Új kutatóközpont épült az Antarktiszon: a brit Hugh Broughton Architects tervezte épületnél még az F1-es autókat idéző aerodinamiai megoldást is alkalmaztak.
Antarctic Discovery Building névre hallgat az Adelaide-szigeten frissen átadott épület, a brit Rothera Kutatóállomás új központi eleme, ami a brit antarktiszi kutatások afféle fővárosaként működik mostantól.
A 4500 négyzetméteres épület – tetején a jellegzetes irányítótoronnyal, ahonnan a leszállópálya mellett a hajóforgalom is koordinálható – kilenc különálló épületet vált fel.
A torony tiszta, 360 fokos kilátást nyújt az új rakpartra, valamint a kifutópálya teljes hosszára és a kapcsolódó légi forgalomra.
A kétszintes épület földszintjén található a fő energia- és hőtermelő üzem, valamint a bázis fő raktárterülete. Az emeleten irodák, edzőterem, zeneszoba, művészeti és kézműves tér, szauna és még egy mászófal is található.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Fontos, hogy az épület dupla belmagasságú járműjavító műhelye és kiállítási előkészítő területe megközelíthető a földszintről, ugyanis sok antarktiszi épület cölöpökre épül a hófúvás kezelése érdekében. Azért, hogy biztosíthassák a sík megközelítést, a brit építészeknek más stratégiát kellett kidolgozniuk.
Az épületet szándékosan az uralkodó széljárás útjába helyezték le, a tetőn végigfutó deflektor (terelőlemez) rásegít az áramlásra, és úgy irányítja a szelet, hogy az lefújja a havat az épület déli homlokzatáról.
„Kicsit olyan, mint a Formula–1-es autók szárnyprofilja: annyira felgyorsítja a szelet, hogy az elfújja a havat az épülettől, a tájba” – magyarázta Hugh Broughton.
„Az Antarktiszon az egyik legnagyobb tervezési kihívás a hófúvás kezelése – folytatta a Dezeennek nyilatkozva. – Az épületen felhalmozódó hó megfagyhat, ami súlyos károkat okozhat a homlokzat anyagaiban. Míg sok antarktiszi épületet megemelnek, hogy a szél kitakarítsa alóluk a havat, a Discovery Building a talajszinten áll.”
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Extra hőszigetelő panelek borítják az épületet, a kompozit anyag uralmát csak a háromrétegű üvegezésű ablakok sávjai törik meg. Ennek, és az északi homlokzaton lévő napelemeknek köszönhetően az antarktiszi épületek közül elsőként BREEAM minősítést kaptak. A brit épületminősítési rendszer a fenntartható és energiatakarékos épületeket tanúsítja.
„A fenntarthatóság kritikus az Antarktiszon, mivel mindent, ami egy állomás működtetéséhez szükséges, máshonnan kell szállítani, ez pedig hatalmas energiaköltségekkel, szén-dioxid-kibocsátással és logisztikai erőfeszítéssel jár” – jegyezte meg Broughton.
Szintén a karbonlábnyom csökkentését segíti, hogy számos tevékenységet egyetlen épületbe vontak, ami jelentősen csökkenti az emberek, berendezések és eszközök mozgatásának szükségességét.
A Hugh Broughton Architects számos épületet tervezett az Antarktiszon, köztük a(z eddigi?) leghíresebbet, a Halley VI mobil kutatóállomást, jelenleg pedig az ausztrál antarktiszi kutatóbázis bővítésén dolgozik.
A Discovery Building mutatja az antarktiszi építészet utóbbi két évtizedének fejlődését:
a teret jobban kihasználó multifunkcionális épület, amely a korábbiaknál energiahatékonyabb és fenntarthatóbb, mert jobb a hasznos alapterület és a külső burkolat aránya. Emellett sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a dolgozók jóllétére, mint az elődei.
Broughton szerint „ilyen értelemben új mércét állít a következő generációs nagyméretű, multifunkcionális antarktiszi épületek elé.”
(Forrás: Dezeen, nyitókép: BAM, fotók: HBA)
nagy sztori | Antarctic Discovery Building | Hugh Broughton Architects | építészet | antarktika | dizájn
Liverpool után az otthonodban találkozhat a csúcsteljesítmény és a prémium életmód
A Leica-kamerás csúcstelefon, ami az utazók legújabb kedvence lesz
A frissen őrölt kávé nem csak a ráérős reggelek kiváltsága
Erdőterápia a zuhany alatt, avagy ilyen a stílusos lelassulás a Balatonnál
Megvan, mikor nyit meg a máris világhírűvé vált operaház Sanghajban
Szürreális, ami a foci-vb-n történik: a belgák mezét érdemes figyelni
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!