Öt film, ami elgondolkodtat és megcsavarja a fejed

Nincs jó fordítás a "mindfuck" szóra, talán csak az, hogy megcsavar. Összeírtunk pár hatásos filmet.

Donnie Darko (2001)

Jake Gyllenhaal Donnie-ként még szemtelenül fiatal, de ez semmit sem von le tehetségéből. Ez az alkotás amolyan korszakos kultfilm, üzenete, kiemelkedő zenéi és az első osztályú szereplőgárda miatt is. Születési évében sikeresen vett részt a Sundance Fesztiválon, de később csak kevés moziban vetítették, inkább VHS-DVD-piacra szánták a független alkotást. Megbukott, sok mindenkit mégis megnyert magának, és azóta is sokak kedvence. Álomszerű történet, amiben összemosódik a valóság és a fantázia, bekerül a képletbe a családon belüli erőszaktól kezdve az időutazáson át a hipokrácia és a világvége is. Meg egy nyúl és egy leszakadt repülőgép-turbina. Kevés korabéli amerikai film bír ennyire sajátos hangulattal.

Mr. Nobody (2009)

Akik már a tizedik percben katarzist, robbanásokat, akciót várnak, azoknak biztosan nem lesz favorit a százhúsz esztendős Nemo Nobody története. Mondhatjuk vontatottnak, vagy lassú folyásúnak, ráadásul sok az idősíkban való ugrálás is. Ugyanannyira szól a főhős döntéseiről, mint a mieinkről, és figyelése közben nemcsak a vásznon zajló eseményeket érzékeljük, hanem talán kicsit önző módon a saját helyzetünkön is eltöprengünk. A Mr. Nobody egyféle pillangóhatás, hiszen döntéseink lehetséges kimenetelét vizsgálja, csak éppen több alternatívát ad. Ha látnánk a lehetséges variációkat, akkor melyik úton indulnánk el? Lehet, hogy meg kell néha állítani, lehet, hogy visszatekerni sem árt időnként, és az is meglehet, hogy újra kell nézni, pár napon belül.

A 23-as szám (2007)

Jim Carrey egy teljesen átlagos figurát alakít, akire egy napon sorsszerűen rátalál egy könyv, amely a 23-as szám misztikus valóját fejtegeti. A véletlen egybeesések, rejtélyes történetek olvasása közben arra lesz figyelmes, hogy túl sok a párhuzam saját élete és a könyvben leírtak között. Paranoid képzelgéseibe és a 23-as őrületbe nemcsak magát, hanem családját is belehajszolja. Kicsit noiros, sőt, néha úgy is érezhetjük, hogy túl van tolva ez a szelete, de mindenképp beránt. Ráadásul, ha szemfülesek vagyunk és sok krimit olvasunk és nézünk, már jóval a vége előtt lesz egy teóriánk: pont azért lesz izgalmas, hogy vajon valóban úgy fejeződik-e be, amire gondolunk.

A tökéletes trükk (2006)

Christopher Nolan egyik kiemelkedő alkotása Londonban játszódik, a századforduló idején két, közös múlttal rendelkező illuzionista versengésével a középpontban. Fatális párbajokat vívnak, párhuzamosan két olyan fontos történelmi figurával, mint Edison és Tesla. Sokan kritizálták ezt a szálat a megszállottságról, emberi normák földre tiprásáról és meghökkentő csavarokról szóló filmben. Amikor már éppen vontatottá válna, mindig érkezik egy nem várt fordulat. Csak azt sajnáljuk, hogy nem tartották meg az eredeti, angol címét, ami a Prestige volt.

Éjszakai ragadozók (2016)

A rendezői és produceri munkát is Tom Fordnak, a divatgurunak köszönhetjük, aki többek között a Gucci és az Yves Saint Laurent kreatívigazgatójaként is működött. Ford mozijának nemcsak hangulata és története lebilincselő, de az az elmúlt évek legstílusosabb filmjeként is elkönyvelhetjük. Minden kosztüm, minden pohár, minden mozdulat kifinomult benne. A vizualitás mellett felkavaró a sztori is, két, néha három szálon is fut. Egy luxusban, viszont végtelen ürességben élő nő egyedül marad otthon, férje ismét üzlet miatt utazik. Titokzatos csomagot kap, amiben volt férje kézzel írott regényét találja. Mocsok, bűn, bosszú keveredik a történetekben, és egy lebilincselő, csaknem kétórás pszicho-thrillert kapunk, remek főszereplőkkel (Amy Adams és Jake Gyllenhaal) és kiemelkedő mellékszereplőkkel.

Ez is érdekelhet:

(Illusztrációk: Getty Images)

szabadidő | mozi otthon | mozi | filmnézés | karantén