Több tízezer bringatároló a főpályaudvarnál, lámpákhoz igazított forgalomszabályozás, tucatnyinál is több kerékpáros híd – íme a világ húsz legfejlettebb kerékpáros városa.
A várostervezők közel egy évszázadon át próbáltak minél több területet kisajtolni autónak. Egy ideje megváltozott a trend, és nem csak az élhetőbb városok kedvéért: a kerékpározás az éghajlattól és a domborzati viszonyoktól függetlenül jó üzlet.
Koppenhága egészségügyi intézményei évente 260 millió dollárt spórolnak a biciklistáknak köszönhetően.
A kerékpározás folyamatos térhódítása a modern urbanizáció egyik legerősebb trendje. Világszerte egyre többen ismerik fel a biciklizés előnyeit, míg a városok szerencsésebb esetben gondoskodnak a kiszolgálásukról és a biztonságukról.
Persze hatalmas különbség van az egyes városok közt, a világ legjobbjai például az eleve roppant szilárd kerékpároskultúrájuk ellenére is folyamatosan fejlesztenek, míg mások inkább csak tervezgetnek. A kerékpárbarát infrastruktúrával és várostervezéssel foglalkozó tanácsadó cég, a Copenhagenize Design kétévente rangsorolja a városokat, összesen tizennégy szempont alapján.
Az idén vizsgált 136 város közül négy-négy francia és skandináv került a top húszba. Ezekben a városokban felismerték a biciklizés jelentőségét a közlekedésben és az egészségmegőrzésben, költöttek az infrastruktúrára, és igény van a folyamatos fejlesztésekre. Nincs értelme tételesen felsorolni mind a húsz város erényeit, helyette kiemeltünk három érdekes szempontot.
Mit tud a top három?
Koppenhága 2015 után ismét a lista élén végzett, a másik két dobogós pedig helyet cserélt, ezúttal Utrecht, Amszterdam a sorrend. A dán fővárosban 150 millió dollárt fektettek a kerékpárhálózat fejlesztésébe az elmúlt évtizedben. Csak az elmúlt két évben nyolc új biciklis-gyalogos híd épült, valamint a Havneringen, a kikötői kerékpárút, ami végigfut az egész belvárosi kikötői részen.
A koppenhágaiak 62 százaléka közlekedik kerékpárral, míg az autósok csak kilenc százalékot tesznek ki. Már adtak át kerékpáros „autópályát”, a hálózat teljes hosszát ötszáz kilométeresre tervezik majd. Egy rendszer pedig jelekkel mutatja a torlódások elkerüléséhez szükséges sebességet a biciklistáknak.
A holland városok inkább csak fenntartani szeretnék az egyébként igen erős kerékpáros hagyományaikat, Utrecht viszont ambiciózusabb ennél, így vehette el Amszterdam második helyét. Az új Dafne Schippersbrug híd jó példa a fejlődésre, de elég lenne annyit mondanunk, hogy a főpályaudvar biciklitároló-kapacitását 33 ezresre bővítik 2020-ra, ugyanis a jelenlegi 12 ezres túl kicsi.
Hollandiában itt a leghosszabb, közel hat kilométeres a bicikliutca-hálózat, és még bővítik. Utrechtben is segítik jelzőrendszerrel elérni a következő zöldet, akárcsak Koppenhágában. Amszterdam nem fejlesztett számottevően az elmúlt években, sőt tíz év alatt nyolcezerről 35 ezerre nőtt a robogósok száma. A városnak komoly tervei vannak a kerékpárosok számára is, ám amíg ezek csak tervek maradnak, nem lesz előrelépés, igaz, nem könnyű ilyen adottságok mellett gyors fejlesztéseket végezni.
Közel Magyarországhoz
A listázott városok közül Ljubljana és Bécs van a legközelebb Magyarországhoz. A szlovén kisvárost tavaly Európa zöld fővárosának választották, részben mert egyre többen bicikliznek, őket pedig kiszolgálja a folyamatosan bővülő hálózat. Mivel a városvezetés támogatja a kerékpározást, a további növekedésnek sincs akadálya. Az egyetlen probléma a Copenhagenize-jelentés szerint, hogy még mindig túl magas, 80 százalék fölötti az autósok aránya.
Ljubljana a nyolcadik, Bécs a 12. a listán, de mindkettő előrébb lépett az elmúlt két évben. Az osztrákok óvatos tervezéssel kezdtek, de mostanra beindultak a fejlesztések, például Bécs az első nagyváros, ahol megosztható a kerékpáros teherszállítás, mi több, a rendszert igénybe vevők kedvezményt kapnak.
„A politikusok elszántan beszélnek mindenféle konferencián, de ettől még tény, hogy a kerékpárosok száma csak lassan bővül a városban” – jegyzi meg ugyanakkor csípősen a Copenhagenize.
Azért a parkokban lévőkkel együtt közel 1300 km a kerékpárutak hossza, a belvárosban sem zsúfolt a forgalom, és törekszenek egy egységes hálózat kiépítésére.
Európán kívül
A top húszban mindössze két nem európai város található Tokió és Montreal. Az ázsiai metropolisz húszmillió ingázója közül már minden ötödik biciklivel teker el a vonatig, a turistaövezetek pedig tele vannak kerékpárokkal. Az elővárosokban lakók 30 százaléka biciklizik, parkolók mindenhol vannak, a kiszolgálás japánosan pazar.
Tokió azonban válaszút előtt áll: a 2020-as olimpia hatalmas lehetőségét a kerékpároskultúra végleges meghonosításához, ugyanakkor a vezetőknek az amerikai nagyvárosok helyett inkább az európaiak tervezését volna érdemes másolniuk – egyelőre például nem jellemző a szeparált bicikliút sem.
Montreal a lista egyetlen észak-amerikai városa, az utolsó, huszadik helyen. A kanadaiak jóval korábban kezdték a fejlesztéseket a kontinens mostanában ébredező városainál. Meglepő módon részben éppen ez a baj, ugyanis a régi kétirányú rendszer más kissé elavult, modernizálni kellene a hálózatot. Montrealban azonban nem ülnek a babérjaikon, adatokat gyűjtenek egy alapos tervhez, és az elővárosokban tesztelik az új megoldásokat.
Hová tűnt Budapest?
Budapest 2011-ben még az előkelő tizedik helyen szerepelt a listán, jelenleg azonban nincs az első húszban. Egy átlagos hétköznapon a pestiek két százaléka kerékpározik, az utak hossza 187 kilométer, de sok a gyalogos-kerékpáros konfliktuspont, és itt-ott az utak állapota sem megfelelő. Hat vasútállomáson összesen 120 fedett B+R parkoló van, és működik a Mol Bubi megosztórendszer 75 állomással és ezer kerékpárral. Noha a Copenhagenize listájából csak a top 20 publikus, megkeresésünkre elmondták: Budapest jelenleg a legjobb 40-en belül van, ami visszaesés 2011-hez képest, de 136 város közül még mindig vállalható.
Ugyanakkor a jelentős haladást kivívó Critical Mass 2013 óta nincs a városban, mert a szervezők szerint már elérték a kitűzött célokat. Pedig, mint láthattuk, még Koppenhágában és Utrechtben is látnak fejlődési lehetőséget.
| A top 20-as lista | |||
| 1. Koppenhága | 6. Bordeaux | 11. Barcelona | 16. Nantes |
| 2. Utrecht | 7. Antwerp | 12. Bécs | 17. Hamburg |
| 3. Amszterdam | 8. Ljubljana | 13. Párizs | 18. Helsinki |
| 4. Strasbourg | 9. Tokió | 14. Sevilla | 19. Oslo |
| 5. Malmö | 10. Berlin | 15. München | 20. Montreal |
dizájn | urban | Amszterdam | Koppengáha | Utrecht
Ezzel a tíz fantasztikus dizájntárggyal a legmenőbb hellyé teheted az otthonod
10+1 ikonikus és gyönyörű lámpa, ami garantáltan feldobja az otthonod
Beköszöntött a tél, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 14. száma. Mit találunk benne? Kajakkal bejárjuk Grönland izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik leghíresebb párterapeutájával, Esther Perellel, és a Netflix által világhírűvé vált dél-koreai séffel, Jeong Kwannal, motorral részt veszünk a Balkan Rallyn, és beszélgetünk Kelecsényi Milán férfiruha-készítővel is. A Dél-afrikai Köztársaságban teszteljük, milyen az új AUDI Q8, és elbeszélgetünk a zoknik Rolls Royce-át gyártó Iszató Nisigucsival is. Elmegyünk egészen Kenyáig, hogy elefántokat nézzünk, az Őrségben kipróbáljuk, milyen a régió legújabb kabinháza, a Kástu, bemutatjuk a Déryné Kenyeret, a város új pékségét, teszteltjük az új elektromos KIÁt, ezen kívül pedig találkozunk még Berki Blanka topmodellel, Áron Eszter divattervezővel és sokan másokkal. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!