Close
Öt remek bor, ami kiszakít az őszi szürkeségből

Öt remek bor, ami kiszakít az őszi szürkeségből

Ahogy a strandnadrágnak és a télikabátnak, a boroknak is megvan a rendeltetésszerű idejük. Persze mindig akadnak különc borfanatikusok, akik negyvenfokos kánikulában is képesek Kopárt vagy Barolót inni, vagy a mínusz tízben is jólesően kortyolnak bele egy pohár rozéfröccsbe. Lelkük rajta, mi ebben a műfajban kifejezetten szeretjük és élvezzük a változatosságot, amit az időjárás és az évszakok változása hoz.

Most, hogy “őszbe csavarodott a természet feje”, a borhűtőbe tüzesebb, teltebb, koncentráltabb borokat pakoltunk. Persze, előtte még kiélveztük a nyári ízeket és kóstoltunk sok-sok izgalmas tételt a kedvenc borkereskedésünkben, hogy csalódásmentes borokat ajánlhassunk. Jöjjön most az öt kedvencünk a szürke, őszi (hétköz)napokra!

Káli Kövek Ten 2018

A Káli-medence és vele együtt Köveskál az elmúlt évtizedben a balatonimádók kedvenc zarándokhelye lett – amikor a part nyüzsög, itt akkor is könnyű finom ételeket, jó borokat és legfőképp békét találni. Talán ezt érezte Szabó Gyula, a Káli Kövek borásza is, amikor 2009-ben megalapította a pincét a falu Fő utcáján, és a borboltok polcaira tette első, 2008-as borait.

A Káli Kövek – a környék többi igényes szálláshelyével, éttermével és borászatával együtt – igazi úttörő volt akkoriban, most pedig már a tízéves fennállását ünnepli. Hát persze, hogy egy borral…

A természet tökéletességét megalkotó is-ten – vagy régiesen ős-ten –, és a tíz emlékezetes év egy különleges fehérborban, a Tenben egyesült, amit bokor művelésű bio olaszrizling, ásványos fekete-hegyi furmint és akáchordóban érlelt somlói juhfark és hárslevelű alkot. Kivételes, méltó bor, amiből kóstolni és eltenni is érdemes.

Bott Frigyes Just Enjoy 2018 – Tramini és Red

Tanulhat valaki évtizedekig esztétikát vagy épp színművészetet, valószínű a közelébe sem fog érni azoknak a zseniknek, akik az anyatejjel szívták magukba a tehetséget. Bott Frigyes körülbelül tizenöt évvel ezelőtt tért vissza a gyökereihez, és kezdett borkészítésbe a Felvidéken. Amit ő csinál, azt nem lehet tanítani. Azt tapasztalni, érezni, érteni kell. Van benne valami ösztönös és elemi, az érzést, hogy minden a helyére került, a borait kóstolva kapjuk meg.

A sok-sok utazásnak, kóstolásnak, kísérletezésnek köszönhetően Frigyesék muzslai pincéjében egyre több natúrbor készül. Hogy ez a kategória mit is jelent pontosan, arról most nem írunk részletesen – korábban már megtettük. 2018-as (natúr)borai között kettőt is találunk, aminek az üzenete a lehető legalapvetőbb: Just Enjoy, azaz, csak élvezd. A tramini most először került „natúrborként” palackba, a fajtára jellemző intenzív rózsavizes és szőlővirágos jegyeit gyógynövényes, fűszeres zamatok egészítik ki, a korty teltebb, mint korábban bármikor.

A Red ezzel szemben egy izgalmas házasítás, a pince vörös fajtáiból. A minta burgundi, a stílus mégis tökéletesen natúrboros. Behízelgő, primőr gyümölcsös illata egyből lehengerel, jó savai és könnyedsége mellé sok íz, fűszer és részletgazdagság társul.

Mindkét bor kihagyhatatlan lehetőség, hogy mélyebb barátságot kössünk a natúrborokkal.

Grower champagne-ok

A Bortársaság egyik legnagyobb húzása volt az elmúlt időszakban, hogy egy utazásszervező partnerrel kisebb csapatokat vittek el a pezsgőkészítés Mekkájába, Champagne-ba. Az első alkalom olyan sikeres volt, hogy a második lényegében már a várólistáról megtelt. Egy borkereskedő számára pedig egy ilyen utazás egyben remek lehetőség arra is, hogy eddig ismeretlen termelőkkel kerüljön kapcsolatba.

A lelkes csapatot régóta foglalkoztatta a borvidék működése: adott néhány ikonikus márka és egyben évi több millió palackot értékesítő champagne-ház, amelyek háromszáz éve mozgatják a borvidéket. De ugyanígy adott mögöttük közel tizenhatezer termelő is, akik nélkül ez egyetlen évben sem jöhetne létre. Ezek a kistermelők az úgynevezett growerek, akiknek egy kis része a rekordmagas felvásárlási árak ellenére is inkább évről évre úgy dönt, hogy saját champagne-t készít.

Hogy mennyire izgalmas ez a világ, arról hosszasan tudnánk írni, de ők már megtették helyettünk. Mi most inkább ajánlunk két remek pezsgőt, amelyekkel biztosan nem találkozunk üzletláncok polcain vagy nagykereskedőknél, sőt, igazából annak is örülhetünk, ha egy-egy palackhoz hozzájuthatunk.

Egyikük a Pouillon & Fils Brut Reserve champagne-ja, ami az apró pince igazi névjegye, benne minden fajtájukkal, az összes, saját területükről. A hosszan, seprőn érlelt alapborhoz 15% reserve bor – ami a korábbi évjáratok alapboraiból tevődik össze – is került. Annyira limitált, hogy maximum hat palackot tudunk belőle vásárolni.

Másikuk a Bereche et Fils Brut Reserve champagne-ja, ami hét hektárról, négy faluból, chardonnay, pinot noir és pinot meunier egyenlő arányú házasításából készült. A másoderjedés után még három évig érett a palackban, így az alapkategóriához képest meglehetősen vastag, krémes pezsgőre szamíthatunk. No meg az előzőhöz hasonló, erősen korlátozott mennyiségre…

Az áruk a korlátozott elérhetőség ellenére a nagy házakéhoz hasonló, így nem kérdés, milyen különleges lehetőség ez, ha szeretjük a pezsgőket.

Homonna Kékfrankos 2017

Hogy a borászokat csak egy hajszál választja el a rocksztároktól, arra Homonna Attila az élő példa. A hasonlat már csak azért is helytálló, mert közel s távol ő az egyetlen borász, aki időről időre végigturnézza az országot: egyszerre készít bort Tokajban és a Balaton északi partján.

Saját neve alatt már megszoktuk, hogy csak tokaji borokat kóstolunk, erre most itt egy kékfrankos, ami átírja az eddigi képletet. A bor alapját Attila fél hektár saját kékfrankosa adja, mellé megbízható gazdáktól, organikus területekről vásárolt még szőlőt.

A bogyózás után, spontán, kádban erjedt kékfrankos egyik fele tartályba, másik fele hordóba került, végül a natúrborokhoz hasonlóan minimális kénnel, szüretlenül palackozták. Szinte tanninmentes, meggylé-szerű bor, penge savakkal, hosszú zamattal – olyan, amit még a vörösborokért kevésbé rajongók is szívesen kóstolnak.

St. Andrea Hangács 2017

Az egerszalóki St. Andrea Szőlőbirtok néhány éve már igazi családi vállalkozás: a szőlőben és a pincében ifjabb és még ifjabb Lőrincz György együtt “törekszik a jónak gyakorlására”, no meg arra, hogy évről évre jobb borok készüljenek.

A borászat izgalmas fejlesztéseiről tavaly tavasszal még csak tervként írtunk, mára mindez valósággá vált. A pince mérete közel duplájára nőtt, gyönyörű kóstolótér, palackos érlelő és raktár épült. A korábban tíz hektárhoz épített borászatban így végre a jelenlegi, negyvenöt hektárról is precíz és még magasabb minőségű borok születhetnek.

A hangsúly nem változott, a St. Andreánál az egri csillag mellett elsősorban a bikavér az úr. A pince ikonikus vörösbora, a Hangács szinte minden évben a kiemelkedő bikavér szinonimája. A 2017-es a komoly karakter és test ellenére is a gyümölcsökről, az intenzív fűszerekről és az ásványosságról szól. Izgalmas példája annak, amikor a kékfrankos és kadarka markáns fűszerei, a pinot noir kedvessége és a bordói fajták gyümölcsei és mélysége egy borban egyesülnek.

A kaland folytatódik

Megjelent a Roadster magazin második nyomtatott kiadása, amelyben ismét olyan történeteket gyűjtöttünk össze, amelyek minket is folyamatosan inspirálnak. Szerintünk szebb lett, mint az első szám, reméljük, neked is tetszeni fog.

Ha velünk tartanál ezen az utazáson, ezen a linken megrendelheted a magazint.

(Fotók: Bortársaság)

Close