Close
Íme a világ legjobb rizse, amiből csak néhány száz dobozzal gyártanak

Íme a világ legjobb rizse, amiből csak néhány száz dobozzal gyártanak

Több száz japán márka és rizsfajta közül választották ki egy vakteszt során a “rizssommelier-k” a világ legjobb rizsét.

A világ legjobb rizse stílusos csomagolásban, arany dombornyomott dobozban lapul meg és nagyságrendileg harmincszor drágább, mint az átlagos rizsek, amiket egy japán szupermarketben megvásárolhatunk. A Guinness-rekordok könyve a világ legdrágább rizsének választotta meg még 2016-ban a Toyo Rice Corporation termékét, amit

elsősorban Japánban, az USA-ban és Szingapúrban értékesítenek és csupán néhány száz dobozt gyártanak belőle.

A többfordulós versenyen elsőként az ötezres mezőnyből választották ki a legjobb negyvenkettőt a szakértők, melyeket aztán a vakteszt során egyesével megkóstoltak a “rizssommelier-k”. Az sem mindegy azonban, hogy a rizseket milyen körülmények között készítik és tálalják. Elsőként tökéletesre kell főzni ezeket, majd pontosan ötven percig hagyják hűlni, kóstoláskor pedig 40 Celsius-fok körüli hőmérsékletűnek kell lenniük ahhoz, hogy az ízek optimálisak legyenek.

Annak ellenére, hogy a Toyo Rice a világ legjobbja, a japánoknak nem ez a kedvencük, hanem az 1956 óta egyeduralkodónak számító Koshihikari.

Japánban körülbelül háromszáz rövid szemű japonica rizst tartanak számon, mindegyik egyedi rizsfajta, amelyet a növénynemesítők a rizsek különböző tulajdonságainak kombinációja szerint – például ragadósság, keményítősűrűség, a szemek nagysága, magas terméshozam, korai érés, jó hőtűrő képesség – termesztenek. Ezen tulajdonságok alapján határozzák meg, hogy

melyik rizsfajta ideális például egy fűszeres curry-be, vagy melyiket ajánlják a halak mellé köretnek.

Érdekesség, hogy a rizst körülbelül háromezer évvel ezelőtt hozták be Japánba Kínából, a gabona nemesítését pedig csak a 19. század végén kezdték meg. Az első rizsfajtát, a Riku-u 132-t 1921-ben adták dobták piacra. Az évtizedek során egyre nagyobb hozam és a csökkenő fogyasztás jellemezte a rizspiacot, ezért feleslegek keletkeztek.

A japán kormány 1971-ben rendelkezett a termelés csökkentéséről, innentől kezdve pedig

a gazdák a mennyiség helyett elkezdtek a minőségre összpontosítani.

Ma egy átlagos japán ember 53,5 kilogramm rizst eszik meg évente. Ez soknak hangzik, pedig pontosan a fele, mint amennyi az egy főre jutó fogyasztás volt 1962-ben. Az ok

elsősorban a szénhidrátcsökkentett táplálkozás egyre növekvő népszerűségében keresendő.

A japán döntéshozók már aggódnak, hogy a folyamatosan csökkenő trend milyen hatással lesz az egyre zsugorodó és elöregedő mezőgazdasági szektorra. A mezőgazdászok és kutatók pedig országszerte olyan új fajták nemesítésén dolgoznak, amelyek a legnépszerűbb Koshihikari fajtákat tartalmazzák, ugyanakkor kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkeznek: azaz alacsony a kalóriatartalmuk, magas a rosttartalmuk és jobban ellenállnak a magasabb hőmérsékletnek.

(Forrás és fotók: TasteCooking)

rizs | verseny | vakteszt | gaszronómia | étel

FOLYTASD EZZEL

Letarolta Spanyolország és Portugália a Michelin-t

Ennek a konyhai trükknek hála soha többé nem kell hámoznunk a burgonyát

Rendeld meg a Roadster magazin 10. számát!
Izgalmas, színes és gazdag. Ha három szóval kellene jellemeznünk legújabb, jubileumi kiadásunkat, akkor ezeket a szavakat választanánk. Miért mondjuk ezt? Mert megjártuk Kappadókiát, Valenciát és Kelet-Tirolt. Találkoztunk a háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áronnal, a világ egyik legérdekesebb újságírójával, Malcolm Gladwell-lel, a provokatív, magyar származású fotóssal, Pol Kuruczzal, plusz összehoztunk az eddigi legvidámabb borítónkat, amivel Budapestet ünnepeljük. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet. Megnézem, mert érdekel!
Instagram