Jellemzően a 19. századra tesszük a modern művészet kezdeteit, de a Joseph Wright festményeiből rendezett londoni kiállítás árnyalja ezt a képet. Egy bizonyos festményt meggyőzően neveznek a modern előfutárának a kurátorok.
A „modern művészet” kezdeteit a művészettörténészek és kritikusok zömmel hagyományosan a 19. századra datálják, olyan alkotásokat említve mérföldkőként, mint Édouard Manet Reggeli a szabadban (1863) című képe, J.M.W. Turner festményei vagy Francisco Goya munkái, akit gyakran neveznek „az utolsó régi mesternek és az első modern művésznek”.
A londoni National Gallery új, május 10-ig látogatható kiállítása azonban egy másik jelöltet állít a reflektorfénybe: Joseph Wright of Derby 1768-as, Kísérlet madárral légszivattyúban (An Experiment on a Bird in the Air Pump) című festményét, amely közel egy évszázaddal megelőzi a fenti alkotásokat – írja a BBC összefoglalója.
A festmény drámája
Joseph Wright képe nem vallási jelenetet vagy történelmi eseményt ábrázol, hanem egy tudományos kísérletet. A középpontban egy üvegbúra áll, amelyből éppen kiszivattyúzzák az oxigént, benne pedig egy fehér kakadu küzd az életéért. A jelenetet drámai fény-árnyék hatás (chiaroscuro) uralja, ahol a sötétségből előbukkanó nézők arca tükrözi az érzelmeket.
A nézők reakciói vegyesek, ami a modernitás egyik jele:
- Egy fiatal pár a bal oldalon jobban törődik egymással, mint a kísérlettel.
- Két kislány elborzadva figyeli az állatkínzást.
- A férfiak többsége hűvös érdeklődéssel figyeli az eseményeket.
- A tudós pedig a szelep felett tartja a kezét, mintha az élet és halál ura lenne, és közvetlenül a nézőre tekint.
Az elemzés három fő érvet sorakoztat fel amellett, hogy miért tekinthető Wright képe a modern művészet előfutárának.
1. A régi és az új keverése
Charles Baudelaire francia költő a 19. században úgy definiálta a modernitást, mint a változékony modern világ ötvözetét a múlt örökérvényű művészetével. Wright pontosan ezt tette – majdnem száz évvel korábban. A vallási csodákat ábrázoló képek (például Caravaggio munkáinak) vizuális nyelvezetét és drámai megvilágítását vette alapul, de szakrális téma helyett egy tudományos kísérletet helyezett a középpontba. Ezzel a tudományt a vallással egyenrangú, „csodálatra méltó” szintre emelte.
2. A modern élet ábrázolása
A 18. századi Angliában a művészet és a tudomány nem vált el élesen egymástól. Wright az ipari forradalom központjából, a Midlandsből származott, a korszak nagy újítói közül néhányat személyesen is ismert (például a Birminghami Holdtudományi Társaság tagjait, és Richard Arkwrightot, az ipari forradalom legkiemelkedőbb vállalkozóját). Festménye a tudás demokratizálását és az információ terjedését ünnepli, ami a felvilágosodás egyik központi gondolata volt. Azzal, hogy a tudományos fejlődést tette meg témájának, a társadalom modernizációjára reagált, amit később Turner is tett gőzmozdonyt ábrázoló képeivel.
3. Kétely és szkepticizmus
Christine Riding, a kiállítása kurátora szerint a legfontosabb modern vonás a képen a morális bizonytalanság. A festmény nem közöl egyértelmű erkölcsi tanulságot. A tudós kinyújtott keze és tekintete kérdést intéz a nézőhöz: meddig mehetünk el a tudás nevében? Ez a dilemma – hogy a tudományos haladás jóra és rosszra is használható – ma is húsbavágóan aktuális. Ez a fajta sötét szkepticizmus és az emberi természet árnyoldalának bemutatása később Goya művészetében teljesedik ki (pl. A háború borzalmai című sorozatában), de Wrightnál már évtizedekkel korábban megjelenik.
A fordulópont
Az elemzés tartózkodik a radikális kijelentésektől, ám annyit így is határozottan állít, hogy „bár technikáját tekintve Wright még a 17. századi realizmushoz kötődik (ellentétben például az impresszionisták absztraktabb ecsetkezelésével), szellemisége ízig-vérig modern.”
Nem pusztán dokumentál, hanem kérdez, kételkedik, és a kortárs valóságot helyezi a művészet középpontjába.
Óvatos, kiegyensúlyozott a végkövetkeztetés is. Joseph Wright talán nem volt „telivér” modern művész, de mindenképpen a hagyomány és az újítás határán állt. Műve egyfajta fordulópont: éppen a művészet átalakulásának küszöbén áll, amikor az a hagyomány hordozójából a sokkoló újdonságok színterévé válik.
(Forrás: BBC, nyitókép: A londoni National Gallery, fotó: GettyImages)
művészet | festmény | festészet | london | Kísérlet egy madárral a légszivattyúban | National Gallery
Liverpool után az otthonodban találkozhat a csúcsteljesítmény és a prémium életmód
A Leica-kamerás csúcstelefon, ami az utazók legújabb kedvence lesz
A frissen őrölt kávé nem csak a ráérős reggelek kiváltsága
Erdőterápia a zuhany alatt, avagy ilyen a stílusos lelassulás a Balatonnál
Elhunyt a rocklegenda, Bonnie Tyler
A legjobb programok azoknak, akik nem a hűvös szoba kanapéján töltenék július első napjait
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!