remek fajtától.

Citromhéj, tejkaramellás alma és leheletnyi kókusz – ezek a jegyek jellemzik a Glengoyne 12 évesét. A gondosan válogatott sherry hordókban történő érlelés, Skócia leglassabb lepárlási folyamata, valamint a tőzegmentes árpa egy egészen gazdag és jellegzetesen tiszta whiskyt eredményeznek.

Glenfarclas, 15 éves, 46%

A skót whisky-iparban a Glenfarclast sokan a minőség szinonimájaként szokták emlegetni – mondja Magyar Balázs. – Ez a brand nem játszik különböző típusú érlelésekkel és hordófajtákkal, “nagyon egysíkú a gondolkodásuk”, de ezt nagyon magas színvonalon űzik. Egyike azon kevés cégeknek, amik még mindig családi kézben vannak, 1836 óta a hatodik generáció viszi a bizniszt. Mekkora vállalkozásokról beszélünk? A Whiskynet főként butikmanufaktúrákra specializálta magát: ha valamelyik lepárló két millió palackot gyárt évente (ilyen a Glenfarclas), az már szinte nagy mennyiségnek tekinthető. Vannak brandek, amelyek mindössze évi 170 ezer palackot hoznak forgalomba (összehasonlításképpen: a Jameson 2013-ban 56,4 millió palackot dobott piacra.)

A 15 éves skót finomság sherry- és bourbon hordókban érlelt whiskyk házasításával jött létre. Masszív, zömök és robosztus ital, testes hangulata van, és megvan benne az a kvalitás, ami a nem kifejezetten whisky conosseiur-ök esetében szerelem az első látásra-élménnyé teszi.

Érdemes alkalmanként pár csepp vizet cseppenteni a whisky-nkbe, a skótot szerint ez kinyitja az aromákat.

Tomatin, 14 éves, 46%

Ez a 14 éves ital kiváló példa arra, milyen az, amikor jól sikerül egy ital finishelése. Ez az érlelés utolsó szakaszában történik, a 14 éves érlelés végén fél évre egy sherry-s hordóba tették, emiatt abszolút kiérezhetők belőle a csokis és kávés aromák.

A főzde a 18. század elején kezdett működni, és egy időben évi 30 millió palackkal Skócia legnagyobb lepárlójának számított. Az ötvenes években elkezdtek nyitni a japán piac felé, ami akkor még nagyon úttörő gondolatnak számított, és végül ennek a szokatlan manővernek köszönhetik azt, hogy még ma is léteznek. 1984-ben csődbe mentek, két évvel később pedig éppen egy japán befektetőcsoport vásárolta fel, és tartotta életben a brandet. Ez a 14 éves ital többszörösen díjnyertes darab, és kiváló ár-érték arányú választás.

Mi határozza meg egy whisk(e)y ízét?

Nyilvánvalóan hatalmasat egyszerűsítünk, amikor azt mondjuk, hogy tárgyalt italunk ízét az árpa fajtája, a lepárlók formája, és az érlelés során használt hordó határozza meg, de néha muszáj egyszerűsíteni. Természetesen vannak egyéb faktorok is: az Islay szigetén lévő füstös whiskyket tőzegen szárítják ki. Ha szárazgőzön történne a szárítás, akkor a Glengoyle-hoz hasonló virágos, füstmentes, gyümölcsös zamatú lenne az ital. Minél melegebb az idő, annál intenzívebb az érés, minél hűvösebb van a klíma, az érés annál tovább tart, és mindez természetesen a whisky ízét is befolyásolja. Vegyünk egy példát? Vegyünk. A Highland Park lepárló esetében például az érés kiegyensúlyozottnak mondható, a hőmérséklet ingadozás ugyanis három Celsius fokon belül van. Ha tengerparton van a lepárló, vagy egy rét mellett, az mind-mind visszaköszön az italban.

BenRiach, 10 éves, 43%

1898-ban nyílt meg, az első nagy whisky-boom derekán a skóciai Speyside-ban. Volt, hogy hosszú évtizedekig csipkerózsika álmát aludta, 2008-ban támadt fel újra, ennek köszönhetően nagyon fiatalos lendület jellemzi.

Az alapkaraktere virágos, gyümölcsös és ez minden italukban visszaköszön, ebben a tízévesben is.

Friss gyümölcsösség (zöld alma, aszalt barack, banán), valamint melengető tölgyes fűszeresség: ánizs, árpa, citromhéj és mézesség jellemzi, nem véletlenül számít a lepárló zászlóshajójának.

Arran, 14 éves, 43%

Arran a skót szigetvilág legdélebbi részén helyezkedik el. A szigeten számtalan lepárló működött abban az időszakban, amikor a szeszgyártás illegálisnak számított, ennek oka pedig az volt, hogy földrajzilag nehéz volt megközelíteni, így az illegális üzemek viszonylagos nyugalomban dolgozhattak, vagy ha meg is jelent a hatóság, bőven volt idejük megtenni a szükséges lépéseket.

Később, amikor a whisky készítése legálissá vált, pontosan a földrajzi elszigeteltség volt az, ami tönkretette a helyi lepárlókat – egyszerűen nem érte meg a világ végén szeszt főzni. 1995-ben alapították újra az Arran lepárlót a sziget északi részén, hamarosan nyitni fog egy a déli végen is. Maga az ital citrusosabb, tölgyes, szárazabb hatású, van benne egy gyógynövényes, kicsit vad csavar.

Tulajdonképpen a whisky egy remek eszköz megismerni Skóciát, és szinte mindegy, hogy földrajzilag melyik régióval kezdünk, tévedni nagyot nem lehet.

Ez is érdekelhet:

Noma 2.0 – Így újult meg a világ legjobb étterme Koppenhágában – Roadster

A világhírű dán séf, René Redzepi 2003-ban indította útjára tulajdonostársaival a legizgalmasabb gasztronómiai utazást, az éttermek Google-jét, amit azóta Nomaként ismerünk. Az évszázad eddigi legbefolyásosabb, két Michelin-csillagos vendéglátóhelye fennállása alatt négyszer nyerte el a világ legjobb étterme címet, bő egy évvel ezelőtt mégis bezárt.

(Fotó: Pálfi Balázs)

Close