Close
Így született az egyik kedvenc nyári italunk – A gin-tonik-sztori

Így született az egyik kedvenc nyári italunk – A gin-tonik-sztori

A gazdag múlttal és fényes jelennel büszkélkedő gin története önmagában is izgalmas. De vajon hogy született és terjedt el longdrink változata, a gin-tonik? Minek köszönheti népszerűségét ez az egyszerű ital? Utánajártunk!

A gin-tonik születése

Ahogy a gin az angol katonáknak köszönheti népszerűségét, úgy a gin-tonik születése is hozzájuk köthető. A történet még az 1600-as években kezdődött, amikor egy spanyol méltóság elkapta a maláriát Peruban, ám az Andokban őshonos cinchona fa kérgével sikerült meggyógyítani. Akkoriban a fa kérgét kiszárították és finom porrá őrölték, hogy betegségek – láz, emésztési nehézségek, malária, rák – ellen vessék be gyógyszerként. Később francia tudósoknak sikerült kinyerni a kéregből a fő hatóanyagot, a kinint, így egyszerűbben elérhetővé vált a gyógyításban.

Az 1800-as években aztán az angol hadsereg Indiában állomásozó tagjainak is ezt adták malária ellen. Mivel azonban a kinin önmagában túl keserű volt, elkezdték vízzel és cukorral ihatóbbá tenni, a további fájdalomcsillapítás reményében pedig kedvencükből, a ginből is adtak a keverékhez. Így született meg a gin-tonik.

Mivel egyre többen fogyasztották, a perui fa kérge értékes árucikk lett, egyre több és több példányát vágták ki, ezzel a kihalás szélére sodorva a fajt. Végül sikerült kicsempészni a magjait, amelyekből a hollandok hatalmas ültetvényeket telepítettek Jáva szigetén, Indonéziában. A második világháborúig ez volt a kinin egyetlen forrása, de a háborúban japán megszállás alá került a terület, ami ismét kininhiányhoz vezetett. Ezután találták fel a hatóanyag szintetikus formáját, ezzel biztosítva, hogy többé ne fogyhassanak ki a készletek. A mai napig úgy tartják egyébként, hogy a kinin felfedezése az egyik oka annak, hogy az európai országoknak sikerült gyarmatosítaniuk a trópusokat.

Miben rejlik a gin-tonik titka?

A gin-tonik népszerűségét nagyrészt annak köszönheti, hogy egy csupán négy összetevős, épített koktél, nem kell rá sokat várni a bárpultnál, hozzávalói könnyedén beszerezhetők, és otthon is egyszerű elkészíteni.

Talán sokak számára önmagában a gin és a tonik is keserű lehet, de ha mixeljük őket, egy érzetre kevésbé fanyar, ízletes italt kapunk. Ennek oka a kémiában rejlik: a gin egyes molekulái ugyanis vonzzák a tonik hasonló elemeit, és ezek egyesülése olyan elegyet hoz létre, ami megváltoztatja az ízeket.

Érdemes egy kicsit kísérletezni az ízérzékelésünkkel: először magában kortyoljunk egy jó minőségű tonikból, majd adjunk hozzá egy kis sót, keverjük fel, és kóstoljuk újra. Kevésbé fogjuk keserűnek érezni a sózás után az italt.

Bár ma már sokféleképpen ihatjuk, a klasszikus gin-tonikot az alábbiak szerint készíthetjük el:
  1. Vegyél egy poharat. Akárcsak a bor, a gin-tonik is aromákban gazdag ital, ezért fontos, hogy megfelelő poharat válassz a szervírozásához. Hagyományosan highball, azaz long drinkes pohárban készül, de érdemes kipróbálni, hogy egy nagy borospohár milyen aromákat szabadít fel.
  2. Tölts a pohárba jeget! Ha otthon fagyasztod, sajnos a jég gyorsabban olvad majd, ám javíthatsz a minőségén, ha szűrt vízből készíted el.
  3. Egyharmadig töltsd ginnel! Az eredeti változathoz a legnépszerűbb, könnyed, száraz London Dry típust válaszd.
  4. Öntsd fel tonikkal! Ma már sokféle tonik van a piacon, érdemes minőségi márkákat választani, mint például a Fentimans vagy a Fever Tree, hiszen ezek tiszta, természetes kininnel készülnek, nem szintetikus alkotóelemekkel. A brit sereg italának megidézéséhez Indian Tonic típust válassz!
  5. Dobd fel citrusokkal, és egyszer keverd meg! Sok nagy márka a lime-ra esküszik, de citrommal sem tudod elrontani.

Tartsd szem előtt az első palackozott tonikot készítő Erasmus Bond tanácsát:

Élvezd, és ismételd addig, míg teljesen elégedett nem leszel!

Izgalmas ízekkel találkozhatunk, ha nem ragaszkodunk a klasszikus mixhez, hiszen ma már a ginek világa is egyre színesebb, rengeteg fűszert kaphatunk kifejezetten ginekhez, és a tonikokat is különböző aromákkal ízesítik.

A harmonikus ízekért elég csak a fűszerekre figyelni: a virágos ginekhez jól illik a citrushéj, az uborka és a rózsaszirom, a száraz ginekhez a lime, grapefruit és az olajbogyó, a sós ízvilágú ginekkel pedig jól párosítható a rozmaring vagy a kakukkfű. Jó kóstolást!

Ez is érdekelhet:

Megjelent a legújabb Roadster magazin!
Ismét egy magazin azoknak, akik szerint nem arra születtünk, hogy a négy fal között üljünk, akik szerint az élet olyasmi, amit nagykanállal kell fogyasztani és amiből sosem lehet elég. 170 oldalnyi friss, színes és energiával teli kontent felfedezőknek, kalandoroknak, inspirációt keresőknek mindarról, ami miatt érdemes nekivágni a világnak. Ha velünk tartanál ezen az utazáson, ezen a linken megrendelheted a magazint.
Close

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom