A francia nőkre gyakran mondják, hogy van bennük valami megmagyarázhatatlan, ami mégis ellenállhatatlanul vonzóvá és érdekessé teszi őket, valami je ne sais quoi. Christine Allaix esetében, aki tökéletes párizsi életét hagyta hátra, hogy a marokkói vidékre költözzön, én azt hiszem, mégis rájöttem, miben rejlik a varázsának a titka: egyszerre él a saját szabályai szerint, miközben figyel arra is, hogy a környezetét pozitív, szeretettel teli energiával töltse fel.
„Nem szeretem a marokkói stílust. Egy-ál-tal-án nem!“ Ezzel a meglepő felütéssel kezdi a beszélgetésünket Christine, a Riad Tigmi nevet viselő otthonában, ami a hagyományos marokkói riadok és a vidéki villák ötvözete. Christine az ötvenes évei közepén jár, tíz éve költözött Mirleftbe, egy óceánparti településre Dél-Marokkóban, ahol – mint hallom – nem a dekorációba szeretett bele. „Amit szeretek Marokkóban, azok a színek, az anyagok, a föld, az óceán.“ – árnyalja meglehetősen impulzív előbbi kijelentését. Ez az ő esetében nem meglepő: teli van szenvedéllyel, művészettel és ihlettel, nem csak a tárgyakhoz viszonyul alkotói szemmel, ő maga az élete minden pillanatának teremtője. „Imádom a kéket, a zöldet, és az itteni föld színének összes árnyalatát. A kerámiákat, a megmunkált fát, a textileket.“ – folytatja.
Christine Lyon mellett, egy nagy, cseresznyefákkal és medencével körülvett családi házban töltötte gyerekkorát, ez pedig meghatározta nem csak a karakterét, hanem azt is, hogyan viszonyul az életterekhez. Már egész kislányként is nagyon szerette csinosítani, magának kialakítani a saját környezetét, a korabeli lányoktól eltérően a szobáját nem sztárok posztereivel dekorálta, ehelyett már tinédzserként is Afrika színei, valamint a letisztult, szerény, mégis nagyvonalú stílus vonzotta.
„Sosem követtem az aktuális trendeket, valahogy mégis mindig ráéreztem, mi jön majd divatba. Az öltözködésemmel, az ékszereimmel, a hajviseletemmel, valahogy mindig előbb jártam, mint a korombeli lányok.“ – meséli. Nem volt ez másképp az enteriőrökkel sem.
„18-19 éves koromban körbeutaztam Óceániát, és teljesen beleszerettem. A homok, a szalma, a pálmafák… a természetes közegemben éreztem magam. Aztán az egyetemi évekre Párizsba költöztem, ahol egy kis stúdiót béreltem. Hogy tágasabbnak érezzem, mindent fehérre festettem, a plafontól a padlóig, pedig akkoriban ez még egyáltalán nem volt divat! Az emberek csodálkoztak, de végül mindenki imádta.“
A kis stúdiólakást egy igazi párizsi álomlakás követte. Az Eiffel-toronyra néző, teraszos ingatlant Christine úgy kezelte, mintha egy vidéki otthont rendezne be: családjával a teraszon élték az életüket, ahová sok más növény mellett még almafákat is ültetett, a gyerekeknek medencét installált, és hetente rendezett kinti soirée-kat.
Christine számára a megosztás ugyanis nagyon fontos dolog. Az életterekről is azt vallja, nem a dekoráció érdekli, hanem az élet: a célja, hogy a terek jól használhatók, befogadók, megnyugtatók és szerethetők legyenek. Sok barátjának rendezte be ő az otthonát, mert kiválóan ráérez, mely személyiség milyen környezetben tud majd kibontakozni. „Szerintem az életben mindenbe, amit csinálunk bele kell tennünk a lelkünket. Ettől lesz igazán szép egy otthon is, nem a bútoroktól és a berendezéstől.“ Egy élő tér pedig vonzza az életet: Christine otthonának is visszatérő látogatói a teknősök, a fákon madarak csiripelnek, a kertben a növények burjánzanak.
„Tudom, hogy nagyon szerencsés vagyok, és hogy az életben sosem kellett sokat küzdenem. Ezért is kezdem minden napomat hálával, és próbálom azt a magas rezgést, azt a sok szeretetet, ami bennem van, továbbadni. Az otthonom is tele van szeretettel, egy igazi maison d’amour!“
(Fotók: Soraya Gyöngy és Ben Tcherpnine)
A cikk a W by Roadster magazin első számában jelent meg.
marokkó | lakberendezés | design | w by roadster | enteriőr
Dubaj a multikulturális gasztronómia egyik fellegvára is
Hat módszer, ami tényleg hatásos a jetlag ellen
Inspirál, feltölt, felszabadít – a W by Roadster magazin egy olyan univerzumba kalauzol, amiben szívesen létezünk. Magával ragadó egyéniségeket és sztorikat mutat be és kínál inspirációt a világ minden tájáról. Szofisztikált, könnyed és elegáns, akárcsak az olvasói.
Az 2024/1. szám tartalmából:
Ha nyár, akkor irány a mediterráneum: különböző alkotókon, helyeken és élményeken keresztül járjuk be a Mediterrán térség legvágyottabb helyeit. Gyönyörű enteriőröket mutatunk be a Balaton-felvidéktől Puglián át egészen Marokkóig, valamint elkalauzolunk a régió leggyönyörűbb hoteljeibe is. Izgalmas, kreatív nőkkel beszélgetünk művészetről, alkotásról és az élet művészetéről. Divatanyagunkban pedig a szabad, korlátok nélküli létezésre inspirálunk.
