Építészeti bravúrokkal öltözött új ruhába a múlt ezekben a gyárból lett luxuslakásokban

Beton, tégla, fém és üveg. Óriási ablakok, omladozó falak, és a mögöttük rejlő nem mindennapi történetek. Gyárépületek, melyek ma luxuslakásokként élednek újjá, miközben egyes elemeikben megőrzik a múlt emlékét.

Az Amerikában évtizedek óta hódító loftjelenség az egész világon megvetette a lábát, mi pedig bármit megadnánk, hogy eltölthessünk pár napot az alábbi otthonok valamelyikében.

La Fábrica – Sant just Desvern, Spanyolország

A spanyolországi Sant just Desvern cementgyárával 1973-ban a lehető legjobb dolog történt: rábukkant a spanyol építész, Ricardo Bofill, aki azonnal beleszeretett az akkor még romokban heverő, elhagyatott, 20. század eleji épületegyüttesbe.

Bofill megvette az épületet, és helyi kézművesekkel a betonerődöt élhető épületté alakította, mely magában foglalja az építész otthonát és stúdióját is. Szürrelizmus, brutalizmus és modernizmus keverednek a cementgyár falai között, valami meleg és komfortos eleggyé olvadva össze.

A gyár átalakítása egy szinte soha véget nem érő folyamat, melyet Bofill lassan negyven éve finomítgat – beleértve a kertet is, ahol a fák teljes újraültetése mellett a ház falára kúszó szőlőt is telepítettek, ezzel is ellensúlyozva a rideg beton homlokzatot.

A zölddel körbevett erőd nemcsak az építész otthona, de stúdiójának helyszíne is, melyhez konferencia- és kiállítóterem, archív szoba, saját kert és modellező műhely is tartozik. A ház múltját idéző nyers beton, és a kissé oxidálódott felületek meleg tónusokkal és kortárs elemekkel párosulnak: minden szoba egy önálló műalkotás, ahol a bútorok és kiegészítők a gyár múltjára reflektálnak.

“Olyan érzésem van, mintha egy bekerített területen laknék, egy zárt univerzumban, ami megvéd a külső világtól és a mindennapoktól” – mesélte otthonáról Bofill.

Armadale Residence – Melbourne, Ausztrália

A melbourne-i Armadale Residence-ben nemcsak egy régi gyárépület újjáélesztése volt a cél, hanem egy modern ,és lehetőleg minél inkább öko-szemléletű ház megvalósítása is. Ez a cél a házat övező buja zöld kert mellett a falakon belül is prioritás volt: organikus és alacsony VOC-tartalmú festékek és ragasztók, indirekt világítás, keresztszellőztető rendszer és alacsony hőkibocsátású üveg.

Gyárból családi otthont építeni önmagában sem kis feladat, hát még, ha egy építész a saját családjának otthonát tervezi meg. Az eredeti épület korábban az ausztrál építész, Rob Mills legénylakása volt, majd az egykori kartongyár elérkezett fennállásának egy újabb szakaszához, amikor az építész családi házává kellett alakítani. Személyes projekteknél pedig egy építész dolga még nehezebb:

„Amikor magadnak tervezel, nincs viszonyítási pont... de azt mindenképpen szem előtt tartottam, hogy legyen elég fény, hogy az anyagok kellően hangsúlyosak legyenek az összképben, és mindenekfelett, hogy nem egy legénylakás, hanem egy családi otthon váljon belőle.”

A terek kialakításánál a funkcionalizmus és a lenyűgözés volt a két fő szempont. Így került a földszintre egy különálló, két hálószobás lakás, ami akár bérbeadásra, akár vendégek fogadására is tökéletes, míg a fő lakhelyet a több mint háromméteres belmagassággal rendelkező első emeleten alakították ki.

Nemcsak maga a környezet, de az új alapanyagok játéka is különleges hangulatot kölcsönöz: az indusztriális hangulatot a nyers vakolat adja, a földszinten márvánnyal, a konyhában sárgarézzel keveredve, míg az emeleten – ahová a Rob Mills kézjegyének számító csigalépcső visz fel – különböző hangulatú élettereket találunk.

A gerendaborítású téli szoba melegséget áraszt, míg a hálószobát és a fürdőt a fehér, a márvány és a vörösréz modern fúziója hatja át. Mindezeket pedig gondosan válogatott bútorok és egy robusztus, felújított zongora teszik még egyedibbé.

Fitzroy Loft – Fitzroy, Ausztrália

Régen finomabbnál finomabb csokoládék születtek a falai között, ma ultramodern családi otthon. Minden régi gyárépületnek megvan a maga különös története, amit aztán az építészek és az új lakók írnak tovább – és nem történt ez másképp a korábbi MacRobertson csokoládégyár épületének esetében sem.

Az ausztrál építészcsapat, az Architects EAT megtartotta a gyár eredeti szerkezetét, amiből aztán egy, a privát és a közösségi terek tökéletes kombinációjából álló családi otthont alakítottak ki.

A közösségi terek a földszinten, míg a kisebb, privát helyiségek az első emeleten kaptak helyet – ezek között pedig egy új, de a régi, indusztriális környezetbe tökéletesen illeszkedő egyedi acélhíd szolgál átjáróként.
Az óriási, és elsőre hidegnek tűnő beton- és téglafelületeket egyedi bútorok, hangsúlyos fekete részletek, természetes famennyezet és -padló, az óriási ablakokon beáradó fény, és a fehér felületek teszik otthonossá.

Locsolócsőgyárból modern otthon – Peckham, Anglia

Az angol vidéknek már önmagában megvan a maga romantikája – a kis téglaházak, rendezett kertek között sétálva olyan, mintha egy kosztümös film egyik jelenetében járnánk. Pedig van, amikor ezek a kívülről ugyanolyannak tűnő épületek belül valami teljesen egyedit és kortársat rejtenek, akárcsak a Peckham városában, egy régi locsolócsőgyárból lofttá alakított családi ház.

Az épület az átalakítás során a lehető legmodernebb újításokon esett át, ami a konyhától a közösségi tereken át a hálószóbákig mindenhol visszaköszön. A gyár régi emlékét csupán a meleg, otthonos hangulatot árasztó eredeti mennyezeti fagerendák, na meg a nappalit és a kertet elválasztó, dupla magasságú, üvegezett mennyezet őrzik.

És ugyan a ház múltjáról nagyon keveset tudni, már az sem kevés történelem, hogy túlélt egy második világháborús bombatámadást, majd a locsolócsöveket gyártó W. Greenwood & Sons tulajdonába került, pár elhagyatott év után pedig 2006-ban alakították át korábbi tulajdonosai lakóházzá.

Rengeteg fény, modern enteriőr, kalandos múltat rejtő falak, és a szűkös angol házakat meghazudtoló tágas terek – mindez jelenleg több mint kétmillió fontért vár gazdára.

Ez is érdekelhet:

(Fotók: az építészirodák képei)

rob mills | otthon | ingatlan | fitzroy loft | spanyolország