Close
Ebben a különös olasz bankban a sajt a hitelfedezet

Ebben a különös olasz bankban a sajt a hitelfedezet

Aki termelőként vagy kereskedőként dolgozik, pontosan tudja, milyen, ha előre kell finanszírozni a termék előállítását, beszerzését, raktározását és minden vele járó költséget. Hát, így vannak vele a az észak-olaszországi Emilia-Romagna régióban gazdálkodó sajtkészítők is, akik a világ egyik leghíresebb sajtját állítják elő.

Bár a történet sokkal régebbre nyúlik vissza – állítólag a Medici-dinasztia bankárai kezdték el a 15. században –, nekik is köszönhető, hogy a mai napig, a mezei bankokon túl Olaszországban működik egy pénzintézet – a Credito Emiliano –, ahol a sajttermelőknek lehetőségük van sajtot adni hitelfedezetként. Hogy ez kinek éri meg és miért?

Akármilyen hihetetlennek is tűnik, a Credem azontúl, hogy hétköznapi bankként is működik, 1953 óta a kisvállalkozói hitelek fedezeteként elfogadja a régió egyik legnagyobb értékét: a sajtok királyaként emlegetett Parmigiano-Reggiano (parmezán) sajt óriási, közel 40 kilogrammos gurigáit.

A bank – amely Credemként vált ismertté – lényegében nem is csak elfogadja fedezetként a sajtot, de egyben magára vállalja az Emilia Romagna régió termelőinek egyik legköltségesebb feladatát: miközben a sajt biztosítékot jelent, a Credem tárolja, érleli, és sajtmesterek segítségével felügyeli a sajtokat a tökéletes körülményeket biztosító sajttárolóiban, egészen a hitel lejáratáig.

A sajtok, mielőtt elérik a boltok polcait, 18, 24, 30 vagy 36 hónapig érlelődnek itt – minél tovább, annál finomabbak és értékesebbek lesznek. Egy guriga sajt akár több ezer dollárt, azaz több százezer, vagy akár millió forintot is érhet, a bankban – egyébként ugyanúgy szigorú őrzés mellett, páncélteremben – óvott sajtok összértéke pedig meghaladja a 200 millió eurót, azaz a 60 milliárd forintot.

Azontúl, hogy érlelési idő alatt – ahogy látható, itt évekről beszélünk – a termelők pénzét lekötik a sajtok, óriási a helyigényük is, épp ezért telitalálat a termelők számára, hogy a bank átvállalja tőlük a raktározást és az érlelést is. Ez a probléma ugyanis egyedül az érlelési idő csökkentésével lenne orvosolható, akkor viszont a sajtok már nem lennének olyan finomak, mint egyébként – és ezt nem csak a fogyasztók igényei, de a több száz éves családi sajtmanufaktúrák sem engedhetik meg maguknak.

De vannak más piaci kockázatok is. Például, hogy a Parmigiano-Reggiano ára vadul ingadozik, a piaci kereslet függvényében. A kereslet egyszázalékos változása akár tíz százalékos árváltozást is jelenthet.

Akkor mégis miért éri meg a banknak elfogadni a sajtot fedezetként?

Mert a Credem nyilvánvalóan csak az aktuális piaci érték 70-80%-án számítja be a sajtokat, így védve magát a piaci áringadozások ellen.

A Credem leányvállalata, a “Magazini Generali delle Tagliate” (MGT) a biztosítékként kapott sajtokat két raktárban tartja, amelyek 440 ezer darab, 36 kilogrammos sajttárolását biztosítják. Az MGT raktárait a legmodernebb klímavezérlésekkel látták el, és a legképzettebb ellenőrök dolgoznak ott.

Az MGT egyébként kínál raktározási szolgáltatást azoknak is, akik nem hitelbiztosítékként hagyják ott a sajtjukat – és nem titok, hogy elég jövedelmező ez az üzletág is.

Az érlelési folyamat során a sajtnak mindössze egy százaléka romlik meg, ami az iparág tízszázalékos átlagával szemben elég jó szám. És mivel a sajt a bank falai között öregszik, folyamatosan tudják, hogy mennyit ér a termék. Ha pedig a termelők nem teljesítik a hitelüket, akkor a bank a lejárat után értékesíti a biztosítékot, azaz az addigra tökéletesre érett sajtot.

Bár az egész sajtbiznisz a bank forgalmának mindössze egy százalékát teszi ki, mégis, azt a benyomást kelti, hogy a pénzintézet elkötelezett a közösség iránt, törődik a régióval, és gondoskodik a termelőkről.

Az egész, úgy ahogy van, zseniális, és aki azt hinné, hogy ez a világ legbiztonságosabb üzlete, most kapaszkodjon: 2009 óta már háromszor rabolták ki a bankot, az egyik tolvajnak ráadásul egy alagúton át 570 guriga sajttal sikerült meglépnie.

Ez is érdekelhet:

(Fotók: Reuters – Alessandro Bianchi, Getty Images, Demotix – Federico Scoppa)

A kaland folytatódik
Megjelent a Roadster magazin második nyomtatott kiadása, amelyben ismét olyan történeteket gyűjtöttünk össze, amelyek minket is folyamatosan inspirálnak. Szerintünk szebb lett, mint az első szám, reméljük, neked is tetszeni fog. Ha velünk tartanál ezen az utazáson, ezen a linken megrendelheted a magazint.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Close

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom