Ilyen a tökéletes fjaka Dalmáciában

Legújabb cikkeinkért kövess minket a Roadster Google News oldalán is!

A fjaka kifejezés Dalmáciában nagyjából ugyanazt jelenti, mint az olaszoknál a dolce far niente: édes semmittevés. Nos, semmit tenni nagyon jó dolog Horvátország déli részén, de azért mondunk pár olyan programot, amit érdemes kipróbálni és mutatunk jónéhány olyan helyszínt, amit érdemes felkeresni. Tudod, hová jár rombuszhalat enni Djokovic és Matthew McConaughey? Érdekel, milyen beülni a horvát Rácz Jenő éttermébe? És azt, hogy hol kóstolhatod a legjobb dalmát pezsgőt és osztrigát? Mutatjuk.

Magas élet kalauz a dalmát tengerparton

Dubrovnik jó ideje rajta van a világ cooltérképén, de a dél-dalmát fővárosra kitehetnénk a megtelt táblát, ugyanis szezonban és azon kívül is roskadozik a turistáktól. Kicsit északabbra is vannak izgalmas helyek, ilyen a Pelješac-félsziget vagy Korčula, amelyekről itthon mindenki hallott már, a nagy földrajzi távolság miatt azonban kevesen keresik fel, és inkább megállnak korábban, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a lélektani határ valahol Zadar környékén húzódik. Pedig érdemes továbbmenni, ugyanis egy csodálatos mediterrán világ tárul fel előttünk, ami a horvát tengerpart- élmény egy új szintjét jelenti, Michelin-csillagos éttermekkel, borbárokkal, sziget hoppinggal és lélegzetelállító beachekkel.

A hajóskapitányok hazája

A Pelješac-félsziget jó belépő ebbe a mikrouniverzumba, Orebićben ráhangolódhatunk a dalmát életérzésre, azon belül a pomalóra, ami olyasmit jelent, hogy „lassan járj, tovább érsz”, vagy „nyugalom!”, ami egy nagyon hasznos tanács errefelé, és jót teszünk magunknak, ha megfogadjuk. Orebić egykor a régió egyik fontos kikötővárosa volt, még a gőzhajók megjelenése előtt, a szkúnerek és a tengerjáró vitorlások fénykorában a hajóskapitányok egyik legnépszerűbb lakóhelyének számított, ennek a dicső múltnak állítanak emléket a helyi tengerészeti múzeumban. A tengerparti szakasz Orebićben is csodás, és népszerű: a főszezonban nem meglepő módon eléggé zsúfolt, ezért hiába fut egy autóút közvetlenül a partszakasz mellett, jobban járunk, ha messzebb parkolunk és sétálunk egy keveset.

A remek széljárás miatt igazi szörfparadicsomnak számít, a magyar bajnokságot és edzőtáborokat is rendeznek itt, úgyhogy a hazai szörfös szubkultúra szinte hazajár a környékre. A misztrál reggel tíztől este hatig fúj, télen erős a bura és a jugo, de azért nyáron is érezhetők.

Orebićben hangulatos étterem a Mimbeli, de ha a parton vagyunk, nézzünk be a Croccantinóba, amelynek van itt egy standja (a nagy, pálmafák árnyékában megbújó kávézójuk a belvárosban működik). Tiho Antunovic és családja szinte már a híresség kategóriába tartoznak Horvátországban, a társalapító nővére, Marija gyakran szerepel magazinokban és tévéműsorokban. Ami ennél is fontosabb, hogy elképesztően finomak a pékárúik, a pisztáciás croissant-juk addiktív, az olasz gelatók mintájára tejszínnel készülő fagyijuk is kiemelkedő.

– Nem porból készül, hanem tejből, tejszínből, és gyümölcsökből – mondta el Tiho a Roadsternek. – Egy nagy bevásárlóláncnak köszönhetően az idei évtől a fagyik dobozos verziói már egész Horvátországban beszerezhetők. A nővérem, Marija igazi marketinggéniusz, sokat dolgozott ezen. A nevünk olasz hangzású, és a minőséget tekintve abszolút Olaszországot tekintjük a példának.

A dingač otthona

Délnyugatra fél órára, Potomjében található a régió egyik legnagyobb borászata, a Vinarija Matuško, amely nagyjából 30 éves múltra tekinthet vissza. A tulajdonosa, Mato Violić Matuško egy regénybeillő figura, aki a 200 fős Potomjében nőtt fel. – Ott, abban a házban születtem – mutatott a pincészettel szemben lévő családi házra a hatvanas éveiben járó vállalkozó. – Ma már közel 500 ezer palackot termelünk, közel negyven hektár szőlőnk van, és nem csak itt, hanem vettem északabbra is, Zadar környékén. Ez alapvetően kékszőlős vidék, hetven százalékban vörösborokat készítünk, de a trend megy a fehérborok felé, úgyhogy én is igyekszem nyitni. Amúgy kedvelem a magyar borokat, Villányba járok rendszeresen, a Gerét jól ismerem.

Mindenképpen érdemes megkóstolni a dingačot, ami a közelben, tengerre néző meredek lejtőkön termő plavac mali fajtából készülő vörösbort takar. A már említett fehérborok mellett a hagyományos champagne eljárással készülő, palackban erjesztett pezsgőjük is remek, a látogatóközpontjukban nem szabad kihagyni, akkor sem, ha értelemszerűen a vörös szortiment a leghangsúlyosabb. A pincészet szlogenje – „egy korty borra mindig van idő” – tökéletesen jellemzi a helyet. Ideérve lelassul az idő, és pár perc elteltével az ember elfelejti, hogy sietett valahová.

A Pelješac-félsziget déli csücskében található Ston település, amely a világ hetedik leghosszabb falrendszerének ad otthont, illetve itt található azok a sómezők, amelyek évszázadokon át a régió egyik legfontosabb pontjává tették ezt a városkát. Aprócska belvárosa hangulatos termekkel van tele, a falakról pedig remek kilátás nyílik a környékre azoknak, akiknek nincs tériszonyuk.

Korčula, Dalmácia ékköve

Orebićből egy húszperces komptrippel jutunk át Korčulára, ami kétségtelenül a régió gyöngyszeme, és a lehíresebb pontja lehetne, ha nem Dubrovniké lenne ez a cím. Relatív elszigeteltsége miatt talán kevésbé zsúfolt, de a kevésbé szó jelentését vérmérséklettől és egyéni preferenciáktól tesszük függővé. Tökéletes hely a sziget és a városka felfedezésére a Port 9 szálloda, amelynek lelke a feszített víztükrös medence, ahonnan kilátás nyílik az öbölre és az ott parkoló jachtokra és vitorlásokra. Ahogy egész Korčula, ez sem egy kifejezetten olcsó hely, a bárban egy pohár helyi bor, ami tényleg a szomszédból jön, átlagban 7,5 euró, de kárpótol a festői szcéna, és az, hogy a jobb pincészetek tényleg kellemes borokat készítenek.

Korčula egykor a Velencei köztársaság fennhatósága alatt működött, aminek köszönhetően Olaszországban, és a reneszánsz uralta középkorban érezhetjük magunkat. A városka története színes és fordulatokkal teli, egy túrát érdemes szentelni neki. Korčulának van egy elit feelingje: Novak Djokovič vett itt egy nagyobb házat, amelyet éppen butikhotellé alakítanak, a kikötőben szuperjachtok sorakoznak, amelynek tulajdonosai rövid időre leléptek a nyüzsgő Dubrovnikból, és az éttermek dicsőségfalain is rendre sztárok láthatók. Ha ezeket vesszük alapul, úgy tűnhet, hogy Luka Modrić a régió szinte összes éttermét végiglátogatta.

Jó program részt venni az OPG Komparak gin- és oliva workshopján, ez a kis műhely egy családi házban található, nem messze a Port 9 hoteltől.

Ha egy csodás vacsorára vágyunk, akkor keressük fel az LD Gardent, amely az LD restaurant kistestvére. A nagytestvér Michelin-csillagos és egy igazi celeb alapította: Marco Gajski megnyerte a horvát Masterchefet és itt nyitott éttermet, a kereskedelmi tévés múlt miatt mindenki tudja, ki ő, nagyjából, mint a mi Rácz Jenőnk esetében. Az LD Gardent nem ő, hanem egy jobbkeze, Tomislav Samošćanec vezeti. A stáb rotálódik és amúgy ugyanaz, mint akik a csillagos étteremben is brillíroznak, ennek megfelelően a minőség és a szerviz is hasonló színvonalú, de az étlap a la carte.

– A cél az, hogy a vendégek itt is egy Michelin-csillagos színvonalat kapjanak, de az étlapot és a fogásokat kicsit leegyszerűsítettük, de itt is egy olyan élményt kapnak, ami megmutatja az LD és a Korčula legjobb arcát – mondta el a Roadsternek Tomislav Samošćanec séf.

A konyha remek, de a lokáció is zseniális: az öbölre néző sétányon a gigantikus tűlevelű fák alatt nehéz nem beleszeretni a városkába és amúgy az életbe is.

Sziget hopping motorcsónakkal

Horvátországnak több mint ezer szigete van, java része lakatlan, és ezekből jónéhány festői szépségű található Korčula környékén. Vizitaxival percek alatt eljutunk bármelyikre, jónéhány vállalkozó foglalkozik fuvarozással (az alapár fejenként három euró, aprópénz legyen nálunk.) Stupét a fiatalabb korosztálynak ajánljuk, olyanoknak, akik szeretik a partyzenét, a szigeten ugyanis nincs más, csak egy bár, ami a maga rezidens DJ-jével mini Ibiza energiákat igyekszik csempészni az amúgy cseppet sem unalmas dalmáciai mindennapokba. Badje szigetén akad egy hatalmas kolostor, és persze sziget lévén itt is lehet fürdeni. Az előny, hogy ezeken a szigeteken tényleg jóval kevesebben vannak, mint máshol. A kedvencünk Vrnik szigete volt, amely egykor egy bányászkolóniának adott otthont, ma a hedonizmus csendes fellegvára.

A sziget origópontja a Vrnik Arts Club névre hallgató étterem, amely olyan vendéglistával dicsekedhet, amit a világ bármelyik vezető metropoliszának csúcsétterme megirigyelne. Ez a hely tényleg messze van: Korcula szigete is egy másodlagos desztináció, és ez egy harmadlagos pont, egy tenyérnyi földdarabon. Vrnik szépségét és az étterem atmoszféráját dícséri, hogy olyanok ültek itt az asztalnál, mint Jay Z és Beyonce, Matthew McConaughey, a már emlegetett Luka Modrič, egy másik futballsztár, Mateo Kovačić, Novak Djoković pedig egy ebéd után strandteniszezett itt helyi srácokkal, és akkor az olyan helyi sztárokat, mint a popdíva Severina és társaik nem is említjük. A tulajdonos és séf egy hatvanas éveiben járó hölgy, Teta Neda, azaz Neda néni, aki tengerészkapitányi sapkában süt-főz a konyhában, ahonnan néha kidugja a fejét, hogy elbeszélgessen a vendégekkel.

– 2018-ban nyitottunk, a pandémia előtt. az egész horvát tengerpartról jönnek hozzánk. Most csak az étterem épületének közelében vannak az asztalaink, de ha beindul a szezon, kipakolunk a partszakasz közelébe is asztalokat – mutat a tíz méterre lévő tenger irányába az étteremvezető, Mateo. – Nagyjából hetven vendéget tudunk leültetni. A szigeten valaha kőfejtő működött, az éttermünk épületébe pedig egykor a bányászok gyerekei jártak óvodába.

A tengeri étel itt friss, olyannyira, hogy frissebb aligha lehetne: az árut halászok hordják be a vendégek szeme láttára a konyhára, ahonnan pár perc múlva a grillrácsról kerül a tányérjukra. Ez itt maga a mediterrán mennyország.

A sziget belsejében, távol a parti nyüzsgéstől található a Konoba Mate, amely egy aprócska, 440 fős faluban, Pupnatban működik. Ez a zöld Michelin-csillagos étterem a horvát gasztronómia erejének és fejlődésének bizonyítéka, és mindemellett egy tündéri hangulatú, családias vendéglő, ahol a la carte lehet kóstolni helyi alapanyagokra épülő, szívvel-lélekkel készülő fogásokat. Az a fajta kedves hely, amire még évek múltán is szívesen emlékszik az ember.

Madarak és békák földje

A Pelješac-félszigettől nem messze található a Neretva-delta, ami kilométerben kis távolságra, hangulatában viszont fényévekre van a mediterrán Dalmáciától – de mindez nem jelenti azt, hogy rosszabb lenne, csak jelentősen más. Metković a régió feltörekvő turisztikai pontja, amely egyfajta bevezető kapu is lehet egy dalmáciai kiránduláshoz. Itt kötelező egy csónakos túra a Neretva-holtágon, amely az európai műkedvelő ornitológusok paradicsoma, tekintve, hogy több száz madárfaj lakik, eszik, iszik, költ, mozog, teszi a dolgát a holtágat övező nádasokban. A csendes vizeken siklani meditatív élmény és a legmegnyugtatóbb dolog, ami történhet az emberrel.

Aki a szó konkrét értelmében véve belekóstolnánk a helyi élővilágba, az üljön be a Djuda és Mate vendéglőbe, ami békás fogásairól híres. Igen, békás. A kétéltűekből rengeteg él errefelé a környékbeli vizekben, a környékbeliek pedig évszázadok óta híresek a békás fogásaikról. Grillezik, sütik, beleteszik rizottóba, felszúrják őket nyársra, és így tovább. Az étterem mellől indulnak azok a csónaktúrák, amelyeken felfedezhetjük a Neretva megnyugtatóan varázslatos világát, amelyet természetjáróknak nagyon ajánlott feltenni a térképükre.

korcula | Horvátország | Dubrovnik | ld garden | metkovic | osztriga