Egy kutatás szerint évente több mint ötmillió ember hal meg idő előtt az inaktivitásuk miatt.
Az inaktivitás jelenleg a világ negyedik leggyakoribb halálozási oka, melyet gyakran összekevernek a lustasággal, a valóságban azonban egy rendszerszintű probléma, amelyet a modern élet hozott magával. Ha pedig rendbe akarjuk hozni egyre mozgásszegényebb világunkat, akkor át kell alakítanunk azt.
Minimális szinten sem teszünk az egészségünkért
Egyes statisztikák szerint a világon jelenleg másfél milliárdra tehető azon emberek száma, akik mozgásszegény, inaktív életmódot folytatnak, ezáltal pedig hosszú távon az egészségüket kockáztatják. Más becslések szerint ez az életforma évente 5,3 millió ember halálát követeli.
Habár Hollandia úttörőnek számít a területen, az Európai Unió egészét tekintve is elkeserítőek a számok:
a felnőtt lakosság kétharmada nem éri el a szervezet optimális működéséhez és egészségének megőrzéséhez szükséges minimális aktivitási szintet.
Ráadásul a gyermekeket is egyre inkább érinti a kérdés: egy felmérés szerint a gyerekek nyolcvan százaléka olyannyira keveset mozog, hogy fejletlen a szív- és érrendszerük, gyenge a csontozatuk, és várhatóan valamilyen krónikus betegséggel kell majd felnőttként megküzdeniük.
A sport életet menthet
Az inaktivitásunk oka egyértelműen a modern életvitelnek köszönhető, hiszen kutatók szerint szisztematikusan kiirtjuk az életünkből a mozgás szükségességét, amit pedig esetlegesen mégis elvégzünk napi szinten, az sem céltudatos testmozgás.
Egyre többet ülünk az íróasztal mögött, a kisboltba is autóval megyünk. Sőt, a home office miatt jelenleg még ingáznunk sem szükséges a munkahely és az otthonunk között, így egyre könnyebb inaktívnak lennünk a nap nagy részében.
Pedig rendkívül fontos lenne, hogy tudatosan tegyünk ez ellen, az inaktív életmód következményei ugyanis egyértelműek. Egy dán tanulmány tizenöt évig követett nyomon harmincezer véletlenszerűen kiválasztott embert. Arra a következtetésre jutottak, hogy azok, akik munkába menet és hazafelé is biciklivel közlekedtek, átlagosan negyven százalékkal kisebb valószínűséggel hunytak el a kutatási időszak alatt, mint azok, akik teljesen mozgásszegény életmódot folytattak.
Korábban itt összegyűjtöttünk egy tucat hasznos tippet, amelyek segíthetnek, hogy sikerüljön az életmódváltás.
(Fotók: Getty Images)
módszer | mozgás | hosszú élet | életmentés | egészségKihagyhatatlan ínyencségek – Két premier a Bartók Tavasz bemutatói közül, amin ott kell lenni
Új utak és régi kedvencek – Legendák állnak a Müpa színpadán március 30-án
Mi a közös Rio de Janeiróban, egy alig ismert horvát luxus menedékben, és egy hotellé alakított New York-i reptéri terminálban? Mindet bemutatjuk a Roadster legfrissebb számában! Ezeken kívül találkozunk a világ egyik legnevesebb dizájnerével, Jaime Hayonnal, bemutatunk hat remek hazai kabinházat és kiderítjük, hol lehet jó vermutot inni Magyarországon. Ezzel még nincs vége, ugyanis elmentünk Provence-ba és kipróbáltuk az új 7-es BMW-t, Svédországban pedog a Toyota RAV4-et. Egy asztalhoz ültettük Péterfy Bori rocksztárt, Gerendai Károly kultmogult, Szabó Simon színészt, Molnár S. Szonja kurátort és Tombor Zoltán fotográfust, és kifaggattuk őket Budapesthez fűződő érzelmeikről. Elmeséljük milyen Marokkó egyik feltörekvő szörfmekkája, Taghazout, és benézünk a főváros új dizájnhoteljébe, a Verno House-ba is. Megszólaltatjuk még Kertész Attila képzőművészt, Sivák Zsófit, a Heves-megyei kocsmák Robert Capáját, és még Puzsér Róbert is tollat ragadott a kedvünkért. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!