Buda egyik legújabb bisztrója nemzetközi és hazai fogásokkal készül hódítani. Elmeséljük, milyen az oroszlán barlangja belülről.
Az egykori Kiosk Buda helyén – amely az egykori BeefBar helyén volt – nyílt meg a Leo Bistro, Buda egyik legújabb étterme. Aki mostanában sétál a szokásosnál sokkal csendesebb Clark Ádám téren, esténként meleg fényeket láthat felcsillanni a Clark Hotel alsó szintjén, a hatalmas üvegpanelek mögött. Az ok az új lakó, egy oroszlán, egy bizonyos Leo. Most bárki besétálhat a barlangjába, mert Leo egy olyan nagyvad, aki bárkit szívesen vendégül lát.
Ezzel abba is hagytuk a nagymacskás analógiákat, és csak a lényegre koncentrálunk. Aki besétál a Leóba, az első benyomása egy masszív déjà vu lehet, és ez jó dolog. A belső tér dizájnjához ugyanis nem nyúltak hozzá, szinte minden olyan, mint a BeefBar és a Kiosk Buda idején, ami remek, minek is hozzányúlni ahhoz, ami a város egyik legkellemesebb éttermi dizájnjának számít?
Itt aztán meg is szűnnek a hasonlóságok, a Leo ugyanis egyedi karakter, főleg a konyhát tekintve, amiért egy igazi veterán, Varga Roland executive séf felel. Ő állította össze a menüt, amely olyan, hogy szinte minden tétele must try, azaz „muszáj kipróbálni” darab – az ízlések persze eltérők, de én nagyon nehezen tudtam választani, hogy rakott padlizsánt, rántott tanyasi csirkét vagy borjúpofa pörköltöt egyek. Még most is dilemmázom, jól döntöttem-e, pedig a látogatás óta eltelt egy hét.
A választás a tanyasi csirkére esett, amely olyan tökéletes állagú, ropogós csoda volt, ami a zsámbéki nagymamám gyerekkori vasárnapi ebédjeit juttatta eszembe. A nagymamám persze sosem áztatta hatszázalékos sóoldatba egy éjszakára a csirkét, de az eufórikus érzés hasonló volt. A köretként érkező fokhagymás krumplipüré ideális társnak bizonyult, úgy működtek együtt, mint Lennon és McCarthney vagy Xavi és Iniesta. Hogy a másik két főétel jobb-e, azt csak újabb látogatással fogom kideríteni. Nem tudom, képes lesz-e bármelyik megverni ezt a csirkét. Izgalmas teszt lesz.
A Leo étlapja erősen alkalmazkodik a lokációjához: egy hotelben működik egy turisták által frekventált helyen, vagyis igyekszik megfelelni a nemzetközi igényeknek. A tanyasi csirkéből már könnyen rájönni, hogy emblematikus magyar fogásokkal is operálnak.
A túrós csusza köretként és főműsorszámként is rendelhető, a magyar válogatott tagja még a túrógombóc és a gulyásleves is.
A többi fogás megállná a helyét a francia és az olasz Riviérán, Kensingtonban, az Upper East Side-on, vagy Saint-Germain-des-Prés-ben – szóval a világ nagyvárosainak legdrágább kerületeiben. Ugyanakkor figyelnek az egyre érzékenyebb igényekre, vannak laktóz- és gluténmentes, illetve vegetáriánus finomságok is. Összességében klasszikus comfort food konyhát visznek, amely egy másfajta, nehezen magyarosítható kifejezés a házias bisztrókonyhára. Nem fine dining, de magas minőségű és rendkívül finom.
A citrusos pisztráng könnyed, hűvös, nagyon jól fog menni a meleg nyári napokon, de most, hogy a borús őszi napokon is kóstoltuk, már nem kötnénk annyira évszakokhoz. Jó ez télen is. A sült céklát sem szabad kihagyni.
Ugyanez a helyzet a nizzai salátával, ez a fogás egyszerűen csak napfénnyel társítva az igazi, de itt kiderül, hogy érdemes néha újragondolni a kulináris törvényszerűségeket, és a hideg hónapokban is fogyasztani.
A gombaleves nem az, amit otthon megszoktunk, van benne egy erős ázsiai csavar, pak choyjal, fermentált tofuval, soba tésztával kibélelve érkezik, messziről akár egy sötét asahikawa ramennek is tűnhet. Téli időben a leves alapvetés, azt jósoljuk, hogy az étlap egyik gyakran rendelt darabja lesz.
Desszertfronton a már említett túrógombóc mellett akad még egy nagy közönségkedvenc, a madártej, illetve egy nemzetközi versenyző, a csokoládészuflé. Szupertrendi koktélokban a Clark Hotel tetején működő bár, a Leo rooftop erősebb, de lent sem kell szomjazni, itt klasszikusabb koktélokkal várnak minket, szóval egy Old Fashionedért vagy Negroniért nem kell az emeletre menni.
A kilátás és az atmoszféra miatt a nyáron már nagyon megkedveltük a Leo Rooftop bárt, és egyértelmű, hogy lenti nagytestvérével, a Leo Bistróval is jóban leszünk. Aki teheti, sétáljon be az oroszlánbarlangba, és tegyen egy próbát, szerintünk nem fogja megbánni.
leo bistro | leo rooftop bar | étterem | nagy sztori | tanyasi csirke
Ezzel a tíz fantasztikus dizájntárggyal a legmenőbb hellyé teheted az otthonod
10+1 ikonikus és gyönyörű lámpa, ami garantáltan feldobja az otthonod
Beköszöntött a tél, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 14. száma. Mit találunk benne? Kajakkal bejárjuk Grönland izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik leghíresebb párterapeutájával, Esther Perellel, és a Netflix által világhírűvé vált dél-koreai séffel, Jeong Kwannal, motorral részt veszünk a Balkan Rallyn, és beszélgetünk Kelecsényi Milán férfiruha-készítővel is. A Dél-afrikai Köztársaságban teszteljük, milyen az új AUDI Q8, és elbeszélgetünk a zoknik Rolls Royce-át gyártó Iszató Nisigucsival is. Elmegyünk egészen Kenyáig, hogy elefántokat nézzünk, az Őrségben kipróbáljuk, milyen a régió legújabb kabinháza, a Kástu, bemutatjuk a Déryné Kenyeret, a város új pékségét, teszteltjük az új elektromos KIÁt, ezen kívül pedig találkozunk még Berki Blanka topmodellel, Áron Eszter divattervezővel és sokan másokkal. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!