Több mint 600 milliárd forintnyi dollárt költött a hidrogénrepülőgép-projektjére a repülőgépgyártó, de most leállítja a kutatásokat, hogy szélesebb körben gondolja át a zöld terveit.
Öt évvel ezelőtt merész vállalást tett az Airbus: 15 éven belül egy nulla károsanyag-kibocsátású, hidrogénüzemű repülőgép piacra dobását ígérte, ami siker esetén a legnagyobb forradalom lett volna a repüléstechnológiában a sugárhajtóművek megjelenése óta.
Ám már most tudjuk, hogy ez a terv elbukik, miután az Airbus behúzta a féket. A vállalat negyedével csökkentette a projekt költségvetését, átcsoportosította a személyzetet, és a megmaradt mérnököket „visszaküldte a tervezőasztalhoz”, és mindezek együttesen akár egy évtizeddel is késleltethetik a terveket.
Lényegében ahhoz hasonló történt, mint az autóiparban, ahol több gyártó teljes elektromos átállást ígért, ám kissé elhamarkodottan, mivel műszaki, gazdasági és anyagi-társadalmi akadályai is bőven vannak a gyors átállásnak.
Igazság szerint az Airbus csak egy újabb vállalat a repülőgépgyártó iparban, amely „újraértékeli az elmúlt évek elsietett zöld törekvéseit”, ahogy a Wall Street Journal írja.
A BP olajipari óriás nemrég közölte, hogy csökkenti a megújuló energiára fordított kiadásait, és visszatér a fosszilis tüzelőanyagokhoz. A Porsche ugyancsak visszavett a tisztán elektromos hajtású ambícióiból, és a vártnál alacsonyabb fogyasztói keresletre hivatkozva új belső égésű motorok fejlesztésébe fektet be.
Az Airbus kezdetnek egy tucat légitársaságot – a Deltától az Air New Zealandig –, és több mint kétszáz repülőteret kért fel, hogy vizsgálják meg, hogyan lehetne a hidrogént beépíteni a működésükbe. Egy hidrogénüzemű repülőgéphez új ellátási láncra lenne szükség, hogy az üzemanyagot elég nagy mennyiségben előállítsák, szállítsák, majd biztonságosan tárolják a repülőtereken. Fontos szempont, hogy meghatározott mennyiséget újratankolhassanak belőle, garantálva a repülési távolságot, miközben tartják a hasznos teher (utasok és áru) egyensúlyát.
Kérdés, hogy ez az óvatos kommunikáció a fejlesztések lassú, de végleges elhalását jelenti-e vagy előbb-utóbb tényleg lesz áttörés egy zöld(ebb) repülési ágazat megteremtésében?
A lassabb innováció ugyanakkor nem feltétlenül jelenti a fejlesztések teljes leállását, lehet egyszerű reality check, ami esetünkben annak a beismerése, hogy irreálisan rövid határidőkkel, bürokratikus előírásokkal nem lehet kikényszeríteni egy technológiai váltást.
Addig is, amíg ez letisztul, maradhatunk az egyszerűbb, de bevált trükköknél: ha nem feltétlenül szükséges, ne üljünk repülőre, ha pedig ülünk, gondosan válasszuk meg, hogyan veszünk jegyet a járatra.
(Forrás: WSJ, fotó: Airbus SAS 2024, a nyitókép látványtervén a ZEROe Madrid felett repül)
repülő | zéró emissziós repülő | zéro emisszió | airbus | zeroe
Liverpool után az otthonodban találkozhat a csúcsteljesítmény és a prémium életmód
A Leica-kamerás csúcstelefon, ami az utazók legújabb kedvence lesz
A frissen őrölt kávé nem csak a ráérős reggelek kiváltsága
Erdőterápia a zuhany alatt, avagy ilyen a stílusos lelassulás a Balatonnál
Két közeli hely is felkerült Európa legjobb útközbeni megállóinak listájára
Egyetlen banális trükk, amivel hosszú perceket nyerhetsz a reptéri ellenőrzésnél
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!