Close
Provence csiszolatlan gyémántja újra kész a ragyogásra

Provence csiszolatlan gyémántja újra kész a ragyogásra

Egy darabka Provence. Egy darabka római birodalom. Egy darabka Van Gogh-múzeum. Egy darabka kortárs arthub. Megjártuk Arles-t, elmeséljük, milyen volt.

Arles is az a hely, ahol az ember rájön, hogy a francia sztárcsatárok mellett – Párizs, Marseille, Lyon, Nizza – talán sokkal izgalmasabbak, és legfőképpen sokkal élhetőbbek a cserejátékosok. Franciaország bizonyos szempontból az az ország, ahol az igazi csiszolatlan gyémántok a kispadon ülnek. Persze tudjuk, hogy vannak, tudjuk, hogy jók, de nincsenek reflektorfényben.

Ilyenek a Nantes-ok, Rennes-ek, Vence-ok, Avignon-ok, Aix-en-Provance-ok – és ilyen Arles is.

Arles-ban a kor címszereplője jelen pillanatban mindenképpen Maja Hoffmann, svájci milliárdos és műgyűjtő, aki a város művészeti életébe és építészetébe pumpált eurómillióival szó szerint átalakítja Arles-t. “A város szegény, de itt van nekünk Maja Hoffmann” – mondta nekem a helyi turisztikai intézet vezetője. A 64 éves befektető szerény célja az, hogy Arles a kortárs művészetek fővárosává tegye, és ez alatt nem csak Franciaországot, hanem az egész világot érti. A projekt zászlóshajója a Luma Arles, egy kortárs művészeti hub, amit egy élő építészlegenda, Frank Gehry tervezett, és ha elkészül,

ez lesz Európa Guggenheim múzeuma a négyzeten.

Arles olyan – illetve olyan is –, mintha egy nyílt római birodalmat bemutató múzeumban járnánk. A helyi Amfiteátrum mintha a római Colosseum kistestvére lenne, a Teatrum pedig az a hely, ahol gyakran szabadtéri filmvetítéseket rendeznek. A hatalmas romok között gyakran olyan hollywoodi klasszikusokat vetítenek, mint a Kleopátra, a Spartacus vagy a Ben Hur, szóval a szellemes helyiek próbálják valahogy visszacsempészni a rómaiakat egykori életterükbe.

Ha Arles, akkor nem lehet kihagyni Van Goghot sem. A zseniális holland festő ebben a városban vágta le saját fülét, került hónapokra kórházba, és nem mellékesen itt festette meg karrierjének nem egy kiemelkedően fontos alkotását. 1888–89-ben itt él a városban, 1890-ben pedig a város környékén. 1890 nyarán költözött vissza Párizsba, ahol öngyilkos lett. De vissza Arles-ba! Van Gogh kétszáz képet festett itt, íme, ezekből néhány.

Az éjszakai kávézó című festményén látható kávézó a mai napig működik, turisták hada fotózza a nap huszonnégy órájában, de a helyi turisztikai hivatal nem ajánlja a látogatóknak. Szerintük a hely turistacsapda, talán ezért is van, hogy a város nagyon szeretné megvenni a helyet, hogy egy Van Gogh-hoz méltó intézményt alakítsanak ki a helyén. Az okosak nem mennek be, csak lefényképezik kívülről, vagy csak elrakják a képet a memóriájuk egyik mappájába.

Szintén Maja Hoffmann hozta létre a Vincent Van Gogh Alapítványt, amelynek célja, hogy a holland géniuszhoz köthető, rájuk reflektáló művészek alkotásait mutassa be. Dióhéjban olyan, mint a mi Ludwigunk, csak kicsiben, és erősen Van Goghra koncentrálva. Ottjártunkor egy grúz művész, Niko Pirosmani festményeit állították ki, ezek október 9-ig láthatók.

Jobbra Pirosmani egyik zavarbaejtően zseniális műve

Szintén a Hoffmann-birodalom érdekeltségi körébe tartozik a L’Arlatan, egy új hotel a történelmi belvárosban. A milliárdosnő megbízásából egy mexikói művész, Jorge Pardo alakította ki a belső tereket.

A 17. századi épületbe beköltöző, tavaly októberben megnyitott hotel szerintem még nem indult be igazán, mintha tesztüzemmódban lenne, még be kell épülnie a város szövetébe, de elképesztően néz ki, és biztos vagyok benne, hogy idővel a város, sőt, talán Provence egyik leghíresebb dizájnhoteleként fog ismertté válni.

Balra Maja Hoffmann

Hoffmann vásárolta meg a város egy másik patinás hotelét, a Nord Pinust, ami az egykori Forum Romanum helyén épült meg. A húszas-harmincas évektől kezdve ez volt a leghippebb hely a városban, egy olyan intézmény, ahol a korszak kultfigurái fordultak meg. Ha a bikaviadalokért rajongó Ernest Hemingway a városban járt, itt szállt meg, de aludt a szobáiban Picasso, Cocteau is, illetve neves torreádorok, akik Spanyolországból érkeztek a város arénáiba, megmutatni a tudásukat (a mai napig évi két bikaviadalt rendeznek Arles-ban.)

1924-ben Hemingway barátjával, Fitzgeralddal beautózta a környéket, jártak a közeli St. Rémyben, és megnézték a Baux de Provence-is, egy kiürült sziklavárost tíz kilométernyire Arles-tól.

Ha szeretnénk egy darabka történelemben aludni, akkor a Nord Pinus ideális hely, a város szívében fekszik, az egyik leghangulatosabb terén. Olyan belépni a bejáraton, mintha átsétálnánk egy időkapun, és valahol a harmincas években találnánk magunkat. A falakat egykori bikaviadalok gigantikus rámázott poszterei borítják, a padló fekete-fehér csempéi, a szőnyegek, a szobákban található poharak, tálcák, a bár vörös székei mind zseniálisan idéznek meg egy polgári kort, amelyben a hétköznapok hősei nem celebek, internetmilliárdosok és Youtube-sztárok voltak, hanem írók, művészek és… torreádorok.

Arles kitűnő kiindulópont felfedezni Provence nyugati részét, és a Camargue-ot. Utóbbira érdemes egy-két napot rászánni, mert nem a kisvárosairól szól, mint inkább a sajátos pusztájáról, a flamingókról, sótelepekről, lipicaihoz hasonló lovairól, amiket túrázva, bringán vagy lóháton ajánlott felfedezni.

Balra tipikus camargue-i táj, jobbra a Baux de Provence

St. Rémy, Baux de Provence alig félórányira fekszik, Avignon negyven perc, szóval sok izgalmas célpont található szinte karnyújtásnyira.

Az elmúlt egy-két évben Arles-ban komoly játékosok fordultak meg: a Gucci itt rendezett meg egy gigantikus cruise show-t, a New York Times pedig beválogatta 2019 legfontosabb célpontjai közé. Valami nagyon mozgolódik itt, és nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy lássuk: ha elkészül a Luma Arles, idővel valóra válhat Maja Hoffman álma, és ennek a nagyon szerethető, kedves provence-i városkának a befolyása művészeti téren messze túl fog nyúlni a régió, sőt, még az ország határain is.

(További információk itt.)

Van egy jó hírünk.

Megjelent a Roadster magazin első nyomtatott kiadása, amelyben olyan történeteket gyűjtöttünk össze, amelyek minket is folyamatosan inspirálnak. Szerintünk szép lett, reméljük, neked is tetszeni fog.

Ha velünk tartanál ezen az utazáson, ezen a linken megrendelheted a magazin első számát.

Close