A kőolaj része a mindennapjainknak, számtalan tárgyunkban jelen van, mégis láthatatlan marad. Erre a paradoxonra épít Szaúd-Arábia legújabb, rendkívül merész kulturális beruházása, a rijádi Black Gold Museum, egy, a Zaha Hadid Architects által tervezett épületben.
A szaúdi Kulturális Minisztérium és a helyi múzeumi bizottság nem egy száraz iparági vagy olajtörténeti kiállítást hozott létre, hanem egy olyan magával ragadó narratívát, amely a művészet, a dizájn és a technológia segítségével meséli el az emberiség és az olaj ellentmondásos „szerelmi drámáját”.
A tárlat négy tematikus fejezetre – találkozás, álmok, kétségek és víziók – épül, így a látogató időutazást tehet a kezdeti reményektől a terjeszkedésen és a függőségen át egészen a jövőbeli, fenntartható víziókig.
A múzeum koncepciója mellett az építészeti háttere is izgalmas: a szaúdi főváros ikonikus, Zaha Hadid Architects-féle KAPSARC campusán kapott helyet; az eredetileg kutatókönyvtárként funkcionáló épületet a DaeWha Kang Studio formálta át egy monumentális, 6800 négyzetméteres kortárs múzeumi környezetté:
a látogatóknak folyékony áramlás biztosított a négyszintes téren át.
A hatéves, feszített tempójú nemzetközi munka eredményeként az épület belső magja tökéletes szimbiózisba lépett a kiállítás anyagával, ahol a monumentális terek maguk is a történetmesélés részeivé válnak.
Christian Janicot kurátor a világ legjelentősebb kortárs alkotóit hívta segítségül, hogy láthatóvá tegyék az olaj civilizációs hatásait: „Hogyan maradhat ennyire észrevétlen egy, a civilizációnknak létfontosságú anyag? Vajon a művészek tudatában vannak ennek? Festők, szobrászok, fotósok, tervezők... vajon felfedezték a nyersanyag iránti függőségünket?”
A Fekete Arany Múzeum tehát nem egy megbízásból, hanem egy elképzelésből született, abból, hogy az olaj jelentős művészeti, kulturális és emberi narratíva tárgyává válhat.
A múzeumban több mint 350 műalkotás kapott helyet a fotográfiától, a szobrászaton és a divaton át a grandiózus installációkig. A nemzetközi szupersztárok – mint Christo, Wim Delvoye, Ugo Rondinone vagy Edward Burtynsky – munkái mellett a legfontosabb progresszív szaúdi művészek, köztük Ahmed Mater és Muhannad Shono alkotásai is helyet kaptak, így biztosítva a nézőpontok és a kulturális érzékenységek sokszínűségét.
A múzeum egyik legnagyobb vonzereje az egyedileg tervezett, nagyszabású digitális installációk jelentik. A La Méduse és a Nokinomo stúdiók munkái messze túlmutatnak a hagyományos, „gombnyomogatós” múzeumi élményen;
egészfalas mozgóképekkel, absztrakt adatvizualizációval és térbeli sound dizájnnal hatnak az érzékekre.
A technológia itt nem öncélú látványelem, hanem érzelmi katalizátor, amely reagál a látogatók jelenlétére és mozgására, fizikai és intellektuális szinten is tudatosítva bennünk a nyersanyaghoz fűződő viszonyunkat.
A projekt mögött álló nemzetközi dizájner-elit korábban klasszikus képzőművészeti múzeumokban és luxusházakban egyaránt szerzett tapasztalatokat. A kiállítótér dramaturgiáját jegyző Agence NC (Nathalie Crinière) – aki korábban a Musée Carnavalet vagy a La Galerie Dior tárlatát is tervezte – gondosan megkomponált térsoraiban
a látogató a sötét, sűrű, nehéz ásványi atmoszférákból fokozatosan halad a fényesebb, légiesebb, futurisztikusabb terek felé.
Ezt a finom átmenetet támogatja a kanadai Lightemotion intelligens fénykoncepciója is, amely finoman vezeti a szemet, és hagyja érvényesülni a textúrákat.
A Black Gold Museum újabb példa a globális trendre, ahol a kulturális intézmények végleg szakítanak a statikus információátadással, hogy helyette egy high-tech, érzékekre ható, elgondolkodtató utazásra invitáljanak.
Rijád és Dzsidda
Legutóbb Szaúd-Arábiáról egy extravagáns új metróállomással kapcsolatban írtunk, amit a világhírű Snøhetta iroda tervezett, de nem olyan régen magunk is jártunk ott, igaz nem Rijádban, hanem az ország nyugati partján lévő Dzsiddában.
(Forrás: La Méduse, fotók: La Méduse, Black Gold Museum, Nokimono, DaeWha_Kang_Design)
múzeum | DaeWha Kang Studio | christo | szaud-arábia | nagy sztori | kőolaj
Liverpool után az otthonodban találkozhat a csúcsteljesítmény és a prémium életmód
A Leica-kamerás csúcstelefon, ami az utazók legújabb kedvence lesz
A frissen őrölt kávé nem csak a ráérős reggelek kiváltsága
Erdőterápia a zuhany alatt, avagy ilyen a stílusos lelassulás a Balatonnál
Új magyar dizájnkezdeményezés bukkant fel a térképen
Hurrikánbiztos acélfátyol borítja Miami új landmark épületét
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!