Nem a légkondi a hibás.
Egy amerikai szakember magyarázza el, hogy nem feltétlenül az alacsony hőmérséklet ilyenkor a fő bűnös, hanem a légáramlás, a nyomáskülönbségek és az épületek működéséből fakadó sajátos környezet.
Ken Warren, a Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér gépészmérnöke és a létesítményekért, valamint infrastruktúráért felelős igazgatóhelyettese azt mondja, hogy a repülőtéri komfort biztosítása nem olyan egyszerű feladat, mint egy otthoni termosztát feltekerése vagy lejjebb csavarása.
„Egy repülőtér fűtés-, szellőzés- és légkondicionáló (HVAC) mérnökének lenni megköveteli, hogy megértsd a vizsgált tér típusát, azokat a helyzeteket, amelyekben HVAC-technikákat kell alkalmaznod ahhoz, hogy a legjobb levegőminőséget és a legjobb szolgáltatást nyújtsd az utasok és az ott dolgozók számára” – állítja.
A kérdés tehát nem pusztán annyi, hány fokra állítják a légkondit. A repülőterek működését szigorú szakmai szabványok irányítják, és az egyik meghatározó szervezet ezen a területen az ASHRAE, amely a repülőtéri HVAC-rendszerek tervezésénél 70 és 75 Fahrenheit-fok közötti tartományt tart ideálisnak. Ez átszámolva nagyjából 21 és 24 Celsius-fokot jelent. Warren szerint a gyakorlatban inkább a 21-22 Celsius-fokos tartomány lenne az optimális egész évben, de ezt nem mindig lehet pontosan tartani az energiaszabványok és más üzemeltetési korlátok miatt.
Ez alapján önmagában a hőmérséklet aligha magyarázza meg, miért érezzük gyakran kifejezetten hűvösnek a repülőtereket.
A szakember szerint a hőkomfort ennél sokkal összetettebb, mert nemcsak a levegő hőmérséklete számít, hanem a sugárzási hőmérséklet, a páratartalom, a légmozgás, sőt még az is, hogy ki milyen ruhát visel, és hogyan reagál a szervezete az adott környezetre.
Warren szerint a repülőteret úgy érdemes elképzelni, mint egy óriási, felfújt lufit. Ahhoz, hogy a beltéri levegő minősége megfelelő maradjon, a rendszernek folyamatosan enyhe kifelé irányuló légmozgást kell fenntartania. Erre azért van szükség, hogy a guruló vagy alapjáraton működő repülőgépek, illetve a járművek kipufogógázai ne jussanak be az épületbe. A sok bejárat és átjáró miatt ez egy különösen összetett feladat.
Ez az úgynevezett pozitív nyomás ugyan kulcsfontosságú a tisztább belső levegő fenntartásához, de egyben azzal is jár, hogy a terminál különböző pontjain érezhető légáramlások és kisebb egyensúlytalanságok alakulnak ki. Vagyis, amit sokan túlzott hűtésnek gondolnak, az valójában gyakran huzat vagy állandó légmozgás. A szakember szerint a repülőterek „hűvösségével” kapcsolatos panaszok mögött nagy eséllyel nem a termosztát állása áll, hanem az eltérő terek, a nyomáskülönbségek és a légáramlás együttes hatása.
magyarázat | repülés | hideg | hőmérséklet | hűvösebb | repülőtér
A szemüveg, amiben önmagad lehetsz
Sportfotózás mobillal? Ezzel a Leica-kamerás Xiaomi-telefonnal bámulatos képeket lehet lőni
Elfeledett olasz szigetek, ahol nincs tömeg, csak vulkánok, színes kikötők és kristálytiszta tenger
2180 kilométer bringával: elképesztő új kerékpáros útvonal nyílt Spanyolországban
5 dolog, amit nagyon szeretnének a légiutas-kísérők, hogy bárcsak minden utas tudna
Ez a 10 úti cél most a Z generáció kedvence
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!