Close
Íme a világ legjobb rizse, amiből csak néhány száz dobozzal gyártanak

Íme a világ legjobb rizse, amiből csak néhány száz dobozzal gyártanak

Több száz japán márka és rizsfajta közül választották ki egy vakteszt során a “rizssommelier-k” a világ legjobb rizsét.

A világ legjobb rizse stílusos csomagolásban, arany dombornyomott dobozban lapul meg és nagyságrendileg harmincszor drágább, mint az átlagos rizsek, amiket egy japán szupermarketben megvásárolhatunk. A Guinness-rekordok könyve a világ legdrágább rizsének választotta meg még 2016-ban a Toyo Rice Corporation termékét, amit

elsősorban Japánban, az USA-ban és Szingapúrban értékesítenek és csupán néhány száz dobozt gyártanak belőle.

A többfordulós versenyen elsőként az ötezres mezőnyből választották ki a legjobb negyvenkettőt a szakértők, melyeket aztán a vakteszt során egyesével megkóstoltak a “rizssommelier-k”. Az sem mindegy azonban, hogy a rizseket milyen körülmények között készítik és tálalják. Elsőként tökéletesre kell főzni ezeket, majd pontosan ötven percig hagyják hűlni, kóstoláskor pedig 40 Celsius-fok körüli hőmérsékletűnek kell lenniük ahhoz, hogy az ízek optimálisak legyenek.

Annak ellenére, hogy a Toyo Rice a világ legjobbja, a japánoknak nem ez a kedvencük, hanem az 1956 óta egyeduralkodónak számító Koshihikari.

Japánban körülbelül háromszáz rövid szemű japonica rizst tartanak számon, mindegyik egyedi rizsfajta, amelyet a növénynemesítők a rizsek különböző tulajdonságainak kombinációja szerint – például ragadósság, keményítősűrűség, a szemek nagysága, magas terméshozam, korai érés, jó hőtűrő képesség – termesztenek. Ezen tulajdonságok alapján határozzák meg, hogy

melyik rizsfajta ideális például egy fűszeres curry-be, vagy melyiket ajánlják a halak mellé köretnek.

Érdekesség, hogy a rizst körülbelül háromezer évvel ezelőtt hozták be Japánba Kínából, a gabona nemesítését pedig csak a 19. század végén kezdték meg. Az első rizsfajtát, a Riku-u 132-t 1921-ben adták dobták piacra. Az évtizedek során egyre nagyobb hozam és a csökkenő fogyasztás jellemezte a rizspiacot, ezért feleslegek keletkeztek.

A japán kormány 1971-ben rendelkezett a termelés csökkentéséről, innentől kezdve pedig

a gazdák a mennyiség helyett elkezdtek a minőségre összpontosítani.

Ma egy átlagos japán ember 53,5 kilogramm rizst eszik meg évente. Ez soknak hangzik, pedig pontosan a fele, mint amennyi az egy főre jutó fogyasztás volt 1962-ben. Az ok

elsősorban a szénhidrátcsökkentett táplálkozás egyre növekvő népszerűségében keresendő.

A japán döntéshozók már aggódnak, hogy a folyamatosan csökkenő trend milyen hatással lesz az egyre zsugorodó és elöregedő mezőgazdasági szektorra. A mezőgazdászok és kutatók pedig országszerte olyan új fajták nemesítésén dolgoznak, amelyek a legnépszerűbb Koshihikari fajtákat tartalmazzák, ugyanakkor kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkeznek: azaz alacsony a kalóriatartalmuk, magas a rosttartalmuk és jobban ellenállnak a magasabb hőmérsékletnek.

(Forrás és fotók: TasteCooking)

FOLYTASD EZZEL
Hat ok, amiért kezdj el már ma gyömbér teát inni
Ebben az évben végre megtartják Magyarország legizgalmasabb gasztrofesztiválját
Rendeld meg a Roadster magazin 6. számát!
Őszi-téli lapszámunkban ismét megnövelt terjedelemben, 224 oldalon a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet. Felsorolni is nehéz, mennyi izgalmas történetet meséltünk el az új számban, de ha szeretnél többet tudni, akkor kattints ide az alábbi linkre! Megnézem, mert érdekel!
Close
HELLO, EZ ITT A
ROADSTER
Kövess minket a Facebookon!
Történetek, amiket nem fogsz elfelejteni!

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom