A „robotszobrász” technológiájának kezdetét egy olyan korszaknak tekintik, ahol a szobrok már nem „törött kövekből, vésőkből és porból készülnek, hanem szkennelt képekből és rajzokból”.
A kerámiaművészet egyedülálló megközelítését alkalmazva az alkotásokban túlcsordulnak a művész érzelmei, hogy aztán olyan kifejezőerővel törjenek felszínre, amelyek végül a tárgyakban esnek csapdába.