Az öltönyviselésnek legalább annyi íratlan szabálya van, mint a borkóstolásnak. Fontos, hogy meddig ér a nadrág és a nyakkendő, nem mindegy, milyen vastag az öv, vagy milyen színű a cipő, amit az öltönyhöz választunk. De mind közül a legizgalmasabb talán a "be-nem-gombolt" alsó gomb aranyszabálya a mellényen és a zakón.
Az öltönyviselésnek és en bloc, az öltözködésnek a legtöbb szabálya teljesen világosan érthető. Valahol mindegyik az esztétikumot szolgálja, az összhangot, a finomságot, a stílust. De a gombok esetében jogosan merül fel a kérdés: miért kerül egyáltalán a zakóra az a gomb, amit úgysem gombolunk be soha?
Mert bizony örökérvényű dogma, hogy háromgombos zakónál csak a középsőt (esetleg a felsőt), kétgombosnál csak a felsőt gomboljuk – ha eddig rosszul hordtad, itt az ideje javítani.
Az ok pedig kivételesen nem divatdiktátorok furcsa hóbortjai között, hanem VII. Edward walesi herceg és angol király szokásai között keresendő.
Ő volt ugyanis, aki elkezdte a mellényét kigombolt alsó gombbal hordani, egész egyszerűen azért, mert túlságosan elhízott, és szorította volna. Annak tudatában, hogy állítólag minden étkezése tizenkét fogásból állt, ez nem is olyan meglepő...
De ugyanúgy ő volt az is, aki nem gombolta be a zakója alsó gombját sem. Az első háromgombos öltönyök ugyanis a hagyományos lovaskabátokat helyettesítették, és mivel a harmadik, legalsó gombjuk mindig derék alá ért, a furcsa gyűrődések elkerülése végett ki kellett gombolni lovaglás közben. Ezeknek a kabátoknak állított emléket a különös szokással VII. Edward, az már csak ráadás, hogy sokkal ízlésesebbnek gondolta az öltönye felső gombját is kigombolva hagyni.
A király iránti tiszteletből hamarosan minden angol és angol gyarmatokon elő férfi így kezdte el hordani az öltönyét, ma pedig már ökölszabály a kigombolt alsó gomb az egész világon.
király | walesi herceg | VII. Edward | zakó | gomb | öltöny
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!