Close
Így hódította meg a világot a “hideg nyalat”, azaz a fagylalt

Így hódította meg a világot a “hideg nyalat”, azaz a fagylalt

A fagylalt az az édesség, ami kiskorunktól fogva egyet jelent a nyárral, a vízparton töltött forró nappalokkal, amikor néhány gombócnyi fagyos, édes nyalat felért egy hűsítő zuhannyal. Talán elsőre meglepően hangzik, de ez a különleges desszert már az ókorban is számos rajongót tudhatott magáénak.

Az az igazi olasz krémes csoda… – elsőre valószínűleg sokunknak ez ugrik be a fagylalt szó hallatán, és éppen ezért az eredetét is ott keresnénk. Pedig a fagylalt elődjének tartott, ízesített jeges falatok és italok már az ókorban is kedvelt hűsítőként szolgáltak – persze csak az úri körökben.

Az ókori kínaiak mellett Nagy Sándor kedvelte a mézzel ízesített hó és jég keverékét, de Salamon király is jeges italokkal hűsítette magát vadászat közben.

A Római Birodalom Néró császára pedig annyira kedvelte a jeges édességet, hogy gyakran futókat küldött a közeli hegyekbe hóért, amit aztán mézzel, rózsavízzel és gyümölcsökkel ízesítve fogyasztott.

Közben teltek az évek és évszázadok, és a 13. században Marco Polonak köszönhetően végre betört a fagylaltláz Európába is: az olasz felfedező ugyanis a távol-keleti utazásaiból egy, leginkább a mai sörbethez hasonlítható jeges édesség receptjével tért haza Velencébe.

Így, még ha a fagylalt nem is Olaszországból ered, az biztos, hogy tőlük terjedt el Európa-szerte: Olaszország a Közel-Kelettel és Ázsiával való kereskedelem központjaként a következő századok során újabb és újabb fagylalt receptekkel ismerkedett meg, és lassan, de biztosan bevette egész Európát.

Franciaországban Medici Katalinnak köszönhetően terjedt el, miután hozzáment a későbbi II. Henrik francia királyhoz, míg állítólag a 17. századi Angliában I. Károly rendszeresen fogyasztotta az akkor még egzotikusnak számító jeges falatokat.

A királyi körökből végül a 17. század második felében kitörve a fagylalt az utca emberét is “megfertőzte”.

Az olasz Francesco Procopio 1686-ban nyitotta meg Párizs első irodalmi kávéházát, a ’Café Procope’-t, ami még egy dologban úttörő volt: itt lehetett először az úri körökön kívül fagylaltot kóstolni – ráadásul a már tejjel és tejszínnel dúsított verziót. És ugyan kezdetben csak citromos ízben volt elérhető, állítólag Voltaire, Rousseau és Diderot is visszatérő kóstolói voltak a hűsítő kísértésnek.

A fagylalt a hűtési nehézségek miatt ekkor még mindig kevés helyen volt elérhető, és ott is elég magas áron – így továbbra is leginkább az elit kiváltsága maradt a fagylaltozás. Az első ipari forradalom végül elhozta a várva várt változást: 1800 körül megjelentek az első jég raktározására alkalmas házak, melyek végre megoldást nyújtottak sok problémára – többek között innentől kezdve nagy mennyiségű jég állt a fagylaltipar rendelkezésére.

Emellett az elektromosság, a csomagoló gépek, a gépesített szállítási megoldások, és az új fagyasztási eljárások is hozzájárultak ahhoz, hogy a fagylalttermelés egy új szintre lépjen: 1846-ban Nancy Johnson feltalálta az első hordozható, tolós hűtőkocsit, 1851-ben pedig Jacob Fussell, egy baltimore-i tejkereskedő elsőként állított elő nagy mennyiségben fagylaltot – ezzel pedig hivatalosan is elindult a fagylalt kereskedelmi előállítása.

Az innovációk sora a 20. században tovább folytatódott: 1904-ben, a St. Louis-i Világkiállításon először jelentek meg az ostyából készült tölcsérek, de az igazán nagy áttörést a folyamatos hűtést biztosító elektromos fagyasztók megjelenése hozta el 1926-ban.

Ez az év egyben a világszintű fagylaltgyártás kezdete is – ami egyúttal az árak esését is eredményezte, így a hideg nyalánkság végre elérhetővé vált szinte mindenki számára.

Amerikában a fagylalt hamar sztár lett, az 1930-as évektől az élelmiszerboltokban is kapható lett, és ezt a népszerűséget még a 2. világháború sem törte meg, sőt!

A katonai csapatok körében előszeretettel osztogatták a közhangulat javítására, a fagylalt pedig ezt a feladatot olyannyira jól teljesítette, hogy 1943-ban az amerikai hadsereg volt a világ legnagyobb fagylaltgyártója.

Európát csak a 2. világháború kezdetével érte el a fagylalt-láz, ami a háború után még tovább fejlődött világszerte: az egyre szélesebb ízválasztékkal együtt megjelentek a mesterséges adalékanyagok, az árak pedig még tovább csökkentek.

A franciákhoz hasonlóan mi is egy szerencsés házasságnak köszönhetjük, hogy a fagylalt a 15. században megjelent hazánkban: először Mátyás király felesége, Aragóniai Beatrix mutatta be a magyar elitnek, de szélesebb körben csak a 16-17. században a török mozgóárusok mézízű sörbetjei terjedtek el, amit aztán a 18. században az olasz bevándorlók által készített fagylalt váltott fel.

Az első igazi fagylaltozóra itthon azonban kicsit többet kellett várni, egészen 1823-ig, ekkor nyílt meg ugyanis Fischer Péter fagylaldája Pest-Buda belvárosában, aminek állítólag Deák Ferenc is visszatérő látogatója volt.

Ezt követően sorra nyitottak a fagylaltozók országszerte, ahol először nem is gombócban, hanem szeletben mérték a “jegeczedett tejhabot”, “fagyost” vagy “hideg nyalatot” – ahogy akkoriban nevezték –, majd az 1900-as években a szeletet felváltotta a gombóc, a tányért pedig a sokáig csak spanyol tekercsként emlegetett tölcsér.

Mára pedig a gasztronómia egyéb területei mellett a fagylaltkészítést is elérte a kézműves forradalom: ennek köszönhetően évről évre egyre nyílnak a budapesti és vidéki fagylaltmanufaktúrák, ahol a kiemelkedő minőség mellett különleges, gyakran fűszerekkel vagy virágokkal megbolondított ízkombinációkkal igyekeznek harcba szállni az igazi fagyi-ínyencek elbűvöléséért folyó harcban.

Ez is érdekelhet:

 

Fotók: Fortepan, Unsplash

Itt a Roadster legújabb, negyedik száma!
Ismét egy magazin azoknak, akik szerint nem arra születtünk, hogy a négy fal között üljünk, akik szerint az élet olyasmi, amit nagykanállal kell fogyasztani és amiből sosem lehet elég. 170 oldalnyi friss, színes és energiával teli kontent felfedezőknek, kalandoroknak, inspirációt keresőknek mindarról, ami miatt érdemes nekivágni a világnak. Ha velünk tartanál ezen az utazáson, ezen a linken megrendelheted a magazint.
Close

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom