Aki szerint a reggeli a nap legfontosabb étkezése, az még nem volt bruncholni. Pláne Budapesten, merthogy az utóbbi időben mintha európai brunchfőváros lennénk számtalan opcióval a bőséges reggelire hajazótól az elnyújtott ebéd-jellegű ráérős, kényeztetős vasárnapi ejtőzésig. Megnéztünk három olyan helyet, ahol nemcsak a kínálat, hanem a környezet is fenséges.
Brasserie & Atrium
Talán keveset beszélünk Budapest egyik legtekintélyesebb történelmű szállodájáról, amely még az 1800-as évek végén nyitott Grand Hotel Royalként és hamar a főváros társadalmi elitjének központja, a luxus szimbóluma lett. A századfordulóból velünk maradt békebeli hangulat és elegancia napjainkban is megcsíphető az ikonikus épület több pontján, legyen az a szépséges bálterem, a méretes előcsarnok vagy a Brasserie & Atrium néven ismert impozáns étterem.
Az immáron Corinthia Budapest átriumában berendezett rész vérbeli Instamágnes szpot. Hatalmas belmagasságával, a majd’ mindenhonnan beömlő természetes fénnyel, a magasztos környezettel, valamint az ehhez passzoló kellemes élőzenével egyszerre vigyáz a távoli múlt értékeire és felel meg a mai kívánalmaknak. Utóbbi a welcome pezsgővel induló sunday brunch kínálatáról is maximálisan elmondható.
A bőségest bőven kimerítő választékban főként a magyaros, illetve a nemzetközi konyha legjobbjai tűnnek fel hetente változó összetételben (köztük állandó szekciókkal, ilyen a sajt, a felvágott vagy a hal részleg), melyben a húsmentesen étkezők is találnak alternatívát.
Valamennyi fogás kizárólag frissen készül, az alapanyagok többsége hazai beszállítótól érkezik. Szinte roskadoznak az asztalok mindenféle jóval (fagyipult és csokiszökőkút lök a kúlságfaktoron!), külön tetszetős, hogy például cézár salátát úgy pakolhatjuk össze magunknak, ahogyan szeretnénk, mint ahogyan a tészták közül mondjuk a töltött raviolihoz megadhatjuk, mennyi paradicsomszószt, tejszínes öntetet, cukkinit, hagymát és a többit kérünk, hogy aztán profin összedolgozzák nekünk.
Lehet grilleztetni lazacot és süttetni különféle minőségi húsokat (pro tipp: marhasteak), de kiemelendő még a cukrászdai szintű desszertpult, élén az erdei gyümölcsös, roppanós, édes-savanykás töltetű mousse-bombával, amiért önmagában megéri idejönni. Ár-érték arányban amúgy összességében is.
DNB Budapest
Modern könnyedség. Leginkább ezek a hívószavak a Budapest Marriott Hotel öt évvel ezelőtt újranyitott éttermében az enteriőrt és hangulatot tekintve. A kilátás külön kassza, merthogy a hatalmas panorámaablakok mögött az el-elsuhanó sárga villamos, a Duna-korzó, a várost kettéválasztó folyó és a vár képei is feltűnnek – ennél attraktívabb kombinációt pedig szép feladat lenne összerakni.
A pezsgő hangulatú DNB-ben már ikonikussá vált a sunday brunch fogalma, ami a farm to table koncepciót követő konyha egyik zászlóshajója.
Kicsit amolyan nagymama luxus vasárnapi ebédje-jellegű – mármint abban az értelemben, amikor a nagyi minden, látogatóba érkező unokájának külön megcsinálja a kedvencét.
A nagyon bőséges kínálat többféle ízlésvilágot lefed, vagyis ha klasszikus vasárnapi ebédre vágyunk, a leves, rántott hús, krumpli, uborkasaláta mesternégyest simán összerakhatjuk, ám ha pörkölt, hal, steak vagy (ott jártunkkor éppen) indiai szerepel a kívánságlista élén, abból is szemezgethetünk. A hely egyik erőssége mindenképp ez, a másik pedig, hogy hiába megy teltházzal egy ilyen svédasztalos brunch, egy percig se érezzük a kiszolgálásnál (mert azért kihoznak ezt-azt) hogy ne mi lennénk a legfontosabbak.
Ha ez a pár sor most papíron jelenne meg, szövegkiemelőznénk az előételeket, mert egyrészt a Black Angus marha carpacciótól kezdve a körte chutney-s lágy libamáj pástétomig változatosak és laktatóak, másrészt a tatár olyan krémes, hogy minimum dobogós lenne egy tatárvilágbajnokságon.
A dessztertpult (különálló palacsinta-szekcióval!) ugyancsak színezést kapna, merthogy alternatív finomságokból is lehet válogatni, tehát vegán változatot, vagy hozzáadott cukor nélküli édességet is találni. Kedvencünknek a pisztáciás-málnás piskótatekercset jelöltük, amit részünkről állandó tagságra terjesztenénk fel az amúgy hetente változó brunchétlapra.
Centrál Kávéház
A Centrálhoz alighanem minden budapestinek van kapcsolódási sztorija, emléke, kötődése. Az 1887-ben megnyitott kávéház a főváros legrégebbi vendéglátóhelyeinek egyike. Falai között azt érezni, mintha megállt volna az idő valahol a nagypolgári korszak csúcsán.
A közelmúltban felújított patinás hely ezt a nagykávéházi élményt igyekszik megadni többek között élőzenével (vasárnap délelőttönként ez csellót és zongorát jelent), illetve az irodalmi hagyományokra vigyázva kávékhoz mellékelt kis kártyákkal, melyeken magyar és külföldi zenészek, írók, költők idézetei olvashatók. Ilyen impozáns és történelmi környezetben pedig legszívesebben addig nyújtanánk el a vasárnapi étkezést, amíg csak lehet.
Az itteni brunchban az a jó, hogy történhet reggeli- vagy ebédjelleggel, de követheti is egymást a kettő, azaz jöhet mondjuk egy szarvasgombás Eggs Benedict után egy jó gulyás vagy csirkepaprikás.
A klasszikus tojásos ételek több szempontból is szabadságot élveznek: egyrészt az étlapon szereplők mindegyikével együtt egész nap választhatók, másrészt kérésre bármilyen formában elkészítik a tojást az erre épülő fogásokhoz. A francia kikacsintásokkal döntően magyaros vonalat követő szezonális menüben akadnak állandók (főleg a tojásos szakaszban), és ha már megint tojás: nagyot megy az összes Benedictjük, melyek közül újdonság az egyszerre picit édes és picit sós Benedict croissant, amiben remekül harmonizál ez a két világ.
A lecsós tojásra hajazó, de alkatrészekre bontott variáns mangalica kolbásszal, kápia paprikával, sült hagymával és paradicsom salsával tálalva igen tartalmas, mint ahogyan laktatásból kitűnővel végzett a sajttal és sonkával alaposan megtöltött bundás kenyér is, ami az egyik legcentrálosabb fogás. A másik a konkrétan a hely nevét viselő, aranygaluskára hajazó desszert croissant-nal, fahéjas cukorral, isteni katalán krémmel, külön rácsorgatható málnavelővel.
Igazi wow-pillanat a nagypolgári hangulatot deluxe kiadásban visszaadó Tower szervírozása – az afternoon tea tradícióját őrző kétszemélyes torony párizsi variációjában (van még magyaros, vegán, és Central) megtalálható az elképesztően lágy és intenzív csokikrémmel csurig megtöltött croissant, ami miatt vélhetően törzsvendégek leszünk.
(Fotók: Brasserie & Atrium, Molnár Dani – DNB, Kiss Dorka/Raconteur Agency – Centrál Kávéház)
marriott | ebéd | brasserie and atrium | fejedelmi | kiadós
Jön az a különleges fesztivál, amelyen minden ízében megélheted a Márton-napi hagyományokat
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!
