Borult, rakoncátlankodott, de az innovációkból sosem engedett, az autósok pedig hamar megszerették, és mára viszonyítási pont lett a kategóriájában – a Mercedes A osztály története.
Idén felnőttkorba lépett a Mercedes A osztály, és ez korántsem csak a kompakt immár huszonegy éves múltjára utal, hanem szimbolikusan is igaz. Ahogy jobb esetben a fiúkkal lenni szokott, gyermekbetegségek és kamaszkori zűrök után érett, okos férfiként lép ki a nagyvilágba.
De a történetünkben még messze van a csillogó-villogó új modell; a nyolcvanas éveket tapossuk, amikor a stuttgarti központban egy városi kisautó piacra dobását kezdik fontolgatni. Üzleti modellek és műszaki rajzok sora készült el, mígnem 1993-ban eljutottunk a Vision A93 koncepcióautóig.
Már felsejlenek benne az A osztály első generációjának vonalai, de a szériaváltozat bemutatkozásra még négy évet kell várni. Annak csak 1997 augusztusában indult be a gyártása, a potenciális vevők pedig a frankfurti autószalonon nézhették meg először a kocsit, ami a Mercedestől szokatlanul magas, de rövid volt, elsőkerék-meghajtással, és a „szendvicsnek” nevezett szabadalommal.
A szendvics egy dupla padlós szerkezet, amelynél a szokottnál jóval magasabban ülnek az utasok, egy frontális ütközésnél pedig a motor és a váltó nem az utastérben végzi, hanem a padlószerkezetben. Erre szükség is van az orr nélküli autónál, másrészt kényelmes és praktikus is, jobb kilátással és plusz tárolóhelyekkel.
Az autó külsejét tervező Steve Mattin később elnyerte az Év dizájnere díjat. Szép is lett volna minden, ha a svéd Teknikens Värld magazin újságírói fel nem borítják a jávorszarvas teszten.
A Mercedes visszahívta az addig eladott 2600 példányt, három hónapra felfüggesztette az eladásokat, áttervezte a felfüggesztést, és alapáron menetstabilizáló elektronikát épített be.
Az autó fejlesztési költségeinek több mint tíz százalékára rúgott a hiba kijavítása, ennek ellenére bejöttek a gyár számításai: az első generációból 1,1 milliót adtak el, a stuttgartiak sikerrel megvetették a lábukat egy számukra új területen.
Jönnek az extrák
A szendvics tartogatott még néhány lehetőséget a gyár számára, amely különböző alternatív gyártásokkal kísérletezett, még zéróemissziós autókat is tesztelt, noha ezekből nem lett sorozatgyártás. Így jutottunk el a második generációhoz, ahol maradt a szendvics, és jött a háromajtós kupé változat.
Extraként kétfázisú légzsákok kerültek előre, amelyek az ütközés erejének megfelelően reagáltak, ugyanígy a biztonsági övek is adaptívak voltak, alkalmazkodtak az ütközés jellegéhez. Választható volt a függönylégzsák, az első ülésekhez viszont már alapból járt a nyaksérülésektől megóvó aktív fejtámla.
A márka egyre erősebben dolgozott rá a célcsoportjára, a fiatalokra: a Polar Star változatot jellegzetes könnyűfém keréktárcsákkal, és különböző díszítőelemmel lehetett rendelni, miközben a komolyabb felszereltségi csomag akár 800 euróval is kedvezőbb lehetett, mintha egy alapáras modellt akart volna az opciók pipálgatásával turbózni a vevő.
A technológiai újítások közül kiemelkedő a közvetlen befecskendezéses dízelmotor, a facelift után megjelenő start-stop rendszer és aktív parkolássegítő, ahol csak a gázt és a féket kellett nyomkodnia a sofőrnek.
No de az F-Cell és az E-Cell nevű elektromos tüneményekről se feledkezzünk meg: az előbbiből három példány készült, eleinte újságírókat fuvarozott a frankfurti autószalonon, aztán különböző cégek használták. Az utóbbihoz pedig a Tesla is szállított alkatrészeket.
A Mercedes semmit nem bízott a véletlenre, igyekezett diktálni a trendet, és bár kiválóan indultak az eladások (az első évre kalkulált 50 ezer darab „elkelt, mielőtt megérkezett volna a szalonokba”, büszkélkedtek a gyárnál), végül megállt egymilliónál a mutató. Valamivel kevesebb példány kelt el tehát, mint az egy évvel rövidebb ideig gyártott első generációból.
Sportosabb, mint valaha
Minden addiginál hangosabban szólították meg a fiatalokat a harmadik generációval, 2012 nyarán, amikor a Placebo rockegyüttes öt koncertet adott Európában a promóció keretében.
Alapvetően változott a konstrukció is: a szendvics ment a levesbe, a hossz 4292 milliméterre nőtt, vérbeli kis családi autó lett, amelyet a BMW 1 és az Audi A3 közvetlen riválisának szántak. Nemcsak a külső újult meg egészen, legalább ilyen fontos volt a jóval modernebb műszerfal, ahol kerek légbeömlők oldottak az előd makacs szögletességén, a műszercsoportok jól áttekinthetően elkülönültek egymástól, és megjelent a digitális kijelző is.
Ezt a sorozatot már Kecskeméten is gyártották, a teljes megújulás és a számos extra mellett üzenetértékkel bírt a sportváltozat elkészítése is.
Az A 45 AMG-be kétliteres, 376 lovas, 475 Nm-es turbómotor került, meg hétfokozatú sportváltó, összkerékmeghajtás, háromfokozatú menetstabilizátor, speciális felfüggesztés, és nagy teljesítményű fékek.
Felhasználói élmény a csúcson
Sportosságban nehéz lett volna előrébb lépni, az idén színre lépő negyedik generációnál ezért igyekeztek a dinamizmus megőrzése mellett javítani a kényelmen.
Lényegében minden egyes területen előrelépés az új A osztály, a hangsúly pedig most a felhasználói élményen van. Mert bár a menetdinamika nagyon rendben van, a jelenlegi kínálat legerősebb motorjával száguldhatunk is, de az igazi truvájt a szoftverek hozzák. A legjellegzetesebb fícsör a természetes beszédet felismerő hangvezérlés,
a szokásainkat tanulni képes mesterséges intelligenciával „Hey, Mercedes!” felkiáltással kezdhetünk beszélgetni.
Az autózásba egyre mélyebben beépülő informatikára rájátszik a műszerfal is, amit az új A osztályban inkább csak kijelzőnek hívhatnánk. Vége az analóg korszaknak, minden digitális, érintőképernyőn és touchpaden is vezérelhető, kiterjesztett valósággal, meg head-up displayjel kápráztat el bennünket.
A Mercedes-Benz húsz év alatt meghódított egy új kategóriát, amit az A osztály népszerűségén túl az is jelez, hogy folyamatosan bővül a kínálat.
Ez is érdekelhet:
Százötvenmillió forintot mozgattunk meg, hogy rájöjjünk, milyenek a mai német prémiumcirkálók.
(Fotók: Mercedes-Benz)
német autó | mercedes a-osztály | autó | mercedes
Ezzel a tíz fantasztikus dizájntárggyal a legmenőbb hellyé teheted az otthonod
10+1 ikonikus és gyönyörű lámpa, ami garantáltan feldobja az otthonod
Beköszöntött a tél, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 14. száma. Mit találunk benne? Kajakkal bejárjuk Grönland izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik leghíresebb párterapeutájával, Esther Perellel, és a Netflix által világhírűvé vált dél-koreai séffel, Jeong Kwannal, motorral részt veszünk a Balkan Rallyn, és beszélgetünk Kelecsényi Milán férfiruha-készítővel is. A Dél-afrikai Köztársaságban teszteljük, milyen az új AUDI Q8, és elbeszélgetünk a zoknik Rolls Royce-át gyártó Iszató Nisigucsival is. Elmegyünk egészen Kenyáig, hogy elefántokat nézzünk, az Őrségben kipróbáljuk, milyen a régió legújabb kabinháza, a Kástu, bemutatjuk a Déryné Kenyeret, a város új pékségét, teszteltjük az új elektromos KIÁt, ezen kívül pedig találkozunk még Berki Blanka topmodellel, Áron Eszter divattervezővel és sokan másokkal. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!