Nemrég egy – majdnem – a télből induló, aztán a világ másik felén arcul csapó forrósággal üdvözlő utazás alkalmával megnézhettük a világ talán legnagyobb rendezvényét. Ha már ott jártunk, természetesen felkerestük a kint "szolgáló" honfitársainkat is, akik csapolt ásványvízzel kedveskedtek a sivatagi kánikulával hadakozó kitikkadtaknak.
Kezdjük a kötelező körökkel, azaz a legfontosabb tudnivalókkal, hogy konkrétan miről is szól ez a hat hónapon át nyitva tartó dzsembori.
Az Expo 170 éves történetében először fordult elő, hogy közel-keleti ország kapta a rendező szerepét. A járvány miatt egy évvel eltolt, 2022 március végéig látogatható világméretű vendégség házigazdája az Egyesült Arab Emírségek, azon belül is Dubaj.
A sivatagi metropolisz külvárosa 438 hektáron ad otthont a világkiállításnak – összehasonlításképpen ez kétszer akkora területet fed le, mint Monaco.
A 192 országot megmutató Expo fő témái közé a mobilitás mellett a fenntarthatóságot jelölték.
A globális rendezvény legfőbb célja, hogy megoldásokat találjon az emberiség előtt álló kihívásokra; a világ minden tájáról érkező szakemberek és látogatók kapcsolatba lépnek egymással, ötleteket osztanak meg, tanulnak, újítanak és innovációkat mutatnak be.
A világkiállításra, csakúgy, mint magára a sivatag dűnéiből kinőtt városra időt kell szánni. Nem egy, hanem minimum két, de inkább három napot. Akinek csupán egy nap jut a bejárásra, ezeket a pavilonokat mindenképp írja fel a megnézendők listájára.
Magyarország – csapról kínált ásványvíz
A főbejárattól alig néhány percnyi sétával elérhető a Magyar Pavilon, ahol a többihez hasonlóan érdemes pulcsiban vagy vékonyabb kabátban nézelődni, merthogy a nagy meleg miatt mindenhol szünet nélkül dolgozik a klímaberendezés, vagyis könnyedén megfázhatunk, ha folyamatosan ki-be mászkálunk a benti nagyjából húsz és a kinti harmincöt fokban.
Az egész Perzsa-öböl menti régió egyetlen faszerkezetes épületét Makovecz Imre egykori tanítványa és munkatársa, Csernyus Lőrinc tervezte, és tizenhét magyar ács állította össze egyetlen csepp víz felhasználása nélkül.
Ha már víz, a pavilon központi témája is ez: az Aqua Roots of Hungary névre keresztelt épület hazánk páratlan vízkincseit, kialakulásukat, történetüket mutatja be, nagy hangsúlyt helyezve természetes vízkészletünkre, gyógy- és termálvizeinkre, valamint a balneológiára.
Egy igencsak mutatós timelapse felvételen láthatjuk, ahogyan a négy évszak alatt megváltozik a Hévízi-tó (amely Európa legnagyobb termálvizű tava), illetve annak közvetlen környezete, valamint arra is rácsodálkozhatunk, hogy egy napon belül is mennyire másként festenek a tavirózsák. Könnyű hosszú percekre ott ragadni az ásványtoronynál, ami az ország vizeiben megtalálható ásványok láthatók.
A háttérben megjelenik az elem mikroszkóp alatt látható formája, amely színében és alakjában is a valóságot mutatja. Alul pedig a tükör segítségével látványos, amolyan végtelen hatást kelt, ahogyan tükröződik. A Magyar Pavilon csúcspontja a kupolában elcsíphető 360 fokos audiovizuális show, ami egy virtuális fürdőélményt nyújt – nem meglepő ezek után, hogy akadt olyan látogató, aki megkérdezte a pavilonban dolgozó személyzettől, hogy lehet-e Magyarországra szóló repülőjegyet venni az infopultnál...
A túra végén különleges ásványvizekből lehet kóstolót kérni – de nem ám palackban szolgálják fel az itókát, hanem egy sörcsaphoz hasonló masinából érkeznek a jégkorszakból származó, aztán hat különböző mátrai forrásból összeállt, valamint jódos és lúgos tartalma miatt "ízesebbnek" tűnő friss, hazai kortyok.
Németország – örömhintázás
Ha nem díszelegne rajta a nemzeti színekből álló zászló és nem lenne kiírva katonás fekete betűkkel, hogy Campus Germany, az épület Bauhausra hajazó stílusából akkor is könnyedén kitalálható, hol járunk.
A pavilon építészete természetesen a fenntarthatóság vezérelvet követi; a tető, valamint az egymásra helyezett kockák a kiállítás végeztével alkotóelemeikre bontva, megfelelően újrahasznosítva kezdenek új életet.
Az oktatás átível az országhatárokon, a németek pavilonja ezt hivatott tükrözni. Egy intelligens rendszerrel vezetnek végig a pavilonon, miközben a "tananyag" – elvégre egy kampuszon volnánk – az energia, a jövő városai és a biológiai sokféleség témakörét öleli át, egyben bemutatja a német innovációkat és fenntartható megoldásokat.
Elsőre meglehetősen komolyan hangzik, de próbálnak több ponton is játékos módon hozzáállni; kvízjátékokat tartanak, a végén pedig egy hatalmas, moziteremre emlékeztető helyiségben, filmszerű kép- és hanghatások közepette nagy közös hintázással ünnepelhetjük a megszerzett tudást.
Egyesült Arab Emírségek – a homok, mint vetítővászon
Házigazda lévén nagyot "kell" dobbantania az Egyesült Arab Emírségeknek, és hát mit ne mondjunk, sikerült nekik. A négyemeletes építményt összesen huszonnyolc, karbonszálas szárny takarja be, amelyek három perc alatt kinyithatók, hogy aztán felfedjék a beépített napelemeket.
A koncepciót az Egyesült Arab Emírségek nemzeti madarának, a sólyomnak a kecsessége és ereje ihlette, így nyugodt szívvel adhatjuk oda a mezőny legjobbja címet eme kiemelkedő látványosságnak. Az épület egyébként 15 ezer négyzetméterével konkrétan a legnagyobb az Expo pavilonjai közül. Az áll-leesés odabent is folytatódik, köszönhetően a sivatag "exportcikkének", a homoknak. Kisebb-nagyobb hegyeket építettek belőle, hogy aztán a lankákra vetített képekkel meséljék el az ország – olajnak és cserekereskedelemnek köszönhető – semmiből történő felemelkedését, miközben a békéről és a jövőről regélnek.
Szaud-Arábia – mintha ott lennénk
Az egyik legemlékezetesebb pavilon, tényleg nem szabad elmenni mellette.
Nem is nagyon lehet, mert már a meghökkentő formája arra késztet, hogy belülről is látni kell.
Az ország nemzetközi megítélése, mondjuk úgy, vegyesnek mondható, talán éppen ezért tettek meg mindent, hogy aki betér hozzájuk, annak első dolga legyen zárójelbe tenni a negatívumokat és továbbadni a benti pozitív wow-élményeket.
A marketingesek és az ötletgazdák vélhetően vaskos év végi prémiumban részesülnek, mert elég csak pár percet eltölteni a valódi audiovizuális látványorgiát kínáló pavilonban, utána a kicsekkolásnál már foglaljuk is le a repjegyet Rijádba. Egészen elképesztő térhatású felvételeken mutatják be országuk csodáit, olyan területekre utaztatnak el pár perc alatt, amelyekről nem is gondoltuk volna, hogy Szaud-Arábiában vannak.
Mobility – pillantás a jövőbe
Az arab ábécé első betűjéről (alif) elnevezett íves szerkezetű pavilon kívülről egészen lenyűgöző, de bent is impozáns dolgokat rejt: például három történelmi arab felfedező óriásméretű figuráját, melyeket a Gyűrűk ura-filmek speciális effektjein dolgozó csapata készített fotórealisztikus részletességgel. A három fő galériára tagolt pavilonban a mobilitás történetét dolgozzák fel interaktív, filmszerű körülmények között. Elhelyezték benne a világ legnagyobb személyfelvonóját is, amely békeidőben 160 fő befogadására lenne alkalmas, ám távolságtartási okokból "csupán" 38 személyt tud szállítani.
A pavilon az arab világ emberiség fejlődésében játszott szerepére összpontosít. Egy olyan magával ragadó utazásra visz el, melyben a mobilitás óriásaival találkozhatunk a különböző korokban. Az egész olyan érzetet kelt, mintha egy fantasztikus film aktív részesei lennénk – leginkább az elképzelt jövőt bemutató részeknél kapcsolhatunk rácsodálkozó üzemmódba.
+1 Szürreális zuhatag
Ugyan nem pavilon, de az expo legmeghökkentőbb attrakciója a vízesés, melynek lábánál állva úgy érezzük, mintha elnyelne a ránk zúduló víztömeg. Persze erről nyilván szó sincs, hiszen a lábunkat cirógató víz azonnal eltűnik az installáció alján, mielőtt komoly bajt okozna.
A zubogás egyébként a Trónok harca és a Westworld Grammy-díjra jelölt főcímzenéjének szerzője, Ramin Djawadi dallamaira történik, a látványosság pedig az elpárolgó víztől eltekintve nem pazarol vizet.
A cikk a Dubaji Idegenforgalmi Hivatal támogatásával és szervezésében valósult meg.
(Fotók: Björn Lauen, Getty Images, a szerző, Expo2020)
dubaj | látnivaló | tippek | expo | nagy sztori
Ezzel a tíz fantasztikus dizájntárggyal a legmenőbb hellyé teheted az otthonod
10+1 ikonikus és gyönyörű lámpa, ami garantáltan feldobja az otthonod
Beköszöntött a tél, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 14. száma. Mit találunk benne? Kajakkal bejárjuk Grönland izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik leghíresebb párterapeutájával, Esther Perellel, és a Netflix által világhírűvé vált dél-koreai séffel, Jeong Kwannal, motorral részt veszünk a Balkan Rallyn, és beszélgetünk Kelecsényi Milán férfiruha-készítővel is. A Dél-afrikai Köztársaságban teszteljük, milyen az új AUDI Q8, és elbeszélgetünk a zoknik Rolls Royce-át gyártó Iszató Nisigucsival is. Elmegyünk egészen Kenyáig, hogy elefántokat nézzünk, az Őrségben kipróbáljuk, milyen a régió legújabb kabinháza, a Kástu, bemutatjuk a Déryné Kenyeret, a város új pékségét, teszteltjük az új elektromos KIÁt, ezen kívül pedig találkozunk még Berki Blanka topmodellel, Áron Eszter divattervezővel és sokan másokkal. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!