Hamarosan a Dunakanyarban tanulhatnak a Budapest School új mikroiskolájának diákjai, egy betonmentes, bővíthető (vagy akár részben komposztálható) épületben, amelynek megvalósulása áttörést hozhat a faépítészet magyarországi modernkori történetében.
Magyarországon a CLT-épületek (cross laminated timber, azaz keresztrétegelt fapanel) eddig elsősorban családi házként épültek, abban a kategóriában már százalékban mérhető a jelenlétük. Nagyobb léptékben, középületként csak mostanában kezdenek elterjedni, az eddigi legjobb példa talán a BORD-féle debreceni Innovációs Központ, ami startupokat és kutatókat fogad be.
Hamarosan újabb áttörés jöhet a műfajban: egy mecénás család megbízásából épül majd fel a Budapest School nagymarosi iskolája, a BPS Dunakanyar. Az 1026 m²-es épület sok szempontból egyedi lesz majd. Az építészeti terveket a Bánáti+Hartvig Építész Iroda jegyzi, közösen gondolkodva a BPS-sel és a leendő kivitelezővel, a Hello Wooddal. A csapatmunka kulcsfontosságú ennél a projektnél, mert a BPS pedagógiai programjának kiemelt irányelve a fenntarthatóság, ezért izgalmas folyamat lesz, ahogy maga az épület és annak környezete hatással lesz az odajáró gyerekek környezettel kapcsolatos attitűdjének formálására.
„Itthon sokszor még szkeptikusak a CLT-vel szemben az emberek – magyarázza Szelecsényi Balázs projektvezető, a Hello Wood építésze. – A fát kerítéslécnek vagy szaletlinek használnák, de tartószerkezetként sokan még félve gondolnak rá. Jellemzően a bogaraktól, a víztől és a tűztől tartanak, holott ma már ezek a fapanelek szabványos, minden műszaki kritériumnak megfelelő építőanyagok. Németországban és Ausztriában már komoly, több évtizedes tapasztalat van a CLT-ről, és teljesen természetes azzal építkezni.”
Ha lassan is, azért itt is változik a közgondolkodás – és ebben komoly szerepe lehet a nagymarosi iskolának is, ahová szülők, nagyszülők kísérik majd el a gyerekeket, akik így testközelből tapasztalhatják meg, milyen is a legkorszerűbb faépítészet. De segíthet az is, ha tudjuk:
a CLT-hez nem kell nagy fákat kivágni, a panelek kis fákból készülnek, amelyek megújuló erdőből származnak, így teljes mértékben fenntartható a folyamat.
„Jellemzően a CLT-gyárak is az erdőben vannak, – mondja Balázs – és bár van területigényük a kapacitás függvényében, de az erdő mindig újranő. Folyamatosan fejlődik a technológia, a vasalatok, a kapcsolatok, a ragasztó anyaga, ami erősebb, mint maga a fa. Ezzel sokkal hangsúlyosabb lesz az előkészítés, a szerkezet precíz megtervezése és legyártása, amit aztán a helyszínen már könnyen össze lehet legózni. Ahogy rengeteget fejlődött a több mint száz éve használt beton, ugyanúgy fejlődik a CLT is.”
Hartvig Lajos, a Bánáti+Hartvig iroda társalapítója, a projekt vezető tervezője a projekt tervezői előképét vázolta fel: „Az efemernek és állandónak a funkcióra szabott megjelenése a Budapesti Német Iskola második bővítéséhez datálódik, amit cölöpökön álló konténerekkel oldottunk meg, azaz nem igényelt sáv- vagy lemezalapot. Ilyen formán a Német Iskola új konténerépülete adott esetben lebontható, és máshol újra összerakható.”
Ha nem is konténer, de egy rugalmasságában hasonló terv született a CLT-vel.
„Az épületekhez fűződő történetek hasonlóan érdekesek, mint maga az épület” – jelentette ki Lajos, elsősorban a beköltöző iskola szellemiségére gondolva. A Budapest Schoolban a gyerekek természetes módon sajátítják el a boldog élethez szükséges gondolkodásmódot és képességeket, hogy kíváncsi, kreatív, rendszerben gondolkodó felnőttként hozzájáruljanak környezetük jóllétéhez.
Másodsorban miután az építészek tervezői programot kértek a megbízó mecénás családtól, és az épületet tőlük bérlő iskolától, hosszú beszélgetések következtek. A Budapest School eddig már meglévő épületekben működött, amelyek adottságaihoz mindig ők alkalmazkodtak. Az újonnan készülő épület esetében az építészek, a megbízó, az iskola és egy iskolatechnológus közös gondolkodása eredményeként alakult ki a koncepció.
Végül sok-sok beszélgetés alapján és egy iskolatechnológus segítségével alakult ki a program. „Ez egy rém egyszerű iskola – mondja az építész –, ahol alapvetően a méretekkel kellett dőlőre jutni, pontosabban azzal, milyen helyiségek kellenek és mekkorák.”
Adott egy viszonylag nagyobb telek, ahol a sulinak lesz egy saját belső udvara, illetve a későbbiekben az iskola akár bővíthető is, a kezdeti négy tanteremről nyolcra. Tervezési rugalmasság a későbbi technikai megoldásokban is van, azaz napelemekkel vagy esővízgyűjtő-rendszerrel később bővíthető az épület.
De az igazi különlegessége, hogy egyáltalán nem használnak hozzá betont, ami óriási karbonlábnyom-csökkentést jelent – nem mellesleg ilyen léptékű betonmentes épület még nem volt Magyarországon.
A tervezett iskola a lehető legkisebb ökolábnyomot hagyja maga után, a faanyag kiterjedt használatával pedig jótékonyan hat a gyerekekre. A természetes környezet...
- mintegy 8–25 százalékkal javítja a koncentrációt,
- 12 százalékkal csökkenti a kortizol (stresszhormon) szintet,
- mérhetően hozzájárul a kognitív regenerálódáshoz,
- nyugodt, érzelmileg biztonságos légkört teremt.
A fa mellett a ház polikarbonátot és acélt tartalmaz jelentős mértékben. A polikarbonát szintén újrahasznosítható, míg az acélt a fával nem, vagy csak jelentős kompromisszumok árán kiváltható szerkezeti elemeknél alkalmazzák – például az iskola talajcsavarokon áll majd, ennek köszönhetően nincs szükség betonra az alapozásához.
Mindezek mellett az előregyártott CLT szerkezetekkel az építési hulladék is minimálisra csökken, egy esetleges bontást után pedig akár részben komposztálható is a szerkezet.
De egyelőre szó sincs bontásról, építés van, ami ezzel a technológiával elég rendhagyóan mutat egy időhorizonton: hónapokon át tart az előkészítés, a szerkezeti elemek legyártása, majd
magát a szerkezetet öt ember összerakja másfél-két hét alatt.
A telken nem lesz semmilyen közforgalom, és az autók is egy bokszutca-szerű megállóba hajthatnak be, ahol kitehetik a gyerekeket. Odabent pedig – sokadszor is a rugalmasság jegyében – az épületen kívül egy kert is lesz, ahol különböző növényeket gondozhatnak majd a gyerekek.
Egy olyan intézményről beszélünk, amelynek programját jelentősen alakítja a főszereplők, azaz a gyerekek érdeklődése. Nem csodálkoznánk, ha többen közülük felcseperedve építésznek szegődnének.
(Látványtervek: Bánáti+Hartvig Építész Iroda)
dizájn | iskola | bánáti+hartvig építésziroda | építészet | hello wood | CLT
A tavaszi stílus kulcsa: jól megválasztott ékszerek
A limitált champagne-ritkaság, ami felkavarhatja a piacot és a gyűjtők egyik kedvence lehet
Sose felejtsd otthon, ha utazol: ez a zsebtolmács lehet a legjobb barátod egy idegen országban
Amikor a Városliget a nappalidig ér – Élet a Dürer Park zöld ligetében
Látványos vízparti fürdőház nyílik Európa egyik legélhetőbb városában
Olajmúzeum nyílt Szaúd-Arábiában, ahol a látogatás felér egy időutazással
Itt a tavasz, a Roadster legújabb lapszáma pedig diadalmas dübörgéssel robog be az életünkbe! A hagyományoknak megfelelően kalandok sora követi egymást a magazin színes, szélesvásznú lapjain, tele inspiráló történetekkel és még inspirálóbb karakterekkel. Mit találhatunk a 220 oldalas magazinban? Elutazunk Varsóba és Szicíliába, találkozunk a szupersztárokat fotózó Agata Serge-zsel, a gyönyörű izraeli színésznővel, Efrat Dorral, megnézzük, hogyan tiszteleg egy párizsi galéria egy magyar belsőépítész előtt, kipróbáljuk, milyen az új Mercedes és Omoda, megmutatunk négy új és lenyűgöző hotelt, végigjárjuk a Dolomitokat egy Audi A6-tal, belekóstolunk Dubai legjobb éttermeibe, és találkozunk a zseniális divattervezővel, Abodi Dórával is. És ahogy mondani szokás, ez még messze nem minden, a magazin még ezeken kívül is rengeteg színes kalandot tartogat!
Különleges csomagajánlatok itt!