A mesterséf is vízzel főz, avagy új közmondások és kulináris szörfölések egyenesen a Baraka boszorkánykonyhájából.
A veterán Roadster-olvasóknak nem kell a Barakát bemutatni: a Dorottya utcai, évek óta Michelin-csillag felé kacsintgató gasztroegység már a kezdetektől a radarunkon van. Gasztroegységet írok, és nem azért, mert az étteremre keresnék valami félig amputált szinonimát, hanem mert a Baraka valahogy számomra sohasem volt igazán étterem: sokkal inkább színház, ahová az ember kulináris előadásra ül be, és várja a porondra lépő sztárokat. Az érzetet egyrészt az is adja, hogy a Barakában valahogy megáll az idő és eltűnik a tér: a hangulatosan sötét, monokróm teremben a vendég megfeledkezik róla, milyen nap van, egyáltalán hány óra, ebéd van-e vagy vacsora, Budapesten van-e, netalán New Yorkban vagy Tokióban –
egy különálló dimenzió ez, ahol az enteriőrtől kezdve a nemzetközi felszolgálásig minden egyetlen cél felé mutat: hogy összes érzékünk elcsendesedjen, és csakis a fogásokra, a séf által írt kompozíciókra figyeljünk.
André Bicalho, a séf (avagy a rendező, a karmester, a darab írója) minden évszakra tematikus menüvel készül: inspirációi között láttunk már ázsiai mítoszokat vagy épp vidámparkos kavalkádot is, idén nyáron viszont egy jóval letisztultabb origót tett meg menüsorának középpontjába: a vizet.
És miért is ne lenne a víz? Friss, harmonikus, erős, éltető – bennünk van és körülvesz minket, nyáron pedig még különösen kedves az összes elem között. Az amuse bouche-okban játékos csobbanásokra hív a szakéval és tokaji desszertborral készült dinnyelabda és mangós finomság, hogy aztán a szarvasrilette és a tápiókachips után öt fűszerrel megbolondított kukorica tuille-lel belekóstolhassunk a séf nyári inspirációjába: a textúrák, fűszerek és elemek meglepő kölcsönhatásaiba. Az édes egyszerre fűszeres lesz, a csípős ellágyul, a szilárd folyékonnyá válik Bicalho apró falatkáiban.
Az előételekben is folytatódik a játék: a tom kha leves algagömbje látványosan füstté válik (mármint szó szerint) a kókuszos leöntésben, hogy aztán minden kanállal egyre érdekesebb ízkombinációkkal szórakoztassuk ízlelőbimbóinkat.
A vegetariánus opcióban a thai citromfűvel gazdagított paradicsomtextúrák igazi nyári felfrissülést adnak: valami olyan érzést, mintha egyszerre lennénk egy VIP-kóstoláson és a Hunyadi téri piacon Marika néni friss termésénél.
A kacsamáj foie gras passiógyümölccsel, almával és citrommal önmagában is gyönyörű tétel, de még inkább fokozza a borpárosításban hozzárendelt hatputtonyos tokaji aszú – meglepő, de fergetegesen jól működik.
A vacsora teljes egészében hatalmas dicséret illeti a séf mellett a sommelier választásait is: olykor nagyon pikáns, nehezen párosítható fogásokhoz is minden alkalommal sikerül a legtökéletesebb bort kiválasztani, még akkor is, ha elsőre nagyon elkerekedik az ember szeme a választáson. Ilyen volt a parádés ízóriáskerékre felültető, wakamés, főzőbanánnal elkészített vörös márnához ajánlott rizling vagy épp a pikáns és minden falatban máshogy elkápráztató gyoza-gyömbér-quinoa ajánlathoz kitöltött, nagyon vidám kadarka is – nem hittem, hogy illeni fog, és valahogy minden egyes alkalommal rátette a koronát a fogásokra a bor.
A desszertekben változatosan megtalálhatjuk a hardcore-abb csokoládés tételeket (Isten áldja a trüffelválogatást) és a frissítő, üde, gyümölcsös válogatásokat (meggy-levendula-méz-boldogság) vagy az édes-karcos közti pengeéleket a mézzel és hibiszkusszal kínált Pierre Robert sajttálnál.
Egyszóval a Barakában továbbra is működik az abarakadabra: a molekuláris ínyencségekben megmutatkozik a séf szűnni nem akaró játékossága és a teljes élményt jellemző, emelkedett profizmus. Mert a Barakába nem a megszokott fogásokért jár az ember, hanem azért, hogy a séf bekösse a szemét, és megtartsa az előadást, amire az asztalfoglalással jegyet váltottál; mint a hátradőlős bizalmi játék, ahol a semmibe dőlsz hátra, de egészen biztosan elkap valaki. Így ha a nyár utolsó heteiben szívesen fejest ugranál ebbe az ínycsiklandóan kreatív, víz inspirálta menüsorba, akkor két dolog a Barakában biztosan garantált: hogy sosem tudhatod pontosan, mit fogsz kapni, de az biztos, hogy minden meglepetés csúcsminőségben fog elkápráztatni.
budapest | étterem | kacsamáj | fine dining | foie gras
Ezzel a tíz fantasztikus dizájntárggyal a legmenőbb hellyé teheted az otthonod
10+1 ikonikus és gyönyörű lámpa, ami garantáltan feldobja az otthonod
Beköszöntött a tél, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 14. száma. Mit találunk benne? Kajakkal bejárjuk Grönland izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik leghíresebb párterapeutájával, Esther Perellel, és a Netflix által világhírűvé vált dél-koreai séffel, Jeong Kwannal, motorral részt veszünk a Balkan Rallyn, és beszélgetünk Kelecsényi Milán férfiruha-készítővel is. A Dél-afrikai Köztársaságban teszteljük, milyen az új AUDI Q8, és elbeszélgetünk a zoknik Rolls Royce-át gyártó Iszató Nisigucsival is. Elmegyünk egészen Kenyáig, hogy elefántokat nézzünk, az Őrségben kipróbáljuk, milyen a régió legújabb kabinháza, a Kástu, bemutatjuk a Déryné Kenyeret, a város új pékségét, teszteltjük az új elektromos KIÁt, ezen kívül pedig találkozunk még Berki Blanka topmodellel, Áron Eszter divattervezővel és sokan másokkal. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!