Normális méret, tisztességes hatótáv, erő – ma már az e-autóktól is azt várjuk, mint az elődjeitől, a Mercedes–Benz pedig meg is adja mindezt, méghozzá a legmagasabb nívón.
Stuttgartban egy ideig hidegvérrel figyelgették az elektromos autók forradalmát, aztán ahogy várni lehetett, bejelentkeztek maguk is a piaci torta egyik szeletére. A Mercedes–Benz EQC kompromisszummentes autózást kínál: adott a teljesítmény, a hatótáv, a stílus, a kényelem és még az infotainment is.
De kezdjük a legfontosabbal: a saját lábunkkal győződhettünk meg arról, hogy a katalógusbeli 374–417 km-es hatótáv tényleg valós, és a saját szemünkkel láttuk, ahogy egy Ionity gyorstöltő csak úgy tömi az akksit.
Óránként 92 kW ment át a vaskos kábelkötegen, illetve ment volna, de nem álldogáltunk ott órákig, mert nem volt miért.
Tíz perc, egy laza kis bemutató, valójában az így felszedett plusz száz kilométernyi töltésre sem volt szükségünk. Ez pedig azért érdekes, mert teljesen életszerűvé teszi az e-autózást a gyorstöltőkkel dúsan szegélyezett útvonalakon, Mercedesék például Oslóból csorogtak le Berlinbe az EQC-vel. A honlapra felkerült egy töltéskalkulátor is, a csúszkán beállítható, mennyi kilométernyi (vagy százaléknyi) rátöltést szeretnénk, alant pedig jelzi, ez mennyi időt igényel a különböző típusú töltőkkel. Trükkös a dolog, mert 80 százalék fölött egyre lassul a töltés, napi használatban kár is vesződni vele. A kritikus 80 százalék pedig 40 perc alatt elérhető egy gyorstöltővel – ne feledjük, ez itt több száz kilométert jelent.
Töltőpontokat jelez a navi is, amely betervezi az útvonalba a Mercedes Me app adatait, a töltőpontok helyén túl a rendelkezésre állást és az árakat. Természetesen kaphatunk az autóhoz wallboxot is, amely 7,4 kW/órával képes tölteni, pontosan ennyit bír ugyanis a szériatartozék kábel. De a Mercedes végletekig fokozza a praktikumot, még virtuális próbautat is tehetünk, különböző hőmérsékletek mellett, hogy kiderüljön, mire képes az EQC az állandó útvonalainkon.
A hatótávval a valóságos autóba átülve is játszhatunk, szó szerint is: a szokásos sport-comfort-eco szentháromság mellett kalibrálhatunk egyéni beállításokat, és létezik az úgynevezett max range fokozat, amivel már-már képtelenség haladni, cserébe az úti célunk végén bónusz kilométereket kapunk az előre kalkulálthoz képest. A másik véglet a sport fokozat. Számokban: 0-ról 100-ra 5,1 másodperc. Érzésben: rúgunk egyet a pedálon, utána már gyorshajtás.
Bónusz kilométerek, bivalyerős, 2,4 tonnás autó, bőséges hely mindenhol (hátul egy felnőtt is elücsöröghet, a csomagtartó 500 literes), nem véletlenül éreztük magunkat elszabadultan a cockpitben.
Csak amikor spontán felkiáltottam, hogy „Hey Mercedes, play rock n’ roll!”, rövid keresgélés után megszólalt Justin Timberlake.
Később még előkotort majd háromszáz találatot az MBUX, de a lényeg ebből a mozzanatból remekül kiderült: ezzel a Mercedesszel éppúgy dolgozni kell a kapcsolatodon, mint Mercédesszel vagy bárki emberlányával. Egyszerűen az MBUX-rendszer annyira okos, annyiféle variációt kínál, hogy időbe telik, míg a saját igényeinkre hangoljuk. Idővel kiismeri a zenei ízlésünket, ahogy a beszédvezérlő folyamatosan tanulja a tulajdonos kiejtését, például hozzászokik a tájszóláshoz. Vagy a szlenghez. (Az argó nyelvet most hagyjuk.)
Amikor egymással beszélgetve elhangzott a Mercedes szó, az autó belekérdezett: „Miben segíthetek?” De ha a vezető azt mondja, „fázom”, kicsit feljebb tekeri a klímát. Sőt bizonyos mozdulatoknál különbséget tud tenni a vezető és a jobb egyben ülő közt, például mindketten kérhetik a személyes kedvenceiket V betűt formálva az ujjaikból, az autó pedig mást-mást kínál fel kettőjüknek. Már ha eltér az ízlésük.
Ugyanez a műszerfal (kijelző) esetében: személyre szabható, variálható. Tehát az okosság itt nemcsak üres szólam, tényleg nagyon sokat tud, így számolhatunk egy ismerkedési időszakkal, mielőtt végleg összebarátkoznánk.
Másfelől szikrányi kétség sincs, hogy az EQC-vel eljutunk a barátságig, esetleg a szerelemig, vérmérséklet dolga. Ötvözi a luxusautók és az e-autók erényeit, nem köt kompromisszumot semmiben, ha zöld árammal töltjük, valóban tesz a környezetéért is, és még az okostelójukra reménytelenül rácsavarodó zombikat is kirángatja a zombulásból – próbálják csak ki a kiterjesztett valóságos navit! Az ára 26-29 millió közt mozog, de ebben a kategóriában nehéz elképzelni, mit nyújthat egy másik autó ennyiért, amit a Mercedes–Benz EQC ne tudna.
Ez is érdekelhet:
Egyszerűnek hangzik: egy Mome-hallgató járműdizájner kijutott a Daimler dizájnközpontjába gyakornokként, majd ott maradt, most pedig ott tervez. Hogy ez mennyire nem egyszerű, de hogyan sikerült mégis, arról Filczer Balázs az Alma materében beszélt, és bemutatta legújabb munkáját is.
elektromos autó | fenntarthatóság | mercedes | mercedes eqc | nagy sztori | autóteszt
Liverpool után az otthonodban találkozhat a csúcsteljesítmény és a prémium életmód
A Leica-kamerás csúcstelefon, ami az utazók legújabb kedvence lesz
A frissen őrölt kávé nem csak a ráérős reggelek kiváltsága
Erdőterápia a zuhany alatt, avagy ilyen a stílusos lelassulás a Balatonnál
A formatervezés Oscar-díját nyerte a Lamborghini limitált szériás szuperautója
Kínában az összes Ferrari Luce elkelt nyomban az online bemutató után
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!