Buda egyik legújabb bisztrója nemzetközi és hazai fogásokkal készül hódítani. Elmeséljük, milyen az oroszlán barlangja belülről.
Az egykori Kiosk Buda helyén – amely az egykori BeefBar helyén volt – nyílt meg a Leo Bistro, Buda egyik legújabb étterme. Aki mostanában sétál a szokásosnál sokkal csendesebb Clark Ádám téren, esténként meleg fényeket láthat felcsillanni a Clark Hotel alsó szintjén, a hatalmas üvegpanelek mögött. Az ok az új lakó, egy oroszlán, egy bizonyos Leo. Most bárki besétálhat a barlangjába, mert Leo egy olyan nagyvad, aki bárkit szívesen vendégül lát.
Ezzel abba is hagytuk a nagymacskás analógiákat, és csak a lényegre koncentrálunk. Aki besétál a Leóba, az első benyomása egy masszív déjà vu lehet, és ez jó dolog. A belső tér dizájnjához ugyanis nem nyúltak hozzá, szinte minden olyan, mint a BeefBar és a Kiosk Buda idején, ami remek, minek is hozzányúlni ahhoz, ami a város egyik legkellemesebb éttermi dizájnjának számít?
Itt aztán meg is szűnnek a hasonlóságok, a Leo ugyanis egyedi karakter, főleg a konyhát tekintve, amiért egy igazi veterán, Varga Roland executive séf felel. Ő állította össze a menüt, amely olyan, hogy szinte minden tétele must try, azaz „muszáj kipróbálni” darab – az ízlések persze eltérők, de én nagyon nehezen tudtam választani, hogy rakott padlizsánt, rántott tanyasi csirkét vagy borjúpofa pörköltöt egyek. Még most is dilemmázom, jól döntöttem-e, pedig a látogatás óta eltelt egy hét.
A választás a tanyasi csirkére esett, amely olyan tökéletes állagú, ropogós csoda volt, ami a zsámbéki nagymamám gyerekkori vasárnapi ebédjeit juttatta eszembe. A nagymamám persze sosem áztatta hatszázalékos sóoldatba egy éjszakára a csirkét, de az eufórikus érzés hasonló volt. A köretként érkező fokhagymás krumplipüré ideális társnak bizonyult, úgy működtek együtt, mint Lennon és McCarthney vagy Xavi és Iniesta. Hogy a másik két főétel jobb-e, azt csak újabb látogatással fogom kideríteni. Nem tudom, képes lesz-e bármelyik megverni ezt a csirkét. Izgalmas teszt lesz.
A Leo étlapja erősen alkalmazkodik a lokációjához: egy hotelben működik egy turisták által frekventált helyen, vagyis igyekszik megfelelni a nemzetközi igényeknek. A tanyasi csirkéből már könnyen rájönni, hogy emblematikus magyar fogásokkal is operálnak.
A túrós csusza köretként és főműsorszámként is rendelhető, a magyar válogatott tagja még a túrógombóc és a gulyásleves is.
A többi fogás megállná a helyét a francia és az olasz Riviérán, Kensingtonban, az Upper East Side-on, vagy Saint-Germain-des-Prés-ben – szóval a világ nagyvárosainak legdrágább kerületeiben. Ugyanakkor figyelnek az egyre érzékenyebb igényekre, vannak laktóz- és gluténmentes, illetve vegetáriánus finomságok is. Összességében klasszikus comfort food konyhát visznek, amely egy másfajta, nehezen magyarosítható kifejezés a házias bisztrókonyhára. Nem fine dining, de magas minőségű és rendkívül finom.
A citrusos pisztráng könnyed, hűvös, nagyon jól fog menni a meleg nyári napokon, de most, hogy a borús őszi napokon is kóstoltuk, már nem kötnénk annyira évszakokhoz. Jó ez télen is. A sült céklát sem szabad kihagyni.
Ugyanez a helyzet a nizzai salátával, ez a fogás egyszerűen csak napfénnyel társítva az igazi, de itt kiderül, hogy érdemes néha újragondolni a kulináris törvényszerűségeket, és a hideg hónapokban is fogyasztani.
A gombaleves nem az, amit otthon megszoktunk, van benne egy erős ázsiai csavar, pak choyjal, fermentált tofuval, soba tésztával kibélelve érkezik, messziről akár egy sötét asahikawa ramennek is tűnhet. Téli időben a leves alapvetés, azt jósoljuk, hogy az étlap egyik gyakran rendelt darabja lesz.
Desszertfronton a már említett túrógombóc mellett akad még egy nagy közönségkedvenc, a madártej, illetve egy nemzetközi versenyző, a csokoládészuflé. Szupertrendi koktélokban a Clark Hotel tetején működő bár, a Leo rooftop erősebb, de lent sem kell szomjazni, itt klasszikusabb koktélokkal várnak minket, szóval egy Old Fashionedért vagy Negroniért nem kell az emeletre menni.
A kilátás és az atmoszféra miatt a nyáron már nagyon megkedveltük a Leo Rooftop bárt, és egyértelmű, hogy lenti nagytestvérével, a Leo Bistróval is jóban leszünk. Aki teheti, sétáljon be az oroszlánbarlangba, és tegyen egy próbát, szerintünk nem fogja megbánni.
leo bistro | nagy sztori | tanyasi csirke | leo rooftop bar | étterem
Liverpool után az otthonodban találkozhat a csúcsteljesítmény és a prémium életmód
A Leica-kamerás csúcstelefon, ami az utazók legújabb kedvence lesz
A frissen őrölt kávé nem csak a ráérős reggelek kiváltsága
Erdőterápia a zuhany alatt, avagy ilyen a stílusos lelassulás a Balatonnál
Legalább 27 ember meghalt, miután tűz ütött ki egy szórakozóhelyen Bangkokban
Étteremtulajdonosok elárulják a legnagyobb hibát, amit a vendégek rendelés előtt általában elkövetnek
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!