Szauer Judit, a Gasztrotérkép ötletgazdája, a térség kulináris kalandora és igazi étvágygerjesztője meséli el, hogy jutottunk idáig, és merre tartunk.
A balatoni véleményvezér
Szauer Judit az elmúlt tíz évben gasztronómiával, annak is elsősorban a kommunikációjával foglalkozott. Eleinte az új generáció izgalmas budapesti ötletei és vállalkozásai kapcsán csöppent bele – Babel, Baldaszti-helyek, Kiosk –, az elmúlt öt évben pedig már elsősorban a Balaton eseményeivel teltek-múltak a napjai. Idén ötödik alkalommal jelent meg a balatoni vendéglátás iránytűje, a Balatoni Gasztrotérkép, ennek kapcsán ültünk le sztorizni Judittal, aki már sokkal régebb óta, nagyjából két évtizede figyeli a magyar tenger rezdüléseit.
"A főiskolán kommunikációt tanultam, újságírónak készültem, mindig szerettem tervezni, szervezni, emberekkel foglalkozni, és amikor elkezdtem a gasztronómia világába jobban beleásni magam, még nem tudtam, hova fejlődhet ki ez az egész, csak azt láttam magam körül, hogy Budapesten elkezdett elképesztő tempóban fejlődni ez a terület. Jókor, jó helyen csöppentem bele valami újba, amit korábban is szerettem, és ez kapcsolódott össze később egy másik szerelemmel, a Balatonnal."
Budapestről jöttem, elmondom, mi a jó a Balatonnál
"Budapesten születtem, gyerekkoromban a déli parton üdültünk a családdal, barátokkal, nagy társaságban, nagyon szerettem azokat a nyarakat. Az első emlékeim is onnan vannak, teljesen retro képek:
- A menü / B menü,
- vízibicikli,
- lángos,
- hekk,
- a németül és magyarul kiabáló árusok, akik forró csemegekukoricát árulnak,
- vagy a Zimmer Frei-táblás, bekötőutaknál vadászó, kempingszékes szállásadók.
Majd teltek múltak az évek, és a család Balatonfüreden vett nyaralót, elkezdtem én is egyre többet oda járni. Valahol ott kezdődött ez a felnőttkori rajongás a Balaton irányába.
Februárban azt mondták, hogy »Figyelj, Judit, az a feladat, hogy nyárra mindenki tudja, hogy itt kell lenni, mit kell enni.«
Az egész Gasztrotérkép-projekt ott kezdődött, amikor Csopakon a Szent Donát étterem átalakult Márga bisztróvá. Gasztro pr-esként a budapesti munkák mellett ez volt az első balatoni munkám. Viszonylag hamar sikersztori lett, és ennek kapcsán fogalmazódott meg bennem a mai Gasztrotérkép ötlete, ezzel párhuzamosan pedig a legfontosabb küldetése is: jussanak ki az izgalmas hírek, történések a Balaton környékéről, döntsük le a szezonalitás falait, adjunk történeteket egész évre, de legalább több hónapra, mint július-augusztus. Jó lenne eljutni oda, hogy a Balaton forgalma ne a strandolástól és a hőmérséklettől függjön, hanem a Balaton-környéki izgalmas lehetőségektől. Aktív és passzív programoktól, gasztroutakról, minőségi kikapcsolódásról."
Kell a hekk meg a lángos, de ennél sokkal többről szól a Balaton
"Az elmúlt évek során annyi szuperjó hely lett koncentráltan a térségben, mint sehol máshol az országban – persze Budapesten kívül –, és ezek szerencsére egymást is inspirálták, húzták, és úgy érzem, ebben mi is benne vagyunk, ami nagyon jó érzés. Már sokan vannak olyanok, akiknél üzleti cél, hogy bekerüljenek az ajánlott helyeink közé."
2015-ben tizenpár hellyel, elsősorban az észak-balatoni területekre koncentrálva, tízezer példánnyal indult a térkép, mára hatvannyolc helyet tartalmaz, és ötvenezer példányban nyomják. A modell az osztrák turizmus irányából érkezett, ahol a helyek összefogva kommunikálnak, teszik vonzóvá a régiókat. Ott már rájöttek, hogy együtt erősebben léphetnek fel, vonzóbb célponttá tehetnek egy-egy területet, ha annak sokszínűségét közösen tudják bemutatni.
Bárki ki tud nyomtatni egy darab papírt. Ez többről szól, ez közösségi kommunikáció
"A projekt egyik nagy eredményének azt tartom, hogy sikerült ezt a szemléletet bemutatni és érvényre juttatni, hogy a közös fellépésben lévő lehetőségek nemhogy összeadják, sokkal inkább összeszorozzák az elemeket. Ha együtt csinálunk dolgokat, sokkal többre megyünk vele, hatékonyabb lesz, és sokkal több embert érünk el vele.
Ha ez egy közös ügy lesz, akkor máris nemcsak egy marketingeszköz, hanem egy szerethető, közösségi platform lesz belőle. Egy szűkebb körű, szinte baráti összefogásból indult a térkép, csináltam hozzá egy Facebook- és Instagram-oldalt, amit a mai napig én kezelek. Aztán az észak-balatoni összefogás elkezdett terebélyesedni az időközben érkező kritikák és ötletek által."
Majd pont egy budapesti szőke kislány mondja meg, mi van a Balatonon…
"Amíg kicsi és cuki volt (a Gasztrotérkép – a szerk.), könnyebb volt támogatni, majd eljutott egy kritikus mérethez, ahol már nem mindenkinek tetszett az ereje. Többen érezték magukénak az ötletet, én viszont nem álltam meg az ötletemnél, hanem csinálom is, nem csak mondom. Az ötlet egy szép dolog, biztos nagyon sokan kitalálták már egy fröccs mellett ezt vagy valami hasonlót, de a nap végén én meg is csináltam, kitartok mellette, ötödik éve fejlesztem a formátumot egy szuper kis csapattal. Két éve már nemcsak papíron, hanem mobilapp formájában is elérhető a térkép."
– Miben más a Zimmer Frei-generáció az új hullámtól?
– A panaszkodás nemzeti sport, de talán kikopóban van, főleg a korábbi generációk jellemzője. Azt látom, hogy van már egy csomó új, fiatal vállalkozó, akik dinamikusak, progresszívek, értik a versenyt. Értenek a közösségekhez, és ez ötvözve a média lehetőségeivel, erejével és tükrével, már más minőségű szolgáltatásra ösztönzi ezeket a vállalkozókat. Ha valami átverés, rossz minőségű vagy nem eredeti, annak gyorsan híre megy, ahogy annak is, ha valaki előáll valami új és izgalmas gondolattal. Ez hozza meg a változást a fejekben. Egyszerűen arról van szó, hogy nem kell a hagyományokat és a gyökereinket elfelejteni, csak korszerűbben kell csinálni, mint huszonöt éve.
– Mit gondolsz, miben változott a legtöbbet a balatoni vendéglátás az elmúlt húsz-huszonöt évben?
– Azt gondolom, elsősorban az elmúlt öt-tíz év változásaira látok rá igazán mélyen, de a negyed évszázaddal ezelőtti fagyasztott-rántott, kelet-német turistás, drága középszer Balatonhoz képest óriásit gyorsult a Balaton, ami köszönhető a benne dolgozó embereknek, az új generáció vállalkozói attitűdjének és a digitális médiának.
Magyarországon Budapest után talán a Balaton a legerősebb turisztikai brand, és ez a gasztronómiára is igaz. Nincs még egy ilyen régió, ahol ilyen koncentráltan, ennyi jó hely lett, ilyen rövid idő alatt. Még most is rá lehet futni borzalmakra, de már van jó pár iránytű, például a Gasztrotérkép, a műfajban úttörőként, ami biztonságot ad és utat mutat.
A Gasztrotérkép és a közösségi média úgy általában óriási nyilvánosságot ad ezeknek a vállalkozásoknak, így nagyon könnyű jó és rossz értelemben is kitűnni, emiatt alulról sokkal magasabban vannak már az alapstandardok, felfelé pedig megnyílt az ég a (Michelin – a szerk.) csillagok felé. Már egyre több olyan hely van, ami a saját szolgáltatás minőségével harmóniában, szépen be tudja mutatni magát, és emiatt egyre kevesebb a mellébeszélés és félreértés is.
– Mik a jellemző gasztronómiai motívumok ma a Balaton körül? Huszonöt éve még azt láttuk, hogy megy a turistabuszos, présházlátogatós, termelői boros, kóstoltatós irány, mi váltotta a Zimmer Freit, az egy hónapos opportumizmust és túlárazást. Mik most a legjellemzőbb motívumok?
– A környező országokhoz képest egyre versenyképesebb a balatoni gasztronómia. Az osztrák szintet még kergetjük, de a horvát tengerpartok színvonala már messze mögöttünk van. Horvátországhoz képest a Balaton szerintem már gasztroparadicsom, egyre több átlagon felüli hely van. Ami nagyon érezhető változás, hogy a konyhákon egy ideje elkezdtek az alapanyagok minőségére is odafigyelni, jött a kézműves hullám is, és az egészségforradalom is.
A legújabb trendek közé tartozik a Farm-to-table éttermek indulása. Ilyen a Fiastyúk Étterem Csóron, vagy például az Equital Lovasudvar Nemesvitán, igazi gyöngyszemek. Ha valaki eljön a Balatonra egy hétre nyaralni, lehetősége van akár mindennap egy másik, klassz helyre menni.
E mellett jellemzővé kezd válni az az új élet alapú vállalkozási trend is, hogy kicsekkolnak emberek a hétköznapi tapósómalomból, a menedzser pozíciókból, a harmincas éveik közepe-vége felé, és elkezdenek a hobbijuknak élni, és beleugranak a vendéglátásba egy olyan szemlélettel, ahogy ők szeretnék, hogy kiszolgálják őket.
Teljesen más megközelítést hozva a szolgáltatások minőségébe, ők nem feltétlenül a gasztrolétrán másztak fel, hanem inkább egy másik házról másztak át erre a tetőre, és kipróbálják magukat és a világukat egy új környezetben. Ilyen például a Casa Christa projekt, a Nomád Coworking & Design Shop, a Veganeeta Home, a Taco Truck, a Cafe Maran, vagy a Péklány története is, de még van jó pár..."
A gyertya két vége, jön a pénz, de fogy a türelem
Így jutottunk el tehát a gyorsfagyasztott ételektől és Zimmer Feriktől a rendkívül sokszínű és igazán versenyképes élményekig, huszonöt év alatt.
Füred az új Siófok, Badacsony jön fel eszeveszettül, a Káli-medence már lassan megfizethetetlen, és kezd kicserélődni az őslakosság, egyre több partszakaszon fejlesztik a szállásokat, nő a vásárlóerő, aminek a helyi vállalkozók örülnek, talán-talán kezd megvalósulni az egész évben Balaton-terv, de emellett továbbra is keressük a Balatonban a nyugalmat, a békét és a csendet is.
– Hol vannak az új felfedezések, mely területek készülhetnek fokozódó érdeklődésre?
– A jó érzésű, nyugalmat kereső réteg a vízparttól távolabb keresi már a boldogságot, feljebb a dombokon, Balatonszőlős, Felsőörs, Pécsely vagy épp Vászoly irányába. Érezhető egy új típusú, életvitelszerű érdeklődés is a tó irányába. A Covid csak ráerősített arra a kiköltözési trendre, ami az új típusú munkavállalással jár együtt, hogy az emberek olyan helyen szeretnének élni – ha már bárhonnan tudnak dolgozni home office üzemmódban –, ahol a legboldogabbak, ami általában egybeesik azzal, ahol nyaralni is szeretnek. Víz mellett, vagy a hegyekben.
– Elképesztő módon jön fel a nyaralóövezetek iránti érdeklődés tartós lakhatás céljából, érezhető ez a Balaton keleti partszakaszánál, ami jobb napokon ötvenpercnyi autóútra van Budapesttől. Akarattya, Kenese, Aliga felkészül?
– Már egyre több hely nyílik a csücsökben is szerencsére. Sőt, vegyük például a Rusty esetét, ahol előbb nyitottak Akarattyán üzletet a srácok, majd a második egységként jött nemrég csak Budapest a balatoni siker után. De vannak olyan új ötletek is, amiket az aktuális helyzet szül, itt vannak Nánásiék és a Mák is, akik a karantén ideje alatt érkeztek. Akarattya és Aliga is felívelőben van, de e mellett a Káli-medence keleti kapuja, egészen Balatonszőlőstől Pécselyen-Vászolyon át, Dörgicséig még mindig nyugalmasabb rész, vagy említhetnénk például Szentgyörgyhegyet is.
– Hogy lehet veled együttműködni?
– A Gasztrotérkép alapvetően úgy működik, hogy a résztvevő partnerek számára van egy jelképes, üzemeltetésiköltség-szerű hozzájárulás, de ez önmagában nem a bekerülés feltétele. A bekerüléshez át kell menni az általunk támasztott kritériumrendszeren, és csak azt követően nyílik mód az együttműködésre. Nagyon fontos a személyes kapcsolat és az összhang az adott hely tulajdonosával.
Ez biztosítja, hogy nem az anyagi ösztönzők motiválják a lista elkészülését, mert a projekt anyagi sikerességéért más, szektoron kívüli szereplők kreatív kommunikációs megoldásai segítenek hozzá, például ilyen hosszútávú szakmai partnerünk a Volvo Auto Hungaria ebben a projektben, amely ízlésesen és izgalmasan tud kapcsolódni a tematikához.
(Fotó: Donkó Péter)
nagy sztori | balaton | Szauer Judit | volvo | gasztronómia
Ezzel a tíz fantasztikus dizájntárggyal a legmenőbb hellyé teheted az otthonod
10+1 ikonikus és gyönyörű lámpa, ami garantáltan feldobja az otthonod
Beköszöntött a tél, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 14. száma. Mit találunk benne? Kajakkal bejárjuk Grönland izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik leghíresebb párterapeutájával, Esther Perellel, és a Netflix által világhírűvé vált dél-koreai séffel, Jeong Kwannal, motorral részt veszünk a Balkan Rallyn, és beszélgetünk Kelecsényi Milán férfiruha-készítővel is. A Dél-afrikai Köztársaságban teszteljük, milyen az új AUDI Q8, és elbeszélgetünk a zoknik Rolls Royce-át gyártó Iszató Nisigucsival is. Elmegyünk egészen Kenyáig, hogy elefántokat nézzünk, az Őrségben kipróbáljuk, milyen a régió legújabb kabinháza, a Kástu, bemutatjuk a Déryné Kenyeret, a város új pékségét, teszteltjük az új elektromos KIÁt, ezen kívül pedig találkozunk még Berki Blanka topmodellel, Áron Eszter divattervezővel és sokan másokkal. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!