Close
Megtervezte az ENSZ New York-i székházát, és égbe emelte a dán dizájnt

Megtervezte az ENSZ New York-i székházát, és égbe emelte a dán dizájnt

A szimplán csak skandinávként emlegetett bútorok az elmúlt években egyszerű formáikkal, letisztult stílusukkal, természetes anyagaikkal alapjaiban formálták át a lakberendezést. Mindebben talán csak az időzítés furcsa, hiszen a stílus gyökerei már lassan évszázadosak.

A sokszor csak a dán dizájn szülőatyjaként emlegetett Finn Juhl nevét a koppenhágai repülőtértől az ENSZ New York-i székházán át számos enteriőr és ennél is több bútor tette halhatatlanná. Finn Juhl munkássága Európától Japánig szerte a világon ismert. Hogy miért épp Japán? Erre is visszatérünk, de előbb megmutatjuk, miért érdemes megjegyeznünk a 20. század egyik legnagyobb dizájnúttörőjének nevét.

Ugyan művészettörténésznek készült, apai nyomásra végül a koppenhágai Royal Academy of Arts építész szakán kötött ki az 1930-as években – éppen akkor, amikor a bútortervezésben is elkezdte megvetni a lábát a modernizmus. Már a tanulmányai alatt komoly lehetőségeket kapott: 1934-ben a neves dán építész, Vilhelm Lauritzen mellett kezdett dolgozni, és rögtön olyan projektekbe csöppent, mint a koppenhágai repülőtér és a dán rádió épületének tervezése.

A munka annyira lekötötte, hogy végül a diplomát sosem szerezte meg. Ennek ellenére kiemelkedő projektek és elismerések kötődnek a nevéhez: 1942-ben az Akadémiai Építészeti Társaság tagjának választották, később pedig az Institute of Design in Chicago vendégprofesszora lett. Az egyik legismertebb munkája az ENSZ New York-i központjában található Gyámsági Tanács termének teljes enteriőrtervezése az 1950-es évek legelején, illetve a saját otthona, ami azóta is a dán dizájn ikonja.

Más modernista úttörőkhöz hasonlóan Juhl is minden munkáját vázlatok rajzolásával kezdte, korábbi minták és előre meghatározott szabályok nélkül, szabadon alkotott. Kortársaival ellentétben azonban ő nem a modernista irányvonalakat követte, sokkal inkább organikus formákra törekedett. A tervezés során mindig az emberi test arányait vette alapul, praktikus konstrukciók helyett minden bútorra úgy tekintett, mint egy szoborra, ami a negyvenes-ötvenes években teljesen újszerű megközelítés volt. Ennek a konvenciókkal szakító, a művészetből ihletet merítő szemléletnek köszönhetően Juhl merész, az egyes elemeket észrevétlenül egymásba olvasztó modern bútorai a mai napig a skandináv dizájn élvonalát jelentik, az egyedi darabok ára ezer euró környékén indul, a komolyabb komódok és ülőbútorok sokszor több tízezer euróért kelnek el.

“A művészet mindig is a fő inspirációs forrásom volt. Elbűvölnek a formák, melyek szembeszállnak a gravitációval és vizuális könnyedséget árasztanak.”

Finn Juhl stílusa messziről felismerhető. A finom vonalak, a természetes anyagok és a praktikum vezérelte bútorok között számos ikonikus modell született – többek között az Poet kanapé és a Chieftan szék:

Poet kanapé – 1941

A legendás Poet kanapé először 1941-ben a Koppenhágai Bútorgyártók Egyesületének Kiállításán mutatkozott be. A korábbi Pelican szék továbbfejlesztéseként született kétszemélyes modellt Juhl szokatlanul vékony párnázattal készítette el, mellyel elsősorban a kisebb lakások tulajdonosainak szeretett volna egy funkcionális és kényelmes ülőbútor-alternatívát nyújtani. A Poet név sokkal később, 1959-ben ragadt rá a modellre, amikor egy híres dán karikaturista a kanapé tökéletes mását egy olyan helyként ábrázolta, ahová egy fiatal költő visszavonul, hogy megfejtse az élet értelmét.

Chieftain szék – 1949

A Chieftain szék egyike Juhl igazi mestermunkáinak: 1949-es bemutatása egyben a dán bútortervezés megújulásának időpontja is, mely anyaghasználatát, formavilágát és konstrukcióját tekintve is szakít a tradicionális dán bútortervezéssel és a szigorú funkcionalizmussal. A modell jelentőségét az is igazolja, hogy 2012-ben Dán Design Díjjal tüntették ki.

„Ma a Chieftain szék inspirációként szolgál a bútortervezők új generációja számára, bizonyítékként állva előttük, hogy a minőségre, egyetemességre és a tradíciókkal való szakításra való törekvéssel dizájnerként is utat törhetnek a változás felé” – indokolta a zsűri.

A legenda tovább él

Finn Juhl munkássága a dán Onecollection részeként működő House of Finn Juhlnak köszönhetően ma is tovább él:

számunkra bemerészkedni Finn Juh dizájnvilágába örömteli utazás, ami állandó meglepetésekkel kecsegtet a forma, esztétika és az egyedi dizájn terén.

Egyben ők rendelkeznek a bútorok újragyártásának kizárólagos jogával is, ami a tervező elképzelései alapján, a legmagasabb minőségben valósul meg.

“Amikor újraalkotjuk Finn Juhl egy-egy bútorát, mindig megpróbáljuk kitalálni, mik voltak az eredeti elképzelései. Tanulmányozzuk a rajzokat, és összehasonlítjuk őket az eredeti, Finn Juhl korában készült bútorrészletekkel. Tudjuk, hogy Finn Juhl organikus megközelítése gyakran ütközött az asztalosok elképzeléseivel.”

A dizájnernek Európán kívül is bőven akadnak rajongói – a japánoknak például olyannyira gyenge pontja Juhl munkássága, hogy Gifu városában megépítették a dizájner otthonának tökéletes mását, a Hokkaidón élő Oda Noricsugu professzor pedig a világ talán legnagyobb Finn Juhl-magángyűjteményt tudhatja magáénak.

A rajongásban pedig nincs megállás: Hakuba városában nem rég megnyílt az első Finn Juhl dizájnhotel, melyben a dán enteriőr, az organikus helyi termékek, és a vad japán természet keveredik. A kizárólag Juhl-bútorokkal felszerelt hotel hat szobájának mindegyike a mester egyik ikonikus munkájáról kapta a nevét, a székek, asztalok, tálalók és szekrények mellett pedig a falakat szintén az ő rajzai és vázlatai egészítik ki.

Az az érzésünk, hogy Juhl bútorai tökéletesen mutatják meg, mit is jelent az időtálló dizájn.

Ez is érdekelhet:

dán | finn juhl | lakberendezés | nagy sztori | kanapé

FOLYTASD EZZEL

Gigantikus higanycsepp-szobor előtt szelfiznek a New York-iak

Eladóvá vált a világ egyik leghíresebb írójának pazar rezidenciája

Rendeld meg a Roadster magazin 10. számát!

Izgalmas, színes és gazdag. Ha három szóval kellene jellemeznünk legújabb, jubileumi kiadásunkat, akkor ezeket a szavakat választanánk. Miért mondjuk ezt? Mert megjártuk Kappadókiát, Valenciát és Kelet-Tirolt. Találkoztunk a háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áronnal, a világ egyik legérdekesebb újságírójával, Malcolm Gladwell-lel, a provokatív, magyar származású fotóssal, Pol Kuruczzal, plusz összehoztunk az eddigi legvidámabb borítónkat, amivel Budapestet ünnepeljük. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.

Megnézem, mert érdekel!
Instagram