Close
Így lépjük át a küszöbfrászt egy kortárs műtárgy vásárlásakor

Így lépjük át a küszöbfrászt egy kortárs műtárgy vásárlásakor

A témával kapcsolatos majdnem minden félreértést eloszlatunk, elmondjuk, mi van itthon kortárs ügyben, a falra ragasztott banánon innen és a lila ködön túl. Ezekről és mindenről Bánki Ákos képzőművésszel és Schneller János művészettörténésszel, a Resident Art kortárs művészeti ügynökség két vezetőjével beszélgettünk, akik a napokban zárják a RAF-ot, ami a legizmosabb képzőművészeti vásár most Budapesten.

A kortárs képzőművészet szubkultúra, van is egy ilyen graffiti a városban. Vagy értelmezhetetlenül elvont, vagy irreálisan drága, de leginkább mindkettő. Nem értjük, nem tudunk rákapcsolódni, pedig a kortárs művészet a mi életünkről szól. A Resident Art vásárai, sétái, eseményei üde színfoltok az intézményesített rendszereken kívül. A hazai képzőművészeti világ két egymástól távoli pontjáról érkező, még negyven alatti kurátorok a mainstreammel szembemenő vagy eszement ötleteiket formálják szépen csomagolt, fogyasztható koncepciókká. Következetesen meg is valósítják azokat, lebontva ezzel a művészet és a befogadó alá-fölérendelt hangulatú viszonyát a kiállítóterekben és a fejekben.

Kik ők, honnan jöttek, mit akarnak?

A forprofit galériák világából érkezett Schneller János, aki előbb a Falk Miksa utcában másnál, majd az Andrássy úton saját vállalkozásában kamatoztatta tudását. Kreatív, innovatív ötletekkel, újfajta kommunikációval, jó ízléssel válogatott munkákkal építkezett, tavaly mégis be kellett zárnia a galériáját. Célja azóta is a magyar képzőművészeti piacon a kortársra irányítani a figyelmet, ennek érdekében havi rendszerességgel szervezi galéria- és műteremlátogatásait Budapest belvárosában. A téma aktualitását az is mutatja, hogy a klasszikusnak mondható műgyűjtők körében ugyanazok a képek forognak évek óta, másrészt a nemzetközi nagy aukciósházak látórerében is egyre sűrűsödik a levegő az Y és Z generációs művészek körül. Lakásgalériájának viszonylag rövid élete során Bánki Ákos munkáival is dolgozott, innen a közelebbi ismeretség.

Ákos 2006-ban végzett a Képzőművészeti Egyetemen, majd a Pécsi Egyetem DLA képzésében vett részt. Mindeközben élt Barcelonában, ami az idők során második otthonává is vált. A kétezres évek elején kultikus budapesti underground művészeti helyszínek (mű-Vész pince, RoHam, Latarka) alapítója volt, azóta is állandó művészetszervezői tevékenységekben van. Absztrakt festő, gyakran készít fotóalapú munkákat, közel áll hozzá az akció és performansz forma. Doktori diplomamunkáját nem könyvkötésben, inkább dobozban adta le. Eddigi két dokumentumfilmje: a Tiltott absztraktok (2018), és az ebből kibontakozó történet, a Hortobágyi (2019).

Tavaly év végén megcsinálták első közös képzőművészeti vásárukat, a Resident Art Fairt (RAF). Ákos akkor már évek óta kísérletezett az ilyen jellegű eseményekkel, radar alá vette nem feltétlen műértő környezetét. A baráti beszélgetésekből kiderült, sokan szeretnének szorosabb kapcsolatba kerülni a kortárs képzőművészettel, de nem a galériákon keresztül. Küszöbfrászuk van attól, hogy bemenjenek ezekre a helyekre.

“Feltettem a kérdést, mennyiért vennének képet csak a saját ízlésükben bízva?”

A válasz szerint beárazott képek a vásárokon jól szerepeltek, berobbanó érdeklődés azonban csak 2016-tól figyelhető meg. Ebben az időben nyitotta Schneller János is a galériáját, és szép lassan kiforrotta magát a mostani, kísérletinek is címkézhető projekt. Egyikük az alkotói oldaláról érkezett, az underground szcénából, másikuk a gyakorlatiasabb, öltönyös, forprofit galériás világból. De mégis mi az, ami közös felületre terelte őket?

“Azt éreztük, hogy a két szemlélet, a két struktúra erősíteni fogja egymást.”

A Resident Art Budapest brand alatt János akkor már művészeti sétákat szervezett a közösségimédia-felületeken és privát csatornákon keresztül. Meggyőződése, hogy ezek az események képesek biztosítani azt a személyességet, amit a galériák nem. Kötetlen, interaktív vizuális ismerkedés, ami valós kapcsolatot teremt kereslet-kínálat között. Igen, van egy szubkulturális jellege a képzőművészetnek, pedig ez mindenki számára nyitott.

“Azt szeretnénk elérni, hogy az emberek bízzanak magukban, higgyenek a szemüknek, és tudják eldönteni, mi tetszik nekik és mi nem. Ne az alapján döntsenek, mi mennyire menő, vagy mennyibe kerül.”

Talpast ugrani az állóvízbe

A tavalyi, első közös vásáruk sikerét nemcsak a jó válogatásnak és szervezésnek  köszönhették, hanem a progresszív elemekkel dúsított profi marketingnek is. A Resident Art stábjában a két stratéga mellett fontos megemlíteni a jelenleg Londonban élő grafikust, Solymosi Mórt, valamint a filozófia szakon végzett Tóth Hajnát, aki a socialmedia-platform ügyeket rendezi. 

“A tavalyi RAF-vásárlók hatvan százaléka életében először ott vett műtárgyat, nálunk.”

Természetesen a két kurátor év közben is figyelemmel kíséri a fiatal művészeket, akiknek nagy része vagy még tanul, vagy épp végzett az egyetemen. Három fő szempont van: a tehetség, a fantázia és az ambíció. Azt a pályakezdőt, akiknek még nincs galériása, nincsenek kiállításai, nincs karrierje, ez a rendszer megtartja, mert megjelenést, sikert, eladást eredményez számára.

“Személyesen ismerjük a gyűjtők ízlését, és követjük a trendeket.”

Ne légy kommersz, gyűjts kortársat!

Aztán megkerestek egy neves galériát egy tavaszi vásár ötletével, ami a fiatal generáció térnyerésére utaló ZiggY nevet kapta. A sok pozitív visszajelzés annyira inspirálta a fiúkat, hogy elhatározták, nyárra is kitalálnak valami különlegest. Mivel a nyár egyébként is kulturális uborkaszezon, mi lenne, ha csinálnának egy programokkal egybekötött, több hetes vásárt a Balatonnál? Így született a Garten projekt, felépítették a lovasi helyszínt, de még nem merték fesztiválnak hívni, pedig az volt. Kiállítás, filmvetítés, zene, irodalom, szakmai, üzleti, komoly és baráti beszélgetések a helybeliekkel, kirándulókkal, érdeklődőkkel, gyűjtőkkel és nagymamákkal. Minden nap három héten keresztül. Mindenki ott volt a bentley-stől a papucsosig, és mindenki ugyanúgy szerette.

“Hozzánk be lehetett jönni hazafelé a strandról úszógumival, és az embereknek nem volt az az érzése sem, hogy ha ide benéznek, akkor biztosan vásárolni kell.”


A fesztivállal kapcsolatos posztok napi szinten pingelték a világhálót, a Balaton-parti plakátok közül talán csak a Kisvakond volt velük versenyben, és még az alsóörsi strandra is vittek CD-n hirdetési anyagot, hogy bemondassák a programot a hangosba. A lovasi artbázis bejött, a körülbelül nyolcvan meghívott művész kilencven százalékától vásároltak műtárgyakat. Van piaca a felvázolt iránynak, de szeretnének még valamit, mégpedig karaktert teremteni ügynökségi profiljuknak.

“Vannak olyan művészek, akik mellett kitartunk, akkor is, ha csak később érnek be eladási szempontból, mert hiszünk bennük. Ez nem olyan, mint más termék, és nemcsak a piac diktál, hanem egy oda-visszaható viszony.”

Ezek szerint az irányelvek szerint rakták össze az idei karácsonyi vásár anyagát is, de a korábbi koncepciót mégis kissé átalakítva. A bevezető árú műveket bemutató Young n’ Fresh szekció mellett, egy gyűjtői darabokat bemutató Collectors’ Selection részleget alakítottak ki, ahol a már klasszikusnak mondható kortárs művek játsszák a főszerepet.

Az új, belépő kategóriába tartozó munkák árazása az ötven és százezer forintos tartományban mozog. Egy-két kiemelt tétel található ennél magasabb árfekvésben, olyan képzőművészek darabjai, akikkel már régebb óta dolgoznak, és megállják a helyüket a piacon. Az A.P.A. Galériában megrendezett vásáron idén majdnem négyszáz alkotás szerepel: festmények, grafikák, printek, fotók. A válogatott anyaghoz egy könnyedén átpörgethető online katalógus is készült. A RAF2019 december 22-ig tart nyitva, mindennap 12-től 19 óráig látogatható.

A kaland folytatódik

Megjelent a Roadster magazin második nyomtatott kiadása, amelyben ismét olyan történeteket gyűjtöttünk össze, amelyek minket is folyamatosan inspirálnak. Szerintünk szebb lett, mint az első szám, reméljük, neked is tetszeni fog.

Ha velünk tartanál ezen az utazáson, ezen a linken megrendelheted a magazint.

(Fotó: Kőrösi Tamás)

A kaland folytatódik
Megjelent a Roadster magazin második nyomtatott kiadása, amelyben ismét olyan történeteket gyűjtöttünk össze, amelyek minket is folyamatosan inspirálnak. Szerintünk szebb lett, mint az első szám, reméljük, neked is tetszeni fog. Ha velünk tartanál ezen az utazáson, ezen a linken megrendelheted a magazint.
Close

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom