A hagyományos, régimódi disznóvágásról nem feltétlenül asszociálunk egy kellemes, élményekkel teli hosszúhétvégre pompás környezetben, de ez gyorsan megváltozhat. Elég elmenni Fenyőharasztra. Mutatjuk a tökéletes helyszínt, ahol ezt páratlanul magas színvonalon megélhetjük.
A disznótor alapvetően a régi időkben, az állattartó háztartásokban nem az élményekről, emlékekről, szórakozásról és kikapcsolódásról szólt, de valahogy gyerekként megélve mégis az ragadt meg az emberben, hogy milyen különleges hangulata volt ennek a jellegzetes szertartásnak. Az egész család, sőt barátok együtt voltak, egy célért dolgoztak, miközben sokat nevettek és jókat ettek.
Egy letűnt kor emlékei? Közel sem, mert mindezt át lehet élni ma is, mégpedig olyan mesés környezetben, ami azért nem jellemző egy disznóvágásra. A Fenyőharaszt Kastélyszálló félórányi útra van a fővárostól és egy kőhajításnyira az autópályától, vagyis hibátlan úti cél egy hosszúhétvégére. Az általuk kínált komplex, nagy műgonddal összeállított program pedig színvonalában vetekszik a négycsillagos szállóként működő kastély pompájával, eleganciájával.
A Podmaniczky Levente által épített rezidencia 1868-ban készült el, késő klasszicista stílusban. A kastély téli, vadászrezidenciaként szolgált a Podmaniczky családnak. A XX. század legelején a kastély híressé vált fegyver-, könyv-, porcelán- és acélmetszet gyűjteményéről. Az épületet körülölelő tizenhárom hektáros parkot a híres díszkertek között emlegették, és ez még ma is igaz, ez télen is jól látható.
Tavasszal és nyáron pedig az egész zöld pompába borul, így a sárga kastélyépülettel és a mindezt féltően körülvevő erdővel együtt az esküvők Mekkája lett. Dobák Zsolt igazgató büszkén mesélte, hogy az évi néhány menyegző mára már több százra hízott, imádják a szerelmesek a Fenyőharaszti Kastélyszállót.
Csakhogy ennyivel nem elégedett meg a szálló vezetője, szerette volna, ha az őszi-téli időszakban is láthatják a vendégek ezt a pazar környéket. Ekkor jött a disznóvágás ötlete, ami ma már annyira népszerű, hogy a hétvégi turnusok mellett már hétköznap is töltődnek a kolbászok és koccannak a poharak – évente több száz disznóvágós eseményt rendeznek meg Zsolték.
Olyan háromnapos programot állítottak össze a szervezők, amellyel alighanem minden vendég elégedett lehet, elvégre egyszerre kapják meg a disznótor páratlan hangulatát, a pihenést és wellnessélményt.
Már az érkezéskor érezni, hogy nem egy vendég vagy a sok közül, hanem A Vendég. Családias, figyelmes a fogadtatás forralt borral, citromos teával, frissen sült medvehagymás és sajtos pogácsával. Ez a kínálat nem kizárólag az érkezéskor áll a rendelkezésünkre, a nap bármelyik pillanatában tölthetünk magunknak egy kis fűszeres bort és csipegethetünk a házi pogácsából.
Ezután foglalhatjuk el a kényelmes szobákat vagy apartmanokat, aztán az érkezés napján nincs más dolgunk, mint sétálni, szaunázni, vagy lebaktatni a játékszobába, ahol a biliárd, a darts, a csocsó és a léghoki is a rendelkezésünkre áll.
Este aztán a fatüzelésű kemencében sült omlós húsokból álló vacsora már a másnapi torra készít fel.
A hétvége csúcspontja kora reggel kezdődik, amikor is a böllér és a segédje nekikezd a szertartásnak: szalmán perzselés, tisztítás és bontás a menet, közben pedig élőben húzza el a nótánkat a helyi cigányzenekar, gőzölög a forralt bor és a tea, körbe jár a gyümölcspárlat, táncra perdülnek a vendégek.
De nemcsak a hús a főszereplő, mert a szervezők mindenre gondoltak, a kemencében például friss cipó sül, aminek a tésztáját a szemünk előtt gyúrja a szakács a vállalkozó kedvű vendégekkel együtt. A még meleg kenyereket aztán friss tepertőkrémmel, kacsa- vagy sertészsírral, lilahagymával és erős paprikával azonnal meg is lehet kóstolni. Mennyei.
Az egyik legnagyobb élmény az eredeti, igazi, házi rétes elkészítése volt, amit egy Hollókőről érkező néni mutatott be. A szemünk előtt húzta a tésztát, és bárki beszállhatott mellé megtapasztalni, milyen precíziós művelet is ez. Ebédnél pedig már el is lehet pusztítani a friss mákos, túrós vagy meggyes rétest. Páratlan ízélmény, garantálom.
Persze ez nem minden, a jó hangulat fokozása egy kolbásztöltő versennyel folytatódik, ahol a többi szállóvendéggel összeverődve keverheted a húst és töltheted a beleket. Jó buli, pláne ha a vacsoránál a te csapatod viszi haza a főnyereményt.
Ebédre már a sertés feldolgozásra is a került, így friss húsból készült ételek között válogathatunk a svédasztalról, vacsorára pedig már a hurka és a kolbász is tálalásra kerül. Nem vállalok nagyot, ha azt mondom, soha nem ettem még finomabb hurkát, pedig elég nagy fogyasztója vagyok a májas finomságnak.
A pörgős nap végén késő estig várja a wellness a vendégeket, lehet relaxálni, szaunaszeánszozni, de napközben érdemes beütemezni egy kiadós sétát is a tizenhárom hektáros kertben, vagy akár a környező erdőben. A zárónap is torossal indul, a hagyományos reggelit kiegészíti az előző nap készített abált szalonna, disznósajt és friss tepertő. Senki sem marad éhes.
A vendégekkel beszélgetve kiderült, hogy közel sem kizárólag pesti belvárosi társaságok nézik meg ezt a világot, érkezett pár például Lentiből, mert mindenre kíváncsiak. De olyanok is jöttek, akik meg akarták tanulni a disznóvágás alapjait.
A végeredmény pedig egy igazán tartalmas hétvége egy mesés környezetben, ahol belemerítkezhetünk a disznóvágás semmivel sem összehasonlítható hangulatába.
A cikk elkészítésében együttműködő partnerünk volt a Fenyőharaszti Kastélyszálló. Fotók: Király István
disznótoros | nagy sztori | hosszú hétvége | tamogatott tartalom | program
Ezen a budapesti helyen minden szempontból élmény steaket enni
Ennyit kellene várni az ébredés utáni első kávéval egy alvásszakértő szerint
Nyakunkon a tavasz, és ami még jobb hír, itt a legújabb Roadster magazin is. Mit találunk benne? Találkozunk az amerikai képzőművésszel, Jim Denevannel, aki amellett, hogy land artban utazik, egy csodás rendezvényszervező céget is működtet, amely elképesztő helyeken szervez vacsorákat Kaliforniától kezdve Dél-Afrikán át Toszkánáig. Kifaggatjuk a kultikus Iditarod Trail Race kutyás szánhúzó verseny szervezőjét, a biennáléra készülő Nemes Márton festőművészt, megismerkedtünk a Friluftsliv filozófiával, Arnaud Montagard fotós révén megnézzük, milyen Amerika hátsó udvara, főzünk a 101 Bistróban, és a Totemism legújabb kollekcióját is szemügyre vesszük. ismét látványos, sok állomásos, 220 oldalas tripet alkottunk, szerintünk érdemes lesz benevezni rá. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!