Hollandiában elég komolyan készülnek a klímaváltozásra, ami elsősorban az emelkedő tengerszint miatt teljesen indokolt. Olyannyira, hogy minisztériumi felkérésre több építész/tájépítész iroda elkészítette a Nederland 2100 tanulmányt a várható legszélsőségesebb forgatókönyvekkel. Az egyik tanulmányt szerző világhírű építésziroda, az MVRDV pedig levonta a tanulságot: „Rengeteg mindent megtehetünk, egy dolgot kivéve, hogy ugyanúgy építkezzünk tovább, ahogy eddig.”
Hollandiában mindig is foglalkoztak valószínűtlen dolgokkal. Az ország mai területének nagy része egykor mocsaras lápvidék vagy egyenesen tenger volt, de az évszázadokon át tartó művelés, és a páratlan mérnöki tudás ezt a barátságtalan környezetet lassanként Európa egyik legsűrűbben lakott országává változtatta, valamint a világ egyik legnagyobb gazdaságává és a világ második legnagyobb mezőgazdasági exportőrévé, amit e tekintetben csak a nála több mint kétszázszor nagyobb területű Egyesült Államok előz meg.
De mi történik, ha a természet meghódításához hozzáedződött holland társadalom olyan elkerülhetetlen kihívásokkal szembesül, mint az éghajlatváltozás vagy a népességrobbanás? Vajon a 21. század Hollandia végét jelenti majd? Vagy új, még radikálisabb megoldásokat találnak még az elképzelhető legszélsőségesebb forgatókönyvekre is?
Többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkozik egy friss kiadvány, a WHAT-IF: Nederland 2100, amelyben egy-egy építésziroda (MVRDV), urbanisztikai tervező (IMOSS) és tájépítészeti stúdió (Feddes/Olthof) vizsgálta azokat a súlyos döntéseket, amelyekkel az országnak a következő évtizedekben szembe kell néznie.
Hogyan élhet együtt a természettel Hollandia, hogyan biztosíthat lakhatást és magas életminőséget, hogyan védheti meg kulturális örökségét, és hogyan igazíthatja gazdaságát egy új normához – mindezekre a kérdésekre kerestek válaszokat a tanulmányok szerzői.
A kutatások – amelyeket a Platform Ontwerp NL adott ki a holland Belügyminisztérium és a Királyságügyi Minisztérium (BZK) Szép Hollandia programjával együttműködésben – célja a nagyközönség számára is elképzelhetővé tenni a jövőt, és felvázolni a megálmodott jövő eléréséhez szükséges lépcsőfokokat.
Nemcsak egy gondolatkísérletről van szó tehát: a WHAT-IF: Nederland 2100 valós és komoly következményekkel járó társadalmi vitához és poltikai döntésekhez jelent alapanyagot.
Hollandia sajátos kontextusán túl a tanulmány világszerte több mint 900 millió ember számára fontos, akik az éghajlatváltozás által veszélyeztetett, alacsonyan fekvő part menti területeken élnek.
(A különös holland diplomáciai eszközről, a gátak és különböző védelmi rendszerek terén felhalmozott speciális tudásról itt írtunk bővebben.)
Az MVRDV stúdió kidolgozott egy ún. döntési mátrixot, a jövőbeli lehetséges forgatókönyvek egyfajta „keverőpultját”. Csúsztatható skálát rendeltek a különböző területrendezési megfontolásokhoz, többek közt a globális felmelegedés súlyosságától és a népességnövekedés gyorsaságától függően.
Hozzáigazítható a modell (és az általa kínált megoldások) a tengerszint emelkedésének üteméhez, és figyelembe veszi a lakhatás, a természet, a mezőgazdaság, az ipar, az infrastruktúra és más funkciók elosztásának módjait. Ez a döntési mátrix segít koherens történeteket kialakítani a jövőbeli forgatókönyvekhez, és háttérmagyarázatot ad az egyes elképzelésekhez.
Mindhárom stúdió szélsőséges forgatókönyvet vizsgált: a globális felmelegedésnél és a népességnövekedésnél is az előre jelzett maximummal számoltak. E szcenárió új megközelítést követel a vízzel való küzdelemben is, azaz
úgy számoltak, hogy a holland társadalom a jövőben nem küzd tovább a behatoló tengerrel.
Többé nem a tájat igazítják az emberek életmódjához, hanem az életmódot a tájhoz. Drámai változás a narratívában, viszont a segítségével a stúdió bemutathatja, hogy még a legnehezebb körülményekkel is meg lehet birkózni, ha időben hoznak meg bátor döntéseket.
Az extrém tengerszint-emelkedés és a vízhez való új hozzáállás eredményeképp Hollandia alacsonyan fekvő nyugati részei – ahol ma az ország lakosságának többsége él, és ahol a legnagyobb városok állnak – többé nem lennének védve a tengertől.
Hollandia elkerülhetetlenül kettészakadna: nyugaton „vízzel körbevett városokra”, keleten magasabban fekvő és szárazabb „homokvárosokra”.
Hollandia 2100-ban – a gyárthatóságtól a maximális alkalmazkodóképességig:
Erre a hidrológiai megosztottságra tekintettel az MVRDV létrehozott két egymást kiegészítő kombinációt a döntési mátrixon belül. A keleti „homokvárosok” hipersűrűvé válnak, minden típusú földhasználat rendkívül intenzív lesz. Szemben a mostani helyzettel a keleti városokba tevődik át a népességnövekedés a gazdasági tevékenység. Maximális sűrűségű lakóterületek, vertikális farmokba átalakított mezőgazdaság, pufferzónaként működő zöld övezetek a városok körül az esővíz gyűjtéséhez és a bioalapú anyagok előállításához – a lakosok pedig a tetőkön találnak használható zöldterületet.
„Homokvárosok” ma és 2100-ban:
Közben a vízzel körülvett nyugati városok teljesen más útra térnek, miután kénytelenek behódolni az áradások új valóságának. A fontos műemléképületek védelme érdekében az Amszterdamhoz hasonló városok történelmi központjait hatalmas, magasított gátakkal vehetik körül.
Az évszázadok óta a tengerszint alatt fennmaradó épületek így továbbra is védve maradnának – de nem tűnik reálisnak mindent megmenteni ilyen módon.
Az óriásgátakon túl, a háború utáni időszakban kialakult városrészeknek a vízzel harmóniában kell új életet kezdeniük. A földszinteket kiürítik, az elárasztott lakrészeket új szintek ráépítésével pótolják, míg az új „földszinteket” sétányok hálózatával kötik össze. E városrészeken túl, a hagyományos mezőgazdaság és ipar helyett a bioalapú anyagok előállítása lesz a domináns földhasználat. Csónakokkal és hasonló kisebb vízjárművekkel közlekednek majd elsősorban, míg az óriásgátakba építve hipermodern városok közötti közlekedés működtethető. Összességében a vízzel körülvett városok lehetnek az ellenállóképesség és alkalmazkodóképesség úttörői.
„Vízzel körülvett városok” ma és 2100-ban:
„Ezzel a tanulmányunkkal egy víziót szeretnénk kommunikálni mindarról, ami lehetséges – fogalmazott Winy Maas, az MVRDV alapító partnere. – Talán nehéz itt és most elképzelni, de élhetünk egy elárasztott tájban is, ha kell. Építhetünk farmokat toronyházakban, ha akarjuk. Enschede-et Hollandia legnépesebb városává tehetjük, ha akarjuk.
Amit nem tehetünk, az az, hogy fenntartjuk a status quót, és úgy építkezünk tovább, hogy közben tudjuk, hogy ez nem fenntartható, nem ellenálló és nem rugalmas egy nagyrészt a tengerszint alatt lévő országban.
Most teljesen át kell kapcsolnunk, amikor arról gondolkozunk, hogy mi tűnik normálisnak és ésszerűnek, és mi ostobaságnak és tarthatatlannak.”
WHAT-IF: Nederland 2100
Helyszín: Hollandia
Projekt év: 2023-2024
Megrendelő: Platform Ontwerp NL
A tanulmányok szerzői: MVRDV, IMOSS, Feddes/Olthof
(Forrás: MVRDV, felelős tervezők: Winy Maas, Jacob van Rijs, Nathalie de Vries)
hollandia | mvrdv | jövő | nagy sztori | nederland 2100
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Jön az a különleges fesztivál, amelyen minden ízében megélheted a Márton-napi hagyományokat
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!
