Annyira extrémen megváltozott minden, ami anno körüllengte a fotózást. A valódi varázsa már kissé kihunyt akkor, amikor komolyabban megjelent az utólagos fotómanipuláció, de a telefonokkal való folyamatos, végtelen kattintgatás is megölt valamit. Nincs tétje annak, hogy exponálunk – kattan, megvan, béna lett, sebaj, kitörlöm. Vagy kattan, megvan, egész jó, de van még mit javítani rajta. Erőlködünk, hogy legyen jó Insta-kontent... akkor is fotózásra forszírozzuk magunkat, amikor inkább csak az lenne a dolgunk, hogy élvezzük a pillanatot. Akkor készülnek ugyanis a legjobb képek... amikre nem is kell filter.
Az van, hogy beállt konkrétan a derekam: kifacsart pózban bátorkodom elkészíteni életem képét a görög szigeten, beleadok apait-anyait, visszatartom a lélegzetem, és egyébként kicsit nevetek is magamon és a nagy rákészülésen, de valahol a szívem mélyén büszke vagyok a művészetemre. A kompozíció egész jó, a színeket a természet úgy löki elém, hogy itt nem kell majd utólag húzni se szaturáción, de semmin... csak el kell lőni végre. Ezt meg még hatvannyolc társát is, hogy ki lehessen választani a tökéleteset.
Azt a makulátlan fotót, amit aztán... a legnagyobb valószínűséggel senkinek sem fogok megmutatni az utazást követően.
Oké, maximum a családnak és a legközelebbi barátoknak, hogy lássák a vibráló színeit. De azt, amit éreztem... hogy kéne átadnom nekik ezzel? Sehogy sem tudom igazán...
Azt csak én örökítem meg... legbelül. A morajló tenger erejét, amit a parton állva félelemmel vegyített csodálattal tapasztalok meg. A közelben grillrácson sistergő friss halak már kissé odakozmált illatát, amit csak tetéz a petrezselyem, amit az idős néni sarabol a nyitott ablakú konyhában. A kislányok nevetését, akik már huszadjára szeretnének cigánykerekezni a parton, de az elfogyasztott dinnyemennyiség miatt inkább feladják a gimnasztikát. Azt a tipikus aromát, az erős nap sugárzása, a naptej és a bőr találkozása ad, amit ha megérzek, tudom, hogy be kéne húzódni az árnyékba, mert rossz vége lesz.
Aztán azt, hogy kikre gondoltam akkor, amikor ezen a pazar parton voltam: a szerelmemre, ha éppen barátnős nyaralás következtében nem volt velem, a családomra, hogy mennyire imádnák, ha most itt volnának, arra a barátomra, aki nem szereti Görögországot, de annyira megmutatnám neki.
A fotón kívül az egész jelent átitatja a hála. Hogy fel sem tudom fogni, mennyire szerencsés vagyok, hogy itt lehetek, azokkal/azzal, akiket/akit szeretek. Nem tudok betelni ezzel, szóval tényleg próbálok még több fotót csinálni, és tudom, hogy szeretnék egy olyat is, amin együtt vagyunk. Ezen a helyen. Teljesen mindegy, hogy tökéletes-e a háttér, hogy belelóg-e a cigánykerekező kislány, hogy mennyire nézünk ki jól rajta, és hogy kinek karikás rajta a szeme, vagy csillan be indokolatlanul a kilógó foga.
Ez lesz a kedvenc képem az el nem kattintottakkal együtt.
Ez is érdekelhet:
Mi lehet az összefüggés a tinikorban csuklón hagyott fesztiválkarszalag és aközött, hogy utazás után hiába a sok élmény, lógatom az orrom?
(Fotók: Getty Images)
fotózás | slow life | utazás | mindfulness | élmények gyűjtése | fotó
Liverpool után az otthonodban találkozhat a csúcsteljesítmény és a prémium életmód
A Leica-kamerás csúcstelefon, ami az utazók legújabb kedvence lesz
A frissen őrölt kávé nem csak a ráérős reggelek kiváltsága
Erdőterápia a zuhany alatt, avagy ilyen a stílusos lelassulás a Balatonnál
Szenzációs felfedezés Rómában: ókori római villát találtak egy középiskola tornaterme alatt
Gyászol a filmvilág: 78 éves korában meghalt Sam Neill
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!