Close
Ahol minden nagyobb és jobb – Három intenzív nap Dubajban

Ahol minden nagyobb és jobb – Három intenzív nap Dubajban

Itt-ott New Yorkot idézi a világ legdinamikusabban fejlődő metropolisza, amely az utóbbi években nagy erőket mozgósítva állt bele a turizmusba, hogy wow-pillanatot generáló látnivalóival és adrenalint rejtő élménycsomagjaival magába bolondítsa a látogatót.

Dubaj varázsa megfoghatatlan. A képek és videók alapján futurisztikusnak hat, pedig a története egészen a bronzkorig nyúlik vissza. A sztereotípiákkal ellentétben nem minden mesterséges arrafelé, amennyiben a mesterséges alatt a csillogót és az újat értjük.

Dubaj küszöbén, rövid autóútra a várostól például drámai sivatagi tájak váltják egymást, a külvárosok egy részét gyönyörű, homokos strandok ölelik át.

A gigászi településen a lakosság nyolcvan százaléka külföldi, nagyjából kétszázféle nemzetiségű ember találta meg az otthonát Dubajban. Többek között a multikulturalitás teszi lenyűgöző hellyé a sivatag fővárosát, ami ezekben a pillanatokban is változik, épül és terjeszkedik – leginkább kifelé és a felhők felé nyújtózkodva.

A világ egyik legbiztonságosabb városának modernebb felében megrendítő méretű és stílusú épületek okoznak jó értelemben vett vizuális sokkhatást.

Kellemes probléma, de rengeteg impulzust kell valahogyan befogadni, mert bárhová pillantunk, szinte biztosan olyasmit látunk, amit addig aligha.

Annyi viszont bizonyos, hogy Dubajhoz idő kell. Nem csupán a távolságok, hanem az intenzitás, a váratlanság, a látvány, az újdonság, és az egymást hipersebességgel váltó élmények feldolgozása miatt. Ideális esetben legalább egy hetet ajánlatos eltölteni a nappal még nyugodt, a forróság átmeneti visszavonulásával aztán életre kelő metropoliszban. Most csak három átható nap krónikája következik.

Izzadó tenyerek és adrenalin

A dubaji élménypakk alapfelszerelése az izgatottság, illetve (ha van) a tériszony leküzdése, amire kiváló terápia a világ legnagyobb képkerete, amelyet bő három évvel ezelőtt adtak át.

Az aranyszínű látványosság múltról mesélő földszinti etapjain még nem sejthetjük, mi vár ránk odafent, majd százötven méter magasban kinyílik a lift ajtaja, és egészen más térben és időben találjuk magunkat.

A Dubai Frame tetején sétálva nem javallott bekapcsolni a pulzusszámmérőt, mert jó eséllyel a veszélyes tartományba ugrik, ha végigmegyünk a kijelölt üvegúton, ami lépésenként teszi láthatóvá az alattunk elterülő világot…

Érdekes módon Dubaj egyik legismertebb jelképe kevésbé félelmetes odafentről.

A 828 méteres Burdzs Kalifára a világ második legnagyobb plázáján, a városméretű Dubai Mallon átvágtatva lehet feljutni.

Az egész városra jellemző szervezettség és rendezettség a high-tech építészet csúcsán világoló szupertoronyban is megfigyelhető: gondosan terelve engednek fel a bolygó legmagasabb épületének 124. emeletére, ahonnan az Emirátusok büszkeségének minden szegletét látni. Megmagyarázhatatlan harmónia kapja el fent a látogatót, pedig nem lehet azt mondani, hogy nagy magányában szemlélődne.

Előbbi  kevésbé állja meg a helyét a mindössze néhány hete debütált, ugyancsak világcsúcstartó Ain Dubajon. A monumentális óriáskerék 250 méteres magasságig cammog, lehengerlő kilátással kedveskedve a kikötőre és a Bluewaters-szigetre.

A kabinban egészen addig nem kezd el izzadni a tenyerünk, amíg az el nem éri a legmagasabb pontot, mert akkor szembesülünk vele igazán, mennyire védtelenek vagyunk, és mennyire nem magunk irányítjuk a sorsunkat.

A kolosszális látvány miatt megéri bevállalni a jó néhány házzal odébb felhúzott The View at The Palmmal egyetemben, melyen a Burdzs Kalifához képest szellősebb körülmények között csodálható meg ötvenhárom emelet magasból a város.

Jó eséllyel ez Dubaj legjobb naplementeszpotja, a kis üveglépcsőkre felállva szavakba nehezen önthető fotókat lehet lőni a pálmaszigetek hátterét narancsra és vörösre mázoló leköszönő napról.

Száguldás homokon és vízen

Hogy mit ad nekünk a sivatag? Megnyugvást, végtelenséget és békét. De csak miután kikászálódtunk az autóból egy sivatagi szafari után.

És most ne homokdűnéken át andalgó sétakocsikázásra számítsunk, hanem egy vérpezsdítő Dakar-ralira. Szó szerint visszaráz a valóságba – pláne, amikor egy emelkedőn meredek szögben megállítja a leengedett gumikkal porfelhőt kavaró autót a sikításonként alighanem plusz dirhamot kapó dubaji Szalay Balázs, majd teli gázzal megindul lefelé.

Furcsa, de az első sokk után már élvezetes az Orient Tours által gründolt, esténként a holdfényben is újraélhető kaland.

Valamivel nyugisabb vizekre evez az egyik kedvenc dubaji programként  élménylistára kerülő Yellow Boats.

A kikötőből induló sárga, nagy csónak kezdetben szótlanul csordogál az öböl attraktív épületei között (ahol húsz éve még a sivatag uralt mindent), hogy aztán a nyílt vízen felgyorsulva pattogó hullámokon át csapasson, és olyan mesebeli helyek közelében álljon meg, mint a hétcsillagos Burdzs al-Arab vagy az Atlantis.

Izgulni maximum a sárga csónak fordulásánál, esetleg a másfél órás túra végén kell, hogy sikerül-e alaphelyzetbe visszaállítani a menetszélfútta frizurát.

Polip, spárga és a helyi Hold utcai piac

Valahol azért jólesik ejtőzni egy sóhajtásnyit, hogy át lehessen beszélni az impulzusokat. Multikulturális metropoliszként Dubaj világkonyhát működtet, tehát számos éttermet ajánl ebédre vagy vacsorára – illetve brunchra, merthogy ott az a trendi étkezési forma.

A Sheikh Mohammed Centre for Cultural Understandingben (SMCCU a tradíciókat követve földön ülve étkezhetünk, bár a hivatalos ülőmozdulatsort nem egyszerű reprodukálni. Vidám hangulatú előadás közben tudhatunk meg kuriózumokat a helyi kultúráról és öltözködésről, miközben erősen fűszeres jellegű klasszikus fogásokat kóstolhatunk (a sült bárányból mindenképp ajánlott nagy kanállal meríteni).

A Dubai Mall egyik legfelkapottabb helye az ugyancsak világkonyhát üzemeltető Somewhere, ahol a szökőkútnak hála bámulatos panoráma jár az ételek mellé, az étlap pedig gazdag ízvilágú, friss, dús zöldfűszerekre, a megszokott kencékre és prémium minőségű húsokra épül. Mivel Dubajban vagyunk, az arab hagyományokra figyelve érdemes mindenből kikérni egy kicsit, és minél többfélét a tányérra tenni.

Egyértelműen a topéttermek közé tartozik a Geoffrey Zakarian sztárséfhez köthető The National. A hely eredetije New York Midtownjában működik, vagyis amerikai konyhára számíthatunk némi európai brasserie hangulattal.

A bárányburgerjük bátran pályázhat az MVP címre, mint ahogyan – állítólag – a polipjuk egyenesen a legjobb a városban.

A Baron ellenben a megosztásra épülő közel-keleti konyhát preferálja, és inkább a zöldségekre összpontosít; sült karfiolja és mennyei spárgája mellett a halloumi sajtja az, ami miatt felfedné kilétét egy álruhás ételkritikus is. Az étterem jelenleg a National társaságában a Dubaji Világkiállítás területén próbálható ki.

Dubajnak mondhatni saját Hold utcai piaca van, az amúgy több országban megcsíphető Time Out Market, ahol fesztelen közegben, valódi bulihangulatban lehet szemezgetni a világ gasztronómiájából (és aztán esti fényeiben megcsodálni a szökőkutat). Legyen az olasz, kínai, japán, vietnámi vagy balkáni konyha, a hely egyetlen hibája, hogy nem egyszerű választani a huszonnégy kitelepült egység közül.

Van Gogh ecsetkezelésétől a motorosokig

Mivel eltérő kultúrában vagyunk, annak megismerésének egyik legjobb módja, ha elidőzünk mondjuk a piacon.

Az arany- és fűszerpiac egyik felében tündöklő ékszereket és aranyat, a másikon az arab konyhát egyedivé és karakteressé emelő fűszereket lehet beszerezni.

Nem árt a határozottság, mert hiába vásároltunk egy helyen négy különböző dolgot, a helyi kofák meggyőző ereje nehezen kivédhető, az ötödikre is megpróbálnak rábeszélni.

Teljesen más jellegű hatások érnek az Infinity Des Lumiéres-ben, amely egy valóságos meditatív menedék a zsongó Dubai Mallban. Hatalmas termeiben a falakra vetítve, andalító zenére ismerhetjük meg többek között Van Gogh munkáit, de elutazhatunk a felhőkarcolók közé, és még a távoli Japánba is.

A Shindagha Museum igazi kontraszt: nemcsak Dubaj múltját mutatja be részletesen, hanem a parfümkészítés titkaiba és a város jövőjébe is bepillantást enged.

Az impozáns épületben előadott La Perle show pedig másfél órára egy egészen különös világba ránt be levegőben lógó akrobatákkal, életüket kockáztató motorosokkal és beltéren morajló zuhatagokkal. Emlékezetes lezárása a kultúrtúrának.

Dubajban nincs idő fáradtnak lenni. Pihenni viszont kell. A DoubleTree by Hilton ötcsillagos szállodája például ideális helyen, a reptérhez közel van. Saját étterme mellett olasz stílusú kávézójában lehet ejtőzni, de szabadtéri medencéje, konditerme, sparészlege és egy-két izgalmas lakosztálya is sokat tesz a kényeztetésért.

A körpanorámás szobájából kivételes élmény elkapni a napfelkeltét, mint ahogyan érdemes körbenézni a prémium lounge-ában is, merthogy a teraszáról feltűnik Dubaj öt nagy nevezetessége. Onnan is letaglózó látvány mindegyik.

A cikk a Dubaji Idegenforgalmi Hivatal támogatásával és szervezésében valósult meg.

(Fotók: a szerző, Getty Images, Unsplash, DTCM, Ales Photography, Anna Nielsen)

FOLYTASD EZZEL
Csodás a látvány, úgyhogy özönlenek a turisták Közép-Amerika legaktívabb vulkánjához
Elhalasztják a világ leghíresebb karneváljait a járvány miatt
Rendeld meg a Roadster magazin 6. számát!
Őszi-téli lapszámunkban ismét megnövelt terjedelemben, 224 oldalon a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet. Felsorolni is nehéz, mennyi izgalmas történetet meséltünk el az új számban, de ha szeretnél többet tudni, akkor kattints ide az alábbi linkre! Megnézem, mert érdekel!
Close
HELLO, EZ ITT A
ROADSTER
Kövess minket a Facebookon!
Történetek, amiket nem fogsz elfelejteni!

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom