Close
Ilyen az, ha a kreatív energiák és a magas szintű szakmaiság találkoznak – Grumpy Budapest

Ilyen az, ha a kreatív energiák és a magas szintű szakmaiság találkoznak – Grumpy Budapest

Nincs az az álmos hétfő, amikor végigsétálva valamelyik VII. kerületi utcán, ne futnánk bele legalább egy újabb vedéglátóhelybe. Jellemzően kocsmákról beszélünk, tehát üdítő, ha nem újabb vissza nem térő Jäger-akció a kirakat dekorja. A Klauzál utcába egy, gyakorlatilag definiálhatatlan kis találkozóhely költözött: a Grumpy etet, itat, marasztal, szívet melenget. Úgy érzed, bejelölnéd Facebookon ismerősnek, amikor ráeszmélsz, hoppá, ez mégis csak egy hely, nyitvatartással. 

Ispán Sziszi neve nem ismeretlen azok számára, akik élik a budapesti éttermes világot. Az ő neve azonban szorosan összenőtt a Liszt Ferenc téri Menza étteremmel, ahol azért is felelt, hogy olyan rugalmasan és flottul menjen minden, ahogy mindig is ment a folyamatosan telt házzal robogó étteremben. Egy korszak azonban lezárult, a hihetetlen vendéglátós tapasztalattal és a szakma szeretetével jócskán felvértezett Sziszi idén nyáron úgy döntött, itt az ideje, hogy saját vállalkozásba kezdjen, ahol szinte mindenért ő a felelős, és ahol olyat és úgy ad, ahogy csak szeretné. Hogy ez egy kis kávézó, étterem, vagy inkább iszoda lesz, még nem is körvonalazódott.

Nem telt el sok idő és sok tervezgetés: máris megvolt a kiadó hely a Klauzál utcában, amire persze teljeskörű felújítás és redizájn várt.

A helyett, hogy egy egyszerű, ma divatos nordic enteriőrrel álltak volna elő, esetleg shabby chic, vagy indusztriál teret hoztak volna létre, valami olyat csináltak, amitől a hely már nyitás pillanatában otthonos és egyedi lett.

Az enteriőr kialakítását Perger Zsófi, a Redheads márka kreatív grafikusa vette a kezébe, és próbálta az adottságokat kihasználni. Ilyen volt például az igencsak retrónak tűnő lépcsőkorlát meghagyása is, de a két klasszikus csillár installálása is remek ötlet. Sokat segítenek az otthonossá tételen az egész falat betöltő rajzok is. Nem kellett messzire menni grafikusért, Zsófi és Biacsics Renáta “Renya” fogtak hozzá a meglehetősen egyedi világ megfestéséhez. Megmosolyogtató szövegek (Renya), kedves karakterek és lusta macskák (Zsófi) figyelnek a falról.

Pult jóformán nincs is, csak egy söntés-szerű: polcon sorakoznak a jobbnál jobb italok, egy szép kávégép uralja ezt a részt, ott várakoznak a sütemények, falatkák is. Egy sütő választja el a konyhát a söntéstől és a vendégtértől. Mondják, hogy a legjobb bulik mindig a konyhában vannak… nos ez a Grumpyban duplán értelmet nyer, tekintve, hogy Sziszi ott sertepeltél és készíti a rövid, ám annál velősebb étlap tételeit, vagy éppen azt, amihez kedve támad. Egy galériával is megtoldották a nagy belmagasságú helyiséget, ott bőven van hely, és elférnek a Redheads-holmik is.

És mégis mit adnak a Grumpyban? Reggelit, brunchot, szendvicseket, tapasokat, salátákat, pár házias főételt és sütiket. Hogy mikor adják? Reggeltől estig. Az a helyzet, hogy éppen azért találtuk izgalmasnak a helyet, mert nem akarja magát sehova kategorizálni. Nem reggeliző, de nem is ebédmenüs hely, bőven több egy kávézónál, és akár az esti koccintást is megejthetjük itt. Proseccóval, gin tonikkal, Tubival, ahogy jól esik. Brasserie? Lehet!

Van benne valami amszterdami báj, berlini pezsgés, párizsi könnyedség.

Eredeti és marasztaló, ami lássuk be, az elég nagy vendéglátós zajban ritkábban fedezhető fel.

A házias lasagne (tesztelve, az utolsó falatig) mellett bomba tabbouleh, egybesült röszti, házi kacsa rilette is készül, de ha úgy alakul, soron kívül lefőznek egy boeuf bourguignon-t is. Lesz belőle kb. tíz-tizenkét adag, a vendégek pedig helyben tudják majd meg, hogy a kedves burgundi marharagu is gőzölöghet előttük. De még az is előfordulhat, hogy valaki odakintről tétovázva figyeli a benti zsongást, nem tudja, hogy csak teázna egyet, jólesne már egy pikoló sör, vagy néhány falat… Sziszi pedig kimegy hozzá beszélgetni kicsit, ha éppen van ideje, aztán a tányér felett folytathatják. Vagy éppen a konyhában állva, amíg készül a kiválasztott étel.

Tetszik ez az egész: hogy semmi sincs élére vasalva, hogy van egy hely, ahová még egyedül érkezve sem lesz magányos érzetünk, és az is, hogy annyira kozmopolita.

Több ilyen Grumpy kéne Budapestre, és lehet, hogy kevesebb lenne a lógó orr és a borús hangulat!

Ez is érdekelhet:

(Fotók: Grumpy Budapest)

 

ispán szilvia | reggeliző | budapest | redheads | grumpy budapest

FOLYTASD EZZEL

Világvégi éttermek, ahová egyszer be kell térni

Pizzaszakácsként bujkált tizenhat évig az olasz maffia leghírhedtebb tagja

Rendeld meg a Roadster magazin 10. számát!

Izgalmas, színes és gazdag. Ha három szóval kellene jellemeznünk legújabb, jubileumi kiadásunkat, akkor ezeket a szavakat választanánk. Miért mondjuk ezt? Mert megjártuk Kappadókiát, Valenciát és Kelet-Tirolt. Találkoztunk a háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áronnal, a világ egyik legérdekesebb újságírójával, Malcolm Gladwell-lel, a provokatív, magyar származású fotóssal, Pol Kuruczzal, plusz összehoztunk az eddigi legvidámabb borítónkat, amivel Budapestet ünnepeljük. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.

Megnézem, mert érdekel!
Instagram